Alapadatok
Terület neve
Bihar
Terület kódja
HUHN10003
Kiterjedés (ha)
71610.23
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01
Védettség, státusz
Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület
Természetvédelmi célkitűzések
Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések (prioritásuk sorrendjében, a főbb intézkedési módokat felsorolva):
• A Bihar tájegységben található erdőfoltokkal, szántókkal tarkított mozaikos gyepek és szikes mocsarak alkotta élőhelyeken előforduló, természetvédelmi szempontból kiemelt madárfajok védelme.
• A bihari szikes puszták és természetes vizes élőhelyek védelme, megőrzése és természeti állapotuk fejlesztése.
• A túzok oltalma, amelynek bihari populációja része a Kárpát-medencei állomány gerincét adó tiszántúli metapopulációnak: túzokbarát kultúrák létrehozásával, a kaszálás időbeli szabályozásával, a dürgő helyek zavartalanságának biztosításával, és ragadozókontrollal.
• A kék vércse bihari állományának növelése: mesterséges fészkelőládák kihelyezésével, a gyep területek megőrzésével, a legeltetés szintjének emelésével és a kaszálás térbeli és időbeli szabályzásával.
• A szikes puszták vizes élőhelyein jellemző, Európa-szerte csökkenő tendenciákat mutató fészkelő és átvonuló partimadár-közösségek állománysűrűségeinek növelése, különös tekintettel a bíbicre, a nagy godára, a piroslábú cankóra és a sárszalonkára: száraz években mesterséges árasztásokkal és a legeltetés szintjének emelésével.
• A stabil, de lokalizáltságuk folytán rendkívül sérülékeny vegyes gémtelepek megőrzése, melyekben a közelmúltban a kis kárókatona is megjelent, a megfelelő fészkelőhelyek megőrzésével, a nádaratás és vízkormányzás szabályozásával, továbbá táplálkozóterületek fenntartása és kialakítása a vizes élőhelyek megőrzésével és mesterséges árasztásokkal.
• A Biharban enyhén emelkedő tendenciákat mutató, de Európa-szerte sérülékeny cigányréce fészkelő és vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával.
• A szikes mocsarakban, víztározókon és a mesterséges árasztásokon költő vöcsök-, rétihéja-, vízicsibe- és szerkőfajok állományainak stabilizálása: a vízjárás és a szukcessziós folyamatok szabályzásával, illetve a legeltetés szintjének emelésével
• A Biharban stabil állománnyal jellemezhető kerecsensólyom populációjának megőrzése: mesterséges fészekalapok kihelyezésével és a legeltetés szintjének emelésével, az ürge állomány megőrzésével.
• A Biharban fészkelő szalakóta, búbosbanka és kuvik állományának védelme érdekében az idős magányos fák vagy facsoportok védelme.
• A Biharban átvonuló úszóréce-csapatok vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával.
• A Biharban átvonuló, veszélyeztetett fajokban gazdag vadlúd-tömegek táplálkozó- és éjszakázóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával.
• A fészkelő rétisas és parlagi sas költőhelyeinek megőrzése és ott a zavartalanság biztosítása.
• A fehér gólya védelme: elsősorban a táplálkozó helyek megőrzésével és fejlesztésével, valamint a településeken az áramszolgáltató cégekkel közösen a fészkelés biztonságának növelésével.
• A természetes és mesterséges vizes élőhelyeken fészkelő és átvonuló jelölő fajok állományainak szinten tartása: a vízszint és a nádvágás szabályozásával.
• A földön fészkelő jelölő fajok fészekaljának védelme érdekében a dolmányos varjú, szarka, vörös róka és borz állományának szabályozása.
• A mesterséges halastavakon fészkelő és átvonuló jelölő fajok állományának megőrzése: a halastavi gazdálkodás szabályozásával.
Management plan for the existing protected landscape area (and it's planned enlargement) is under preparation.
Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések (prioritásuk sorrendjében, a főbb intézkedési módokat felsorolva):
• A Bihar tájegységben található erdőfoltokkal, szántókkal tarkított mozaikos gyepek és szikes mocsarak alkotta élőhelyeken előforduló, természetvédelmi szempontból kiemelt madárfajok védelme.
