Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű löszgyepe található itt, amely a terület közel két harmadát borítja. Kisebb foltokban nedvesebb gyepek és szántók is találhatók. A térség igen diverz geomorfológiával bír.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:
- Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 91M0 pannon cseres tölgyesek, 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei
- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel, 6250 síksági pannon löszgyepek
- Közösségi jelentőségű állatfajok: ürge (Spermophilus citellus), szarvasbogár (Lucanus cervus), gyászcincér (Morimus funerus)
- Közösségi jelentőségű növényfajok: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), piros kigyószisz (Echium russicum)
A löszpusztát Máriahalom, Bajna, Nagysáp és Sárisáp települések határában találjuk. Elszórtan mészkő és dolomitsziklák emelkednek ki a vastag löszrétegből (Bajna: Kablás-hegy, Őr-hegy, Öreg-Őr-hegy; Epöl: Fehér-szikla, Második-szikla; Sárisáp: Babál-szikla). A dombok közötti mélyedésekbe számos patak fut le, így kisebb-nagyobb vizes élőhelyek is kialakulhattak itt (Nagysáp: Bakos-tó; Epöl: Kákás-tó).
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet.
A jó állapotú lejtősztyeppek, sziklagyepek és kaszálórétek, borókások természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe kell helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni kell a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz.
Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása és megvalósítása a lejtősztyeppek, sziklagyepek, kaszálórétek területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében.
A területen található cserjésedett, mesterségesen erdősített löszgyepek visszaalakítása gyeppé, vagy őshonos fafajú erdőkkel mozaikos gyepekké.
A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása.
A közönséges ürge (Spermophilus citellus) állományának megerősítése, fenntartása érdekében élőhelyén a rendszeres kaszálás helyett legeltetni szükséges.
Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, siklóernyőzés, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása
A jelölő élőhelyek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.
Területkezeléssel kapcsolatos dokumentumok
Veszélyeztető tényezők
- pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya
- erdészet, erdőgazdálkodás
- vadak károkozása (túltartott vadállomány)
- idegenhonos inváziós fajok jelenléte
- fajösszetétel változás, szukcesszió
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Gyászcincér | Morimus funereus | - | C | |||
Nagy szarvasbogár | Lucanus cervus | - | C | |||
Ürge | Spermophilus citellus | 100 - 200 | C | |||
Leánykökörcsin | Pulsatilla grandis | 501 - 1000 | C | |||
Bíboros sallangvirág | Himantoglossum caprinum | - | C | |||
Homoki nőszirom | Iris humilis ssp. arenaria | - | D | |||
piros kígyószisz | Echium russicum | 101 - 250 | C | |||
Közönséges denevér | Myotis myotis | - | D | |||
Nyugati piszedenevér | Barbastella barbastellus | - | D | |||
Nagy patkósdenevér | Rhinolophus ferrumequinum | - | D | |||
Kis patkósdenevér | Rhinolophus hipposideros | - | D | |||
Magyar tarsza | Isophya costata | - | C |
Élőhely kódja | Élőhely neve | Kiterjedés (ha) | Borítás (%) |
---|---|---|---|
6440 | ártéri mocsárrétek | 22.2 | |
6250 | pannon löszsztyeppek | 0.08 | |
6240 | pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők | 302.5 | |
91M0 | pannon cseres-tölgyesek | 33.8 | |
91E0 | éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők | 2.18 | |
6210 | szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek | 66.1 | |
6190 | pannon sziklagyepek | 2.1 | |
91H0 | pannon molyhos tölgyesek | 86 | |
91G0 | pannon gyertyános-tölgyesek | 1.46 | |
6430 | üde-nedves magaskórósok | 3.93 | |
9180 | törmeléklejtő- és szurdokerdők | 1.78 | |
3130 | törpekákás iszapnövényzet | 1.5 | |
40A0 | kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések | 0.5 |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Epöli szarmata vonulat. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20016
Letöltés dátuma: 2024-01-20
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.