Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
Domvidék és síkság találkozása, ennek megfelelően változatos élővlággal. Az ember által intenzíven használt tájban viszonylag jó ökológiai állapotban fennmaradt, elszigetelt természeti terület.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:
- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6240 Szubpannon sztyeppék, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel, 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
- Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: Remetebogár (Osmoderma eremita)
- Közösségi jelentőségű állatfajok: Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), magyar futrinka (Carabus hungaricus)
- Közösségi jelentőségű növényfajok: Janka-tarsóka (Thlaspi jankae)
Harmadkori eredetű dombok, átlagosan 200-250 m tengeszint feletti magassággal, amelyeket gyakran vastag negyedkori üledék borít (lösz vagy homok). Az Alföld északi részén elterülő dombvidék úgy nyúlik be a Duna-Tisza-közére, mint egy félsziget. A kevésbé osztott medencéken kívül, amelyek inkább alföldi jellegűek, erősen fedarabolódott, viszonylag magas geomorfológiai alakzatok is jellemzik ezt a régiót. Helyzetének megfelelően geológiai és klimatikus viszonyai is az Északi-középhegység és az Alföld közötti átmenetet képviseli. A területen mind a síkvidékekre, mind a középhegységekre jellemző erdők és gyepek megtalálhatók: a zárt lombhullató erdőségek, erdőspuszták, kisebb részben lösz- és homopusztagyepek, illetve lejtőssztyepek is találhatók itt. A vízfolyások mentén lokálisan vizes élőhelyek is kialakultak. Viszonylag magas az idegenhonos fafajjal telepített erdőültetvények aránya.
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jelölő fajok populációinak nagyságát nyomon kell követni és meg kell őrizni, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet.
A területen található természetközeli társulások kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, nyugati ostorfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyep-, és erdőtársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen az erdőssztyepp tölgyesek, pannon molyhos tölgyesek területén.
A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből.
A mesterségesen elcseresített erdőállományok szerkezetének, fafaj összetételének fokozatos átalakítása a termőhelynek megfelelő jelölő élőhelyek kialakítása érdekében.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptársulások területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében.
A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyeptársulások területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása.
A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját, a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről.
A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása.
A területen található remetebogár (Osmoderma eremita), valamint a jelölő denevérfajok állományainak megmaradása öreg tölgyerdő-állományok (minimum 100 év feletti kor) fennmaradásával biztosítandó.
A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében élőhelyén biztosítani szükséges talajszinti faodúk meglétét és kialakulásának lehetőségét, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével.
A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományainak megőrzése érdekében élőhelyén a túlzott cserjésedés visszaszorítása. A faj elterjedésének elősegítése érdekében az élőhelye melletti felhagyott szántó területek visszagyepesedésének elősegítése, a gyomosodás, cserjésedés megakadályozása.
A remetebogár (Osmoderma eremita) populáció megőrzése érdekében vadvédelmi kerítést szükséges létesíteni élőhelyén, és azt a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani.
Az élőhelyeket és jelölő fajokat veszélyeztető tevékenységek (pl.: a hagyományos szemléletű erdőgazdálkodási tevékenység, túllegeltetés, gépjármű forgalom, crossmotorozás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása.
A jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Mocsári teknős | Emys orbicularis | - | C | |||
Vöröshasú unka | Bombina bombina | - | D | |||
Dunai tarajosgőte | Triturus dobrogicus | - | C | |||
Vágó csík | Cobitis taenia | 101 - 500 | C | |||
Csíkos medvelepke | Callimorpha quadripunctaria | 500 - 1000 | C | |||
Magyar tavaszi-fésűsbagoly | Dioszeghyana schmidtii | 101 - 1000 | C | |||
Sárga gyapjasszövő | Eriogaster catax | - | C | |||
Nagy szarvasbogár | Lucanus cervus | 1001 - 10000 | C | |||
Skarlátbogár | Cucujus cinnaberinus | 1001 - 10000 | B | |||
Nagy hőscincér | Cerambyx cerdo | 1001 - 10000 | C | |||
Remetebogár | Osmoderma eremita | - | C | |||
Kék pattanó | Limoniscus violaceus | - | C | |||
Magyar futrinka | Carabus hungaricus | 1000 - 1500 | B | |||
Magyar tarsza | Isophya costata | - | C | |||
Szarvas álganéjtúró | Bolbelasmus unicornis | - | C | |||
Nagyfülű denevér | Myotis bechsteinii | - | C | |||
Hegyesorrú denevér | Myotis blythii | - | C | |||
Nyugati piszedenevér | Barbastella barbastellus | - | C | |||
Csonkafülű denevér | Myotis emarginatus | - | C | |||
Közönséges denevér | Myotis myotis | - | C | |||
Közönséges vidra | Lutra lutra | 20 - 20 | C | |||
Homoki kikerics | Colchicum arenarium | 1500 - 2500 | C | |||
piros kígyószisz | Echium russicum | 200 - 200 | C | |||
Janka-tarsóka | Thlaspi jankae | 20000 - 35000 | B | |||
Leánykökörcsin | Pulsatilla grandis | 200 - 200 | C | |||
Harántfogú törpecsiga | Vertigo angustior | - | C | |||
Hasas törpecsiga | Vertigo moulinsiana | - | C | |||
Ráncos gyászbogár | Probaticus subrugosus | - | C |
Élőhely kódja | Élőhely neve | Kiterjedés (ha) | Borítás (%) |
---|---|---|---|
91G0 | pannon gyertyános-tölgyesek | 699.08 | 10 |
91H0 | pannon molyhos tölgyesek | 106.75 | 2 |
6260 | pannon homoki gyepek | 15.41 | 5 |
6250 | pannon löszsztyeppek | 632.21 | 10 |
91E0 | éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők | 35.44 | 1 |
91I0 | euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek | 604.31 | 15.2 |
7230 | mészkedvelő üde láp- és sásrétek | 0.16 | |
91M0 | pannon cseres-tölgyesek | 65.45 |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Gödöllői-dombság. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20023
Letöltés dátuma: 2024-01-19
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.