• A bihari szikes puszták és természetes vizes élőhelyek védelme, megőrzése és természeti állapotuk fejlesztése.
• A túzok oltalma, amelynek bihari populációja része a Kárpát-medencei állomány gerincét adó tiszántúli metapopulációnak: túzokbarát kultúrák létrehozásával, a kaszálás időbeli szabályozásával, a dürgő helyek zavartalanságának biztosításával, és ragadozókontrollal.
• A kék vércse bihari állományának növelése: mesterséges fészkelőládák kihelyezésével, a gyep területek megőrzésével, a legeltetés szintjének emelésével és a kaszálás térbeli és időbeli szabályzásával.
• A szikes puszták vizes élőhelyein jellemző, Európa-szerte csökkenő tendenciákat mutató fészkelő és átvonuló partimadár-közösségek állománysűrűségeinek növelése, különös tekintettel a bíbicre, a nagy godára, a piroslábú cankóra és a sárszalonkára: száraz években mesterséges árasztásokkal és a legeltetés szintjének emelésével.
• A stabil, de lokalizáltságuk folytán rendkívül sérülékeny vegyes gémtelepek megőrzése, melyekben a közelmúltban a kis kárókatona is megjelent, a megfelelő fészkelőhelyek megőrzésével, a nádaratás és vízkormányzás szabályozásával, továbbá táplálkozóterületek fenntartása és kialakítása a vizes élőhelyek megőrzésével és mesterséges árasztásokkal.
• A Biharban enyhén emelkedő tendenciákat mutató, de Európa-szerte sérülékeny cigányréce fészkelő és vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával.
• A szikes mocsarakban, víztározókon és a mesterséges árasztásokon költő vöcsök-, rétihéja-, vízicsibe- és szerkőfajok állományainak stabilizálása: a vízjárás és a szukcessziós folyamatok szabályzásával, illetve a legeltetés szintjének emelésével
• A Biharban stabil állománnyal jellemezhető kerecsensólyom populációjának megőrzése: mesterséges fészekalapok kihelyezésével és a legeltetés szintjének emelésével, az ürge állomány megőrzésével.
• A Biharban fészkelő szalakóta, búbosbanka és kuvik állományának védelme érdekében az idős magányos fák vagy facsoportok védelme.
• A Biharban átvonuló úszóréce-csapatok vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával.
• A Biharban átvonuló, veszélyeztetett fajokban gazdag vadlúd-tömegek táplálkozó- és éjszakázóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával.
• A fészkelő rétisas és parlagi sas költőhelyeinek megőrzése és ott a zavartalanság biztosítása.
• A fehér gólya védelme: elsősorban a táplálkozó helyek megőrzésével és fejlesztésével, valamint a településeken az áramszolgáltató cégekkel közösen a fészkelés biztonságának növelésével.
• A természetes és mesterséges vizes élőhelyeken fészkelő és átvonuló jelölő fajok állományainak szinten tartása: a vízszint és a nádvágás szabályozásával.
• A földön fészkelő jelölő fajok fészekaljának védelme érdekében a dolmányos varjú, szarka, vörös róka és borz állományának szabályozása.
• A mesterséges halastavakon fészkelő és átvonuló jelölő fajok állományának megőrzése: a halastavi gazdálkodás szabályozásával.
