Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
Különböző flórarégiók átmeneti övezete, rengeteg endemikus fajjal. Sok faj itt éri el elterjedési területének határát. A területre a főváros és a budapesti agglomeráció miatt hatalmas nyomás nehezedik, ennek ellenére viszonylag kedvező az élőhelyek természeti állapota. A Budai-hegység leggazdagabb és legértékesebb részeit felölelő terület, amelyet szinte kéthamradrészt lombhullató erdőségek borítanak. A Hármashatár-hegytől eltekintve itt tapasztalható a legkisebb mértékű beépítettség, a viszonylag csekély emberi jelenléttel. A terület nagyrészt védett, a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik. Az itteni erőket az üzemtervezésnek megfelelően használják. A területre jellemzőek még a felhagyott gyümölcsösök (korábban nyílt pusztai erdőségek) és a nádasok. Igen változatos élőhelymozaikok váltogatják egymást szinte néhány 10 méteren belül: található itt félsivatagos jellegű, szubmediterrán nyílt dolomit sziklagyep, az Asperulo-Fagetum üde bükkös, vagy éppen hegyi rét alpin flóraelemekkel. Sajnos a szabadidős tevékenységek (túrázás, siklóernyőzés, lovassportok, off-road mountain bike- és terepjáróhasználat, motocross) erős terhelést jelentenek a természeti környezetre. Hasonlóan negatív hatást jelenthet a nem megfelelő erdőgazdálkodás (tarvágásos véghasználatok a bükkösökben), ami a természetes erdőállapot visszaállítását lehetetlenné teszi.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:
- Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6190 Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 8310 Nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok
- Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések, 6240 Szubpannon sztyeppék, 91G0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
- Közösségi jelentőségű állatfajok: budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella), magyar tarsza (Isophya costata), gyászcincér (Morimus fureneus), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), szarvasbogár (Lucanus cervus), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
- Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: Havasi cincér (Rosalia alpia)
- Közösségi jelentőségű növényfajok: magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis stephani), homoki nőszirom (Iris humilis subsp. arenaria), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), magyar gurgolya (Seseli leucospermum), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), piros kígyószisz (Echium russicum)
- Kiemelt közösségi jelentőségű növényfajok: pilisi len (Linum dolomiticum)
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A területen található jó állapotú pannon gyertyános-tölgyesek, pannon molyhos tölgyesek, pannon sziklagyepek, szubpannon sztyeppék élőhelyek kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
A területen található jelölő állat, és növényfajok állományai fennmaradásának biztosítása.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív és tájidegen fafajok (fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő) terjedésének lassítása, állományaik visszaszorítása a magszóró fák kivágásával, speciális növényvédőszeres kezeléssel, valamint az újulat következetes leverésével.
Vágásterületekre, felhagyott vadföldekre, működő szórókra behurcolt invazív lágyszárúak (kanadai aranyvessző, betyárkóró, selyemkóró) irtása, elterjedésük megakadályozása.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen a nagy kiterjedésű egykorú és kevés fajú erdőállományok (cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök) esetében.
Szükséges a nagy kiterjedésben található fekete és erdei fenyves állományok fokozatos megbontása, a fenyők alatt megnövő kemény lombos fajok (virágos kőris, juhar, csertölgy, molyhos tölgy) élettérhez juttatása, hosszú távon a fenyő állományok átalakítása, a termőhelyre jellemző természetes élőhely kialakítása.
A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása.
A magyar tarsza (Isophya costata) állományok élőhelye megfelelő gyepkezeléssel, extenzív legeltetéssel, vagy késői mozaikos kaszálással tartandó fent, kerülni szükséges az intenzív legeltetést, gyakori kaszálást.
A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében biztosítani kell élőhelyén talajszinti faodúk meglétét és kialakulásának lehetőségét, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével.
A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyepek területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása.
Az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: crossmotorozás, quad, downhill-kerékpározás) megszüntetése, visszaszorítása.
