Natura 2000 és Infrastruktúra-fejlesztés - A tervezett közlekedési és szállítási útvonalak több mint 1000 védett területet fenyegetnek Európa-szerte

2013. március 18., hétfő – 13:06

Az elemzésben a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) keretében megvalósítandó kiemelt projektek (Priority Projects) nyomvonalainak, és a szintén uniós szabályozással, nagyrészt közösségi forrásokból felállított Natura 2000 hálózat területeinek átfedéseit vizsgálták. Az értékelés során kiderült, hogy ezres nagyságrendû azon területek száma, amelyeket a közlekedési útvonalak fejlesztései érintenek, és aktuálisan vagy potenciálisan veszélyeztetnek.
Ha a projektek változtatás nélkül valósulnak meg, számos kritikus helyzetben lévõ madárfaj, és természetes élõhelyek százai kerülhetnek veszélybe, így végsõ soron ellentmondásba kerülhet egymással az EU közlekedésfejlesztési és természetvédelmi stratégiája.
A 30 kiemelt TEN-T projekt közül csupán 4 érinti hazánk területét; két nemzetközi vasútvonal, egy autópálya, valamint a Duna hajózóútvonallá való fejlesztése, de így is 25 közösségi jelentõségû madárvédelmi terület (SPA) és 66 természetmegõrzési terület (SCI) potenciálisan vagy aktuálisan érintett, illetve fenyegetett.
Az európai hálózat kiemelt projektjei persze minden tagállamban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az egyéb TEN-T, és további nemzeti infrastrukturális fejlesztések aránya jóval magasabb – így a konfliktushelyzetek valós száma is sokszorosa a fentieknek. A hatások ráadásul hosszabb távon, a projektek megvalósítása utáni idõszakban jelentkeznek, így a veszélyeztetés tényleges mértékét évek múltán lehet majd megítélni.
Az MME Igazgatója, Halmos Gergõ szerint a tervezés egészen korai szakaszában, magas döntési szinteken szükséges a fejlesztések természetvédelmi törekvésekkel és érvényes szabályozással való összehangolása, mert ilyen volumenû beruházások esetén a kivitelezéshez közeledve a változtatás minden szempontból költségesebb és fájdalmasabb, sokszor teljesen lehetetlen. A hazai infrastruktúra-fejlesztés hosszú távú terveit alapul véve alig marad Magyarországon összefüggõ, nyomvonalas létesítménnyel ketté nem vágott természeti terület, ezért kérdés, milyen módon garantálható az ökológiai hálózatok koherenciája.

A civil szervezetek fontos szerepet játszhatnak ilyen tárgyalási folyamatok segítésében, javaslatok megfogalmazásában. Ennek érdekében a CEEweb és az MME május 26-án „Közlekedéspolitika és Natura 2000” címmel szakmai fórumot szervez, amely az illetékes minisztériumokat, hatóságokat, beruházó cégeket és a civil szervezeteket ülteti egy asztalhoz, hogy együtt keressék a megoldásokat a jelenlegi és várható konfliktusokra.
Hajdu Klára, a CEEweb igazgatója véleménye szerint az összefüggõ közlekedési hálózat kialakítására való törekvés veszélybe sodorhatja az összefüggõ természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 megõrzését. A szakértõk és döntéshozók feladata, hogy mindkét szempontrendszert figyelembe véve hozzanak felelõs döntéseket.

Magyar TEN-T kiemelt projektek

Magyarországot 4 TEN-T kiemelt projekt érinti:
- PP (Priority Project 6) – 1617 km hosszú vasúti tengely Franciaországtól Olaszországon és Szlovénián keresztül Magyarország hossztengelyén át Ukrajnáig. Útvonala: Lyon – Trieszt – Divaca/Koper Divaca – Ljubljana – Budapest - Ukrajna határa. A magyar szakaszból a szlovén határ és Boba, valamint a Székesfehérvár-Budapest szakasz elkészült, illetve elkészítés alatt áll, a több szakasz (Boba-Székesfehérvár illetve Budapest – ukrán határ) a 2013-ig szóló fejlesztési tervben nem szerepel. A hazai szakasz 9 madárvédelmi és 29 természetmegõrzési területet érint, köztük az Õrség és az Északi-Bakony madárvédelmi területeket.
- PP 7 – 3302 km hosszúságú autópálya Budapest – Bukarest – Fekete-tenger, valamint Budapest – Szófia – Athén útvonalon. A hazai szakasz az M5-ös autópálya, illetve a Szegedet északról kerülõ, Makó – Nagylak útvonalon haladó M43-as, amely a mostani tervek szerint 2010-ben kerül átadásra. A hazai szakasz 3 madárvédelmi és 8 természetmegõrzési területet érint.
- PP 18 – 3509 km hosszú hajózási útvonal a Rajna/Meuse – Majna – Duna mentén, Hollandiától (illetve Belgiumtól) a Fekete-tengerig. A hazai szakasz a teljes magyarországi Duna hajózhatóvá tételét jelenti. A hazai szakasz 5 madárvédelmi és 17 természetmegõrzési területet érint, köztük a Szigetközt, és a teljes Duna-völgyet.
- PP 22 – 3637 km hosszúságú vasúti tengely Athén – Szófia – Budapest – Bécs – Prága útvonalon, továbbá Fekete-tenger – Bukarest – Budapest útvonalon. A magyarországi szakasz (Budapest – Cegléd – Szolnok – Lökösháza) rehabilitációja folyamatban van.

Az teljes angol nyelvû anyag, és a hozzá kapcsolódó sajtóközlemény letölthetõ az alábbi linkrõl: