A hajdan szántóként is szolgáló, belterületi lápos Brettyó 1993-ban került kárpótlás útján több mint kétszáz, fõként zamárdi lakos birtokába, akik azóta különbözõ okokból nem rendelkezhettek a magántulajdonuk felett. A tulajdonosközösség az elmúlt években perre ment, kifogásolva, hogy az építési telekként hasznosítani kívánt Brettyó nádasát idõközben védetté nyilvánították, s így felkerült a Natura 2000-es listára. Tiltakozásukat a környezetvédelmi hatóság elsõ-, majd másodfokon is elutasította, és ugyanígy jártak fellebbezésükkel a Pécsi Ítélõtáblánál is. Ekkor az LB-hez fordultak felülvizsgálati kérelmükkel, tárgyalást kérve az ügyben, amely elbírálásra érdemesnek tartotta és befogadta a beadványt, s június 10-re tûzte ki az elsõ tárgyalást.
Mojzer Lászlóné, a tulajdonosok képviselõje elmondta: ha peres úton nem tudják bizonyítani az igazukat, az ombudsmanhoz fordulnak, és akár Strasbourgig is elmennek jogorvoslatért, mivel álláspontjuk szerint a történtek több törvénnyel ellentétesek és az alkotmányos jogaikat is sértik.
"Azzal, hogy védetté nyilvánították a tulajdonunkban lévõ területet, a piaci ár alsó határával számolva is mintegy 6-7 milliárd forintot húztak ki a zsebünkbõl, vagyis ennyivel ér kevesebbet az érintett 140 hektárnyi terület" - fogalmazott a tulajdonosok képviselõje.
Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere szerint már három környezetvédelmi miniszterrel is tárgyalt az ügyben, de most készül a legújabb miniszterrel is megoldást keresni arra a speciális helyzetre, ami a belterületi földek Natura 2000-es listára helyezése miatt alakult ki a településen. Az eddigi egyeztetésekrõl beszámolva kifejtette, Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára tavasszal Zamárdiban járt, és ígéretet tett arra, hogy a vitás kérdések tisztázása érdekében - ha találnak rá forrást - kezdeményezni fog egyfajta állami kisajátítást.
Forrás - Greenfo