Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
A Börzsöny-hegység teljes területe védett (nemzeti parki törzsterület), ökológiai rendszere kiterjed a hegylábi régiók zöldfolyosóin keresztül a közeli folyók szegélyéig. Ebből adódóan rendkívül változatos és természeti kincsekben igen gazdag a terület. A területet délről a Duna, északról és nyugatról pedig az Ipoly határolja. Két tömbje közül a Dél-Börzsöny inkább hasonlít a Pilisre, minthogy "rokonságban áll vele". A Magas-Börzsöny zártabb, ugyanakkor mindkét tömbre a vulkáni formák és kőzetek a jellemzőek, a szegélyeken lajtai mészkővel és ősi folyóteraszokkal. A területet szinte kizárólag lombhullató erdőségek borítják. A Börzsöny egységes szerkezete és működése csak a veszélyeztető tényezők megfelelő kezelésével őrizhető meg. A területre nézve a legnagyobb kockázatot a nyereség-orientált erdőgazdálkodás és a 3 milliós lakosságú fővárosi agglomeráció közelsége jelenti.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:
- Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 9110 Mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum), 9130 Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum), 91M0 Pannon cseres-tölgyesek
- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések, 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei, 9180 Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői, 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
- Közösségi jelentőségű állatfajok: kis patkós denevér (Rhinolophus hipposideros), hegyesorrú denevér (Myotis blythii), vöröshasú unka (Bombina bombina), petényi márna (Barbus meridionalis), havasi cincér (Rosalia alpina), szarvasbogár (Lucanus cervus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kövi rák (Austropotamobius torrentium), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), álolaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides), magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
- Közösségi jelentőségű növényfajok: piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A területen található természetközeli erdőtársulások, sziklagyepek, cserjések és egyéb, közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű élőhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
A területen található közösségi jelentőségű és kiemelt jelentőségű növény- és állatfajok állományai fennmaradásának biztosítása.
A jó állapotú jelölő élőhelyek természetszerű szerkezetének, fajkészletének meg őrzése.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív fajok, különösen a kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen a bükkösök, melegkedvelő, tölgyesek, cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek területén.
A szilatörmelék erdők vágáskor nélküli, örökerdőként való megőrzése.
A kiemelt jelentőségű jelölő fajok közül a kövirák (Austropotamobius torrentium) megőrzése érdekében szükséges a vízfolyások vízminőségének azonnali javítása, a szennyező források felderítése, a szennyezések megszüntetése.
A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása.
A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében élőhelyén biztosítandó a talajszinti faodúk megléte és kialakulásuknak lehetősége, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével.
A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása, a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) védelme érdekében a cserjések kezelése térben, időben korlátozandó.
A turizmus és a denevérkutatás a denevér populációkat ne veszélyeztesse, a denevérvédelmi okokból jelentős mesterséges üregek lezárása.
A vöröshasú unka (Bombina bombina) populációk érdekében a kis tavak, vízállások megőrzése.
A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját; a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről.
A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populáció megőrzése érdekében a vadvédelmi kerítést a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani, a még be nem kerített állományok bekerítéséről gondoskodni kell.
Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, siklóernyőzés, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása
A jelölő élőhelyek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Vöröshasú unka | Bombina bombina | - | C | |||
Mocsári teknős | Emys orbicularis | 30 - 30 | C | |||
Dunai tarajosgőte | Triturus dobrogicus | - | D | |||
Petényi márna | Barbus meridionalis | 5000 - 10000 | A | |||
Magyar tavaszi-fésűsbagoly | Dioszeghyana schmidtii | - | C | |||
Kék pattanó | Limoniscus violaceus | - | C | |||
Remetebogár | Osmoderma eremita | - | D | |||
Álolaszsáska | Paracaloptenus caloptenoides | 1001 - 10000 | C | |||
Kövi rák | Austropotamobius torrentium | 1500 - 1500 | A | |||
Nagy hőscincér | Cerambyx cerdo | 1000 - 1500 | C | |||
Skarlátbogár | Cucujus cinnaberinus | - | C | |||
Nagy szarvasbogár | Lucanus cervus | 10001 - 20000 | C | |||
Csíkos medvelepke | Callimorpha quadripunctaria | - | C | |||
Havasi cincér | Rosalia alpina | 5001 - 10000 | B | |||
Sárga gyapjasszövő | Eriogaster catax | - | C | |||
Nagy patkósdenevér | Rhinolophus ferrumequinum | 20 - 100 | C | |||
Közönséges hiúz | Lynx lynx | - | D | |||
Közönséges denevér | Myotis myotis | 501 - 1000 | C | |||
Csonkafülű denevér | Myotis emarginatus | - | C | |||
Hegyesorrú denevér | Myotis blythii | 501 - 1000 | B | |||
Nyugati piszedenevér | Barbastella barbastellus | 101 - 500 | C | |||
Nagyfülű denevér | Myotis bechsteinii | 20 - 100 | C | |||
Kis patkósdenevér | Rhinolophus hipposideros | 501 - 1000 | B | |||
Leánykökörcsin | Pulsatilla grandis | 501 - 1000 | C | |||
piros kígyószisz | Echium russicum | 101 - 250 | C | |||
Magyarföldi husáng | Ferula sadleriana | 200 - 200 | A | |||
Kerekvállú állasbogár | Rhysodes sulcatus | - | C |
Élőhely kódja | Élőhely neve | Kiterjedés (ha) | Borítás (%) |
---|---|---|---|
9130 | szubmontán és montán bükkösök | 2736.11 | 9 |
91E0 | éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők | 1520.06 | 5 |
91M0 | pannon cseres-tölgyesek | 7600.31 | 25 |
6430 | üde-nedves magaskórósok | 912.04 | 3 |
6190 | pannon sziklagyepek | 608.02 | 2 |
8220 | sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete | 15.2 | 0.05 |
6210 | szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek | 304.01 | 1 |
9110 | mészkerülő bükkösök | 5168.21 | 17 |
91G0 | pannon gyertyános-tölgyesek | 6992.28 | 23 |
9180 | törmeléklejtő- és szurdokerdők | 304.01 | 1 |
8230 | sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete | 608.02 | 2 |
8150 | sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete | 304.01 | 1 |
6520 | veres csenkeszes rétek és sovány gyepek | 912.04 | 3 |
40A0 | kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések | 1520.06 | 5 |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Börzsöny. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20008
Letöltés dátuma: 2024-01-27
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.