Börzsöny

Börzsöny

Alapadatok

Terület neve
Börzsöny
Terület kódja
HUDI20008
Kiterjedés (ha)
30401.22
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Általános leírás, jellemzés

A Börzsöny-hegység teljes területe védett (nemzeti parki törzsterület), ökológiai rendszere kiterjed a hegylábi régiók zöldfolyosóin keresztül a közeli folyók szegélyéig. Ebből adódóan rendkívül változatos és természeti kincsekben igen gazdag a terület. A területet délről a Duna, északról és nyugatról pedig az Ipoly határolja. Két tömbje közül a Dél-Börzsöny inkább hasonlít a Pilisre, minthogy "rokonságban áll vele". A Magas-Börzsöny zártabb, ugyanakkor mindkét tömbre a vulkáni formák és kőzetek a jellemzőek, a szegélyeken lajtai mészkővel és ősi folyóteraszokkal. A területet szinte kizárólag lombhullató erdőségek borítják. A Börzsöny egységes szerkezete és működése csak a veszélyeztető tényezők megfelelő kezelésével őrizhető meg. A területre nézve a legnagyobb kockázatot a nyereség-orientált erdőgazdálkodás és a 3 milliós lakosságú fővárosi agglomeráció közelsége jelenti.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 9110 Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum), 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum), 91M0 Pannon cseres-tölgyesek
  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések, 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői, 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: kis patkós denevér (Rhinolophus hipposideros), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), vöröshasú unka (Bombina bombina), petényi márna (Barbus meridionalis), havasi cincér (Rosalia alpina), szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kövi rák (Austropotamobius torrentium), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides), magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

 

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A területen található természetközeli erdőtársulások, sziklagyepek, cserjések és egyéb, közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű élőhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
A területen található közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű növény- és állatfajok állományai fennmaradásának biztosítása.
A jó állapotú jelölő élőhelyek természetszerű szerkezetének, fajkészletének meg őrzése.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.

Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív fajok, különösen a kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen a bükkösök, melegkedvelő, tölgyesek, cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek területén.
A szilatörmelék erdők vágáskor nélküli, örökerdőként való megőrzése.
A kiemelt jelentőségű jelölő fajok közül a kövirák (Austropotamobius torrentium) megőrzése érdekében szükséges a vízfolyások vízminőségének azonnali javítása, a szennyező források felderítése, a szennyezések megszüntetése.
A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása.
A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében élőhelyén biztosítandó a talajszinti faodúk megléte és kialakulásuknak lehetősége, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével.
A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása, a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) védelme érdekében a cserjések kezelése térben, időben korlátozandó.
A turizmus és a denevérkutatás a denevér populációkat ne veszélyeztesse, a denevérvédelmi okokból jelentős mesterséges üregek lezárása.
A vöröshasú unka (Bombina bombina) populációk érdekében a kis tavak, vízállások megőrzése.
A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját; a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről.
A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populáció megőrzése érdekében a vadvédelmi kerítést a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani, a még be nem kerített állományok bekerítéséről gondoskodni kell.
Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, siklóernyőzés, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása
A jelölő élőhelyek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Vöröshasú unka Bombina bombina - C
Mocsári teknős Emys orbicularis 30 - 30 C
Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus - D
Petényi márna Barbus meridionalis 5000 - 10000 A
Magyar tavaszi-fésűsbagoly Dioszeghyana schmidtii - C
Kék pattanó Limoniscus violaceus - C
Remetebogár Osmoderma eremita - D
Álolaszsáska Paracaloptenus caloptenoides 1001 - 10000 C
Kövi rák Austropotamobius torrentium 1500 - 1500 A
Nagy hőscincér Cerambyx cerdo 1000 - 1500 C
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus - C
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus 10001 - 20000 C
Csíkos medvelepke Callimorpha quadripunctaria - C
Havasi cincér Rosalia alpina 5001 - 10000 B
Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax - C
Nagy patkósdenevér Rhinolophus ferrumequinum 20 - 100 C
Közönséges hiúz Lynx lynx - D
Közönséges denevér Myotis myotis 501 - 1000 C
Csonkafülű denevér Myotis emarginatus - C
Hegyesorrú denevér Myotis blythii 501 - 1000 B
Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus 101 - 500 C
Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii 20 - 100 C
Kis patkósdenevér Rhinolophus hipposideros 501 - 1000 B
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 501 - 1000 C
piros kígyószisz Echium russicum 101 - 250 C
Magyarföldi husáng Ferula sadleriana 200 - 200 A
Kerekvállú állasbogár Rhysodes sulcatus - C
Élőhelytípusok
Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
9130 szubmontán és montán bükkösök 2736.11 9
91E0 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 1520.06 5
91M0 pannon cseres-tölgyesek 7600.31 25
6430 üde-nedves magaskórósok 912.04 3
6190 pannon sziklagyepek 608.02 2
8220 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 15.2 0.05
6210 szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek 304.01 1
9110 mészkerülő bükkösök 5168.21 17
91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 6992.28 23
9180 törmeléklejtő- és szurdokerdők 304.01 1
8230 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 608.02 2
8150 sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete 304.01 1
6520 veres csenkeszes rétek és sovány gyepek 912.04 3
40A0 kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések 1520.06 5

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Börzsöny. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20008
Letöltés dátuma: 2024-01-27

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.