A Homokhátság felzárkóztatása évtizedek óta Bács-Kiskun megye egyik legfontosabb célja. A korábbi megyegyûlések évtizedes lobbizással érték el, hogy a Duna-Tisza közének fenntartható fejlõdését elõsegítõ program - amely az egész Homokhátságot érinti -, a második nemzeti fejlesztési terv vitájában bekerülhet a kiemelt programok közé, a Duna és térségének fejlesztési tervébe, a mezõgazdaság szerkezetátalakítása, a vidékfejlesztés és a vízügyi-környezetvédelmi fejlesztések kiemelt céljai közé. Az Országgyûlés idevonatkozó határozata szerint négy területe van az országos jelentõségû fejlesztéseknek: a Duna, a Tisza, a Balaton és a termálvizek. A módosító képviselõi javaslatok alapján a teljes Homokhátság területe bekerült a Duna és térségének fejlesztési tervébe. Ezen felül a parlament területfejlesztési bizottságának ajánlása alapján a Homokhátság jövõje mint kiemelt vidékfejlesztési feladat is szerepel az országgyûlési határozatban. Ebbe a fejezetbe tartoznak mindazon fejlesztések, amelyek a vízmegtartáson kívül a térség felemelkedését szolgálják. Ideértendõ például a tanyarehabilitáció, a villamosítás és a termelési szerkezetváltás elõsegítése. Mindez azt jelenti a megyében élõknek, hogy véget érhet a több mint két évtizedes tanulmánygyártás idõszaka, és lesz pénz a térség öntözési és vízproblémáinak megoldására. Végre elkezdõdhetnek a beruházások és a korszerûsítések.
A Homokhátságot az ENSZ-FAO néhány éwel ezelõtt félsivatagos területté nyilvánította, miután az elmúlt húsz évben a talajvíz szintje oly mértékben csökkent, hogy a területen csak öntözéses vízpótlás mellett lehet termelni. A területen élõ gazdálkodók egyre több kutat fúrnak, ma már több mint százezerre becsülik ezek számát. A jelentõs vízkivétel miatt viszont tovább romlik a Homokhátság természetes vízháztartási rendszere. A program keretében megépülõ csatornák, a hozzájuk kapcsolódó víztározókkal biztosítani tudnák a területen az öntözéses mezõgazdasági termelést. A legálisan és illegálisan mûködõ kutak felszámolása után lehet esély arra, hogy a térség ökológiai és vízháztartási egyensúlya az eljövendõ évtizedekben helyreáll. A Homokhátsági problémák megoldására a költségvetés 2004-2005-ben egymilliárd forintot különített el külön fejezetben: 2004-ben 400 millió forintot, 2005-ben pedig 600 millió forintot. Az önkormányzatok és a vízitársulatok az idén már pályázhattak a támogatási keretösszegre különbözõ, a fenntartható fejlõdést szolgáló programokkal. A jövõben felgyorsul a Homokhátság program, hiszen bekerülhet a második nemzeti fejlesztési terv kiemelt ágazati programjainak körébe, így 2007 és 2013 között van remény a sikeres EU-pályázatra. A brüsszeli forrásalap összege pedig megközelítheti a 85 milliárd forintot.
Forrás: Magyar Hírlap