Hajta mente

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A területen található jó állapotú pannon szikes sztyeppek és mocsarak, síksági pannon löszgyepek, pannon homoki gyepek, kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajon, enyves éger és magar kőris alkotta ligeterdők, kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
A területen található nagy szikibagoly, lápi póc, réti csík, vöröshasú unka, mocsári teknős, kisfészkű aszat, homoki nőszirom állományok fennmaradásának biztosítása.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.

Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, zöld juhar, fehér akác, bálványfa, feketefenyő által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptípusok területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz.
Szükséges a Hajta-menti mocsarak, valamint a Hajta-patakot kísérő egykori medrek -Dánysári-legelő, Boldogkátapuszta, Kisszékes-legelő, Öreg-Hajta morotvái- vízutánpótlásának kidolgozása és megvalósítása a Hajta-patakból.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek és a jelölő hal- és kétéltű fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében Hajta-patakon több vízvisszatartó műtárgy létesítése szükséges.
A Zagyva folyóból történő vízátvezetés lehetőségének megvizsgálása a terület vízháztartásának javítása érdekében.
A vöröshasú unka, réti csík és lápi póc védelme érdekében a patak medrének árnyékolása őshonos fák ültetésével.
A legeltetés újraindítása a tóalmási Legelődűlőn és a tápiószelei Kisszékes-legelőn.
A tájidegen fafajokból álló ültetvényeket fokozatosan fafajcserés szerkezet átalakítással szükséges felújítani a Hajta-mocsár körül.
A jelölő élőhelyekben és fajokban gazdag gyeptársulások közötti zárványszántó visszagyepesítése az ökológiai kapcsolatok helyreállítása végett.