A gönyûi szigetvilág szigorúan védett Natura 2000-es területen fekszik, ezért a Duna Kör bíróságon támadta meg az engedélyezõ környezetvédelmi felügyelõségeket. A környezetvédõk szerint kettõs mércével mér az állam, mert miközben félmillió földtulajdonos jogait korlátozza a Natura 2000 programban, a németek építkezhetnek egy madárvédelmi területen.
Részben az európai uniós Natura 2000 környezetvédelmi program védelme alá tartozó területen, részben az úgynevezett pufferzónában, a védettséget élvezõ madárvédelmi terület tõszomszédságában kíván egy 18 hektáros telken 800 megawattos, kombinált ciklusú villamos erõmûvet felépíteni az E.ON Erõmûvek Kft. Az új erõmû az ország energiaszükségletének tíz százalékát fedezi. Környezetvédõk szerint a zajos, pernyét kibocsátó létesítmény légszennyezõ mûködése hatással lesz a Natura 2000-es védett területekre. A hûtõvizet is ott emelik ki a Dunából, majd engedik vissza nyolc fokkal melegebben – ezzel megváltoztatva a természeti környezetet. Mivel az ipari létesítmény a szlovák–magyar határ tõszomszédságában áll majd, határokon túl terjedõ szennyezéssel is számolni lehet. Emiatt a beruházás a legszigorúbb nemzetközi környezetvédelmi engedélyezési eljárás alá tartozik, sõt nem kerülhetõ meg az Európai Bizottság hozzájárulása sem – állítja Andics József, az Alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Duna Kör elnökségi tagja, figyelmeztetve egy elképesztõ hatósági manõverre. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Fertõ–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága ugyanis az egységes engedélyezési eljárást rendhagyó módon feldarabolta, és különbözõ jogcímeken – például vízgazdálkodási fejlesztés megnevezéssel – engedélyezte a beruházás megkezdését. Vagyis a vízjogi engedély alapján, de anélkül folyik az építkezés, hogy a hatóság ténylegesen megkezdte volna az ilyenkor alapvetõ egységes környezethasználati engedélyezési eljárást.
A Duna Körnél is az csapta ki leginkább a biztosítékot, hogy az E.ON példátlan eljárással szerzett engedélyt az építkezésre. De a mellett sem mehettek el szó nélkül, hogy a természetvédelmi hatóság elõzetes dokumentációjában elképesztõ módon arról írt: megvizsgálták és felmérték a szigetközi Natura 2000 által érintett területek helyzetét, és kiderült, az ott létezõ fajtársulások között nincsenek ritka, illetve védett fajok. Vagyis a dokumentumban a szakhatóság kerek perec ellentmondott a magyar kormánynak, amely rendeleti úton különleges madárvédelmi területként vette nyilvántartásba és sorolta be a Natura 2000 programba az érintett területet. A Duna Kör szerint a hatóság ezenkívül is egy sor súlyos jogszabálysértést elkövetett az engedélyezési eljárásban. "Cinikus módon semmibe vették a jogalkotók szándékát – fakadt ki Andics József. – Ez éppen olyan, mintha egy lakóház építésénél külön engedélyeznék az alapozó munkákat, és külön a falazást és a tetõépítést, csak hogy megkerüljék a teljes engedélyezési eljárást, és kész helyzetet teremtsenek." A Duna Kör végül is a légszennyezés miatt és a Natura 2000-es terület szétrombolása miatt indított pert.
Egyébként egész Európában a vonuló madarak pihenõhelye a Duna vonala. Az Európai Unió ezért mindenütt védelem alá helyezte azokat a pihenõhelyeket, amelyeket a madarak használnak. Magyarország is részévé vált ennek a rendszernek. A természet által létrehozott gyönyörû gönyûi szigetvilág tudatosan megõrzött terület. Az elmúlt fél évszázad alatt nyoma sem volt emberi kéz beavatkozásának a sajátos madárvilággal büszkélkedõ különleges élõhelyen, amely mindig is madárpihenõ hely és költõhely volt.
Mivel az E.ON éppen itt, közvetlenül a Duna melletti lapos területre tervezte az erõmûvet, az árvízveszély miatt egymillió köbméter földdel kellett feltölteni az építkezés helyszínét. Ennek a földmunkának esett áldozatul a gönyûi szigetvilág, több szigetet ledózeroltak, és a kitermelt földet beépítették a leendõ erõmû talajába.
"Példátlan és minõsített esete ez a környezetrombolásnak. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy megengedték egy erõmû építését, és emiatt kivágtak néhány fát, hanem a beruházó érdekében egy egész szigetet feldaraboltak, elkotorták, elvitték" – mondta a Duna Kör elnökségi tagja. Ha valaki ma kivág egy fát egy védett területen, keményen megbüntetik. Az E.ON ezzel szemben többhektárnyi erdõt irtott ki, gyökerestõl kitépték a fákat, és elhordták a földet – és nem történik semmi. Andics szerint a képlet világos: a végtelenségig cinikus ez a hozzáállás, különösen hogy az E.ON még csak ki sem fizette az államnak a kitermelt faanyag és a töltõanyagként használt föld árát. A Duna Kör azt szeretné elérni, hogy legyen szent és sérthetetlen a Duna szigetvilága, és a jövõben senkinek ne sikerüljön lebontania egy szigetet, ha erre támadna kedve, vagy erre volna pénze. "Abban bízunk, hogy felfüggesztik az erõmû építését, és ezzel együtt megváltozik az eddigi hatósági szemlélet is, és tiszteletben tartják végre a törvényeket. Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét: akkor sem csinálhat bárki bármit ebben az országban, ha sok pénze van" – foglalta össze a környezetvédõ szervezet célját Andics.
Az elsõ bírósági tárgyaláson már túl vannak, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bíróság perbe vonta az E.ON-t is, így a környezetvédelmi felügyelet mellett most már az is alperes. Néhány héten belül lesz a második tárgyalás. A témára még visszatérünk, ha sikerül elérnünk az ügy többi szereplõjét is.
Forrás: Greenfo