Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
A dél-budai agglomeráció szívében találhatók a Budai Tájvédelmi Körzet egyes, fokozottan védett dolomitgerincei, ahol szubmediterrán, kontinentális és alpin-szubalpin reliktum fajok találják meg életfeltételeiket. Jellemzően a fátlan növénytársulások dominálnak, kisebb részben lombhullató erdők és faültetvények (fenyvesek). Az élőhelyeknek jó összeköttetései vannak nyugati irányba, illetve a Huszonnégyökrös-hegy felé. A térségben folyamatos élőhelyrekonstrukciós program keretében a korábbi dolomit kőbányák feltöltése zajlik, valamint a tájidegen fenyőerdők gyérítése, fafajcseréje és őshonos fajokkal történő erdősítés. Az itteni élőhelyekre komoly nyomás nehezedik az intenzív lakossági használat miatt.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:
- Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)
- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6240 Szubpannon sztyeppék, 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
- Közösségi jelentőségű állatfajok: Magyar tarsza (Isophya costata)
- Közösségi jelentőségű növényfajok: magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis stephani), magyar gurgolya (Seseli leucospermum)
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jelölő fajok, különösen a magyar tarsza (Isophya costata), magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis stephani), magyar gurgolya (Seseli leucospermum) populációinak nagyságát meg kell őrizni, az elterjedési terület csökkenésének megelőzése.
A jó állapotú pannon pannon sziklagyepek, szubpannon sztyeppék, valamint meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik természetszerű szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Szükséges a nagy kiterjedésben, pannon molyhos tölgyesek termőhelyén található fekete fenyves állományok fokozatos megbontása, a fenyők alatt felnövő kemény lombos fafajok (virágos kőris, juhar fajok, csertölgy, molyhos tölgy) növekedésének elősegítése, hosszú távon a fenyő állományok átalakítása, a pannon molyhos tölgyes állományok növelése.
Invazív fafajok (fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő) terjedésének lassítása, állományaik visszaszorítása a magszóró fák kivágásával, speciális vegyszerhasználattal, valamint az újulat következetes leverésével.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz.
A becserjésedés miatt degradálódó száraz gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása.
A magyar tarsza (Isophya costata) állományok élőhelye megfelelő gyepkezeléssel, extenzív legeltetéssel, vagy késői mozaikos kaszálással tartandó fent, kerülni szükséges az intenzív legeltetést, gyakori kaszálást.
Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quad, illegális bányászat) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása.
A lovas, kerékpáros és gyalogos turista forgalom szabályozása, az élőhelyeket nem veszélyeztető túraútvonal-hálózat fenntartása.
A jelölő élőhelyek védelme az infrastruktúrális fejlesztésekkel szemben.
A piros kígyószisz (Echium russicum) állomány hosszútávú megerősítése élőhelyének megfelelő kezelésével.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Fstös ősziaraszoló | Lignyoptera fumidaria | - | C | |||
Skarlátbogár | Cucujus cinnaberinus | - | C | |||
Magyar tavaszi-fésűsbagoly | Dioszeghyana schmidtii | 501 - 1000 | C | |||
Eurázsiai rétisáska | Stenobothrus eurasius | 500 - 1000 | C | |||
Magyar tarsza | Isophya costata | 5000 - 10000 | C | |||
Magyar futrinka | Carabus hungaricus | - | C | |||
Közönséges denevér | Myotis myotis | - | C | |||
Kis patkósdenevér | Rhinolophus hipposideros | - | C | |||
Nyugati piszedenevér | Barbastella barbastellus | - | C | |||
Hegyesorrú denevér | Myotis blythii | - | C | |||
Nagyfülű denevér | Myotis bechsteinii | - | C | |||
Csonkafülű denevér | Myotis emarginatus | - | C | |||
piros kígyószisz | Echium russicum | 20 - 20 | C | |||
Szent István-szegfű | Dianthus plumarius regis-stephani | 1001 - 10000 | B | |||
Magyar méreggyilok | Vincetoxicum pannonicum | 3000 - 3000 | A | |||
Leánykökörcsin | Pulsatilla grandis | 51 - 100 | C | |||
Magyar gurgolya | Seseli leucospermum | 100000 - 100000 | C | |||
Sárga gyapjasszövő | Eriogaster catax | - | C | |||
Csíkos medvelepke | Callimorpha quadripunctaria | - | C | |||
Nagy hőscincér | Cerambyx cerdo | - | C | |||
Nagy szarvasbogár | Lucanus cervus | - | C |
Élőhely kódja | Élőhely neve | Kiterjedés (ha) | Borítás (%) |
---|---|---|---|
6210 | szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek | 86.2 | 15 |
91H0 | pannon molyhos tölgyesek | 114.94 | 20 |
6240 | pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők | 143.67 | 25 |
6190 | pannon sziklagyepek | 57.47 | 10 |
91G0 | pannon gyertyános-tölgyesek | 28.73 | 5 |
91M0 | pannon cseres-tölgyesek | 159 | |
40A0 | kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések | 0.5 | |
9180 | törmeléklejtő- és szurdokerdők | 20 |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Budaörsi kopárok. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20010
Letöltés dátuma: 2024-01-22
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.