Uniós figyelmeztetés Magyarországnak a vadon élő madarak védelme érdekében

2013. március 18., hétfő – 13:06

Az Európai Unió a közösség természeti értékeinek megõrzése érdekében hozta létre ökológiai hálózatát, a Natura 2000 hálózatot, amelybe minden tagország köteles jelölni és bevonni, a természetvédelmi szempontból értékes területeit.

Az Európai Bizottság madárélõhely-leltára szerint néhány madárvédelmi szempontból jelentõs terület kimaradt a Natura 2000 jelöltek közül, vagy csak részben lett jelölve.

A Natura 2000 hálózatba tartozó területek egy része úgynevezett különleges madárvédelmi terület (Special Protection Area – SPA). Ezek kijelölését a tagországok saját maguk végzik, a kiválasztás viszont mindenkor objektív, tudományosan igazolható kritériumok alapján kell, hogy történjen. A legtöbb európai országban egy korábbi lista, a fontos madárélõhelyek (Important Bird Area, IBA) adatbázisa és kritériumrendszere jelentette a kijelölés alapját. Gyakran maga a Bizottság is ezt az információforrást veszi elõ a kijelölések felülvizsgálatakor, mint a jelenleg legjobb elérhetõ információt. Az IBA-leltár összeállítását és felülvizsgálatát a BirdLife International, illetve annak nemzeti tagszervezetei – hazánkban a Magyar Madártani és Egyesület - végezték, és végzik ma is.
Bírósági keresetek Ausztria, Németország és Lengyelország ellen
A Bizottság az Európai Bíróságon kezdeményezett eljárást Ausztria, Németország és Lengyelország ellen a madárvédelmi területek elégtelen kijelölése miatt. Mindhárom tagországban sok olyan fontos madárélõhely található, amelyet a korábbi figyelmeztetések ellenére nem, vagy csak részben jelöltek Natura 2000 területté.

Elsõ figyelmeztetés Magyarországnak
A Bizottság írásbeli figyelmeztetést küldött Magyarország, Ciprus, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovénia kormányainak, jelezve, hogy a különleges madárvédelmi területek kijelölése nem a megfelelõ módon történt. A testület abból vonta le ezt a következtetést, hogy összevetette az adott országban kijelölt SPA-területek listáját a korábban már értékes madárélõhelynek minõsített IBA-területek nemzeti listájával. A Bizottság Ciprus és Szlovákia esetében állapította meg a legnagyobb hiányosságokat, míg a többi tagállam, így hazánk esetében is a kijelölés kisebb hiányosságaira, különbségeire, részleges voltára hívta fel a figyelmet.
A figyelmeztetett országok kormányzata köteles tudományosan alátámasztani és indokolni az SPA és IBA területek különbségeit, különös tekintettel a kijelölésbõl kimaradt, vagy csak részlegesen jelölt IBA-területekre.
A Magyar Madártani Egyesület támogatja a Bizottság döntését, és felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az EU-tagság a gazdasági elõnyökön kívül a környezet- és természetvédelmi szabályozás felvállalásával és betartásával is jár. Csak így garantálható, hogy a gazdasági fejlõdés nem okoz helyrehozhatatlan károkat az adott ország természeti értékeiben, élõhelyeiben, értékes madárfajaiban.
Magyarország madárvilága többet érdemel
Magyarországon az IBA-területek mintegy 79%-a kapott uniós védelmet a csatlakozás után, azaz ennyi került be a Natura 2000 hálózatba. Ezzel a hányaddal hazánk az európai mezõnyben jó helyen áll. Ugyanakkor kimaradt néhány olyan, madárvédelmi szempontból európai jelentõségû terület, ahol semmilyen más, nemzeti szintû védelem nem óvja a madárvilágot - derül ki a Magyar Madártani Egyesület elemzésébõl.
A kisebb eltérések mellett jelentõsebb hiányosságok vannak a Jászság, a Mátra, a Gerecse, a Hevesi-sík és a Hortobágy környékén. A hazai IBA-leltár alapján e területek esetében összesen további 160.000 ha különleges madárvédelmi területet (SPA) kellene jelölni a Natura 2000 hálózatba ahhoz, hogy az itt elõforduló fészkelõ és vonuló madarakat megóvhassuk.
A jászsági IBA-terület mintegy fele kimaradt a jelölésbõl, pedig itt található a világszerte veszélyeztetett kékvércsék egyik legfontosabb hazai fészkelõ- és gyülekezõhelye, továbbá más, globálisan veszélyeztetett madárfajok – mint például a parlagi sas, a kerecsensólyom, vagy a szalakóta is fészkelnek a területen – fogalmazott Halmos Gergõ, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója. Különösen aktuálissá teszi a jászsági kijelölés felülvizsgálatát, hogy a kék vércse és a kerecsensólyom védelmére hazánk jelentõs uniós támogatást kap a közösség LIFE alapjából.