Management plan for the existing protected landscape area (and it's planned enlargement) is under preparation.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Szalakóta | Coracias garrulus | 25 - 63 | B | |||
Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 500 - 1000 | C | |||
Aranylile | Pluvialis apricaria | 200 - 8000 | A | |||
Fekete harkály | Dryocopus martius | 10 - 20 | C | |||
Daru | Grus grus | 500 - 3000 | C | |||
Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 0 - 40 | A | |||
Batla | Plegadis falcinellus | 0 - 15 | C | |||
Ugartyúk | Burhinus oedicnemus | 0 - 1 | D | |||
Havasi lile | Charadrius morinellus | 0 - 7 | D | |||
Kékes rétihéja | Circus cyaneus | 100 - 150 | B | |||
Bölömbika | Botaurus stellaris | 10 - 50 | B | |||
Kis kócsag | Egretta garzetta | 50 - 100 | C | |||
Kis vízicsibe | Porzana parva | 20 - 30 | C | |||
Réti cankó | Tringa glareola | 1000 - 2000 | B | |||
Parlagi sas | Aquila heliaca | 2 - 8 | C | |||
Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 30 - 50 | B | |||
Békászó sas | Aquila pomarina | 1 - 5 | C | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 10 - 15 | C | |||
Küszvágó csér | Sterna hirundo | 10 - 20 | C | |||
fattyúszerkő | Chlidonias hybridus | 5 - 300 | B | |||
Fehér gólya | Ciconia ciconia | 100 - 200 | B | |||
Gulipán | Recurvirostra avosetta | 5 - 50 | C | |||
Pajzsoscankó | Philomachus pugnax | 2000 - 10000 | C | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 100 - 600 | A | |||
Kék vércse | Falco vespertinus | 60 - 80 | B | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 1 - 4 | C | |||
Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 20 - 100 | C | |||
Kis őrgébics | Lanius minor | 100 - 150 | B | |||
Vörös gém | Ardea purpurea | 30 - 40 | B | |||
Kerecsensólyom | Falco cherrug | 4 - 8 | B | |||
Barna kánya | Milvus migrans | 0 - 1 | D | |||
Fekete gólya | Ciconia nigra | 20 - 30 | C | |||
Parlagi pityer | Anthus campestris | 40 - 80 | C | |||
Kis bukó | Mergus albellus | 0 - 10 | D | |||
Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 20 - 30 | C | |||
Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 0 - 5 | C | |||
Parlagi sas | Aquila heliaca | 5 - 10 | C | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 10 - 30 | B | |||
Kígyászölyv | Circaetus gallicus | 2 - 5 | D | |||
Halászsas | Pandion haliaetus | 2 - 5 | C | |||
Barna rétihéja | Circus aeruginosus | 80 - 100 | B | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 3 - 23 | C | |||
Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 10 - 60 | B | |||
Törpegém | Ixobrychus minutus | 50 - 100 | B | |||
Balkáni fakopáncs | Dendrocopos syriacus | 20 - 30 | C | |||
Pettyes vízicsibe | Porzana porzana | 0 - 20 | B | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 200 - 280 | B | |||
Túzok | Otis tarda | 80 - 150 | B | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 50 - 150 | B | |||
Kanalas réce | Anas clypeata | 200 - 800 | B | |||
Csörgő réce | Anas crecca | 1000 - 2500 | B | |||
Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 3000 - 8000 | C | |||
Böjti réce | Anas querquedula | 100 - 200 | B | |||
Kendermagos réce | Anas strepera | 100 - 150 | C | |||
Nagy lilik | Anser albifrons | 5000 - 21000 | C | |||
Nyári lúd | Anser anser | 50 - 150 | B | |||
Nyári lúd | Anser anser | 300 - 4000 | B | |||
Kis lilik | Anser erythropus | 1 - 11 | C | |||
Vörösnyakú lúd | Branta ruficollis | 2 - 260 | A | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 100 - 500 | B | |||
Kis kócsag | Egretta garzetta | 0 - 30 | C | |||
Szerecsensirály | Larus melanocephalus | 5 - 13 | C | |||
Nagy goda | Limosa limosa | 10 - 20 | B | |||
Nagy goda | Limosa limosa | 150 - 4000 | B | |||
Kékbegy | Luscinia svecica | 10 - 20 | C | |||
Barna kánya | Milvus migrans | 0 - 3 | D | |||
Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 0 - 50 | C | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 0 - 30 | A | |||
Feketenyakú vöcsök | Podiceps nigricollis | 0 - 50 | B | |||
Kis vöcsök | Tachybaptus ruficollis | 30 - 80 | C | |||
Piroslábú cankó | Tringa totanus | 15 - 40 | B |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Bihar. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/huhn10003
Letöltés dátuma: 2024-01-18
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.