Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
A terület természetvédelmi jelentőségét a löszvegetációnak köszönheti, amely a Mezőföldön korábban nagy kiterjedésű löszvegetáció maradványa.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:
- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis).
- Közösségi jelentőségű állatfajok: magyar tarsza (Isophya costata)
A löszvölgy a Mezőföld síkságának középső vidékén alakult ki, közvetlenül érintkezik Székesfehérvár belvárosával. Geológiailag a mezőföldi löszgerincek északi nyúlványát adja. A Pannon-tenger borítása idején vastag tengeri üledék rakódott itt le (homokos, agyagos, márgás), amely a tenger visszahúzódása után kiszáradt. Az alsó pleisztocén során a tektonikai mozgások következtében az addig egységes táblát egy észak-dél, északnyugat-délkeleti irányú vetődések feldarabolták és némelyik táblarög kiemelkedett. A száraz felületek kiváló alapot szolgáltattak a löszképződéshez, ami legintenzívebben a felső pleisztocénben zajlott. A tájat geomorfológiailag a síkság közepén bevágódó, északnyugat-délkeleti irányú patakmeder jellemzi. Botanikailag az alföldi flórarégióhoz tartozik, amelyen a vegetáció fejlődésében a lösz kulcsfontosságú szerepet játszott. A Mezőföld potenciális vegetációja döntően a tatárjuharos lösztölgyes, de kisebb területeken löszgyepek és pusztai nyílt erdőségek jelentik a természetes növénytakarót.
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jó állapotú síksági pannon löszgyepek természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív fajok, különösen a fehér akác, bálványfa által veszélyeztetett jelölő gyeptársulás megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
A túlzott becserjésedés miatt leromlott löszgyepek visszaalakítása gyeppé és extenzív mezőgazdasági használattal való fenntartása.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a síksági pannon löszgyepek, és a sík- és dombvidéki kaszálórétek területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében.
A jelölő élőhelyet veszélyeztető invazív erdőállományok lehetőség szerinti átalakítása őshonos fafajú erdőkké, vagy az erdőterületen belül őshonos fafajokból álló puffer terület létrehozása.
Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása.
A magyar tarsza (Isophya costata) populációk fenntartása érdekében a faj ökológiai igényeinek megfelelő gyepszerkezet kialakítása, élőhelyének extenzív legeltetésével, vagy késői kaszálásával.
Területkezeléssel kapcsolatos dokumentumok
Veszélyeztető tényezők
- pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya
- motoros járművel végzett tevékenység
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Magyar tarsza | Isophya costata | 200 - 300 | C | |||
Leánykökörcsin | Pulsatilla grandis | 200 - 300 | C |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Aszal-völgy. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20004
Letöltés dátuma: 2024-01-26
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.