A lovas, kerékpáros és gyalogos turista forgalom szabályozása, túraútvonalak kijelölése, szükség szerinti megszűntetése.
A jelölő élőhelyek védelme az infrastruktúrális fejlesztésekkel szemben.
A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Fstös ősziaraszoló | Lignyoptera fumidaria | - | B | |||
Nagy szarvasbogár | Lucanus cervus | 1001 - 10000 | C | |||
Nagy tűzlepke | Lycaena dispar | 101 - 500 | C | |||
Havasi cincér | Rosalia alpina | 501 - 1000 | B | |||
Díszes tarkalepke | Hypodryas maturna | 501 - 1000 | C | |||
Skarlátbogár | Cucujus cinnaberinus | - | C | |||
Budai szakállasmoly | Glyphipterix loricatella | 51 - 100 | A | |||
Csíkos medvelepke | Callimorpha quadripunctaria | - | C | |||
Anker-araszoló | Erannis ankeraria | - | C | |||
Gyászcincér | Morimus funereus | 501 - 1000 | B | |||
Kék pattanó | Limoniscus violaceus | - | C | |||
Eurázsiai rétisáska | Stenobothrus eurasius | 101 - 500 | C | |||
Magyar tarsza | Isophya costata | 51 - 100 | C | |||
Nagy hőscincér | Cerambyx cerdo | 501 - 1000 | C | |||
Magyar tavaszi-fésűsbagoly | Dioszeghyana schmidtii | 501 - 1000 | C | |||
Hegyesorrú denevér | Myotis blythii | - | C | |||
Kis patkósdenevér | Rhinolophus hipposideros | - | C | |||
Csonkafülű denevér | Myotis emarginatus | - | C | |||
Nyugati piszedenevér | Barbastella barbastellus | - | C | |||
Ürge | Spermophilus citellus | 500 - 1000 | C | |||
Nagy patkósdenevér | Rhinolophus ferrumequinum | - | C | |||
Nagyfülű denevér | Myotis bechsteinii | - | C | |||
Közönséges denevér | Myotis myotis | - | C | |||
Homoki nőszirom | Iris humilis ssp. arenaria | 1001 - 10000 | C | |||
Magyar méreggyilok | Vincetoxicum pannonicum | 1000 - 3000 | C | |||
Szent István-szegfű | Dianthus plumarius regis-stephani | 15000 - 20000 | B | |||
Leánykökörcsin | Pulsatilla grandis | 1001 - 10000 | B | |||
Magyar gurgolya | Seseli leucospermum | 25000 - 30000 | B | |||
Dolomitlen | Linum dolomiticum | 20000 - 30000 | A | |||
Bíboros sallangvirág | Himantoglossum caprinum | 20 - 20 | C | |||
piros kígyószisz | Echium russicum | 31 - 80 | C | |||
Janka-tarsóka | Thlaspi jankae | 30 - 100 | C |
Élőhely kódja | Élőhely neve | Kiterjedés (ha) | Borítás (%) |
---|---|---|---|
6210 | szálkaperjés-rozsnokos félszáraz gyepek | 95.22 | 1 |
8210 | sziklahasadékok, -falak és törmeléklejtők növényzete | 95.22 | 1 |
91H0 | pannon molyhos tölgyesek | 2856.64 | 30 |
91G0 | pannon gyertyános-tölgyesek | 1904.43 | 20 |
9180 | törmeléklejtő- és szurdokerdők | 95.22 | 1 |
6190 | pannon sziklagyepek | 190.44 | 2 |
6240 | pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők | 952.21 | 10 |
40A0 | kontinentális sziklai- és sztyeppcserjések | 95.22 | 1 |
8310 | nem látogatható barlangok | 1 | |
91M0 | pannon cseres-tölgyesek | 952.21 | |
9130 | szubmontán és montán bükkösök | 17.7 | |
9150 | sziklai bükkösök, sziklai hárserdők és hársas-berkenyés sziklaerdők | 136.8 |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Budai-hegység. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20009
Letöltés dátuma: 2024-01-21
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.