Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
A területen a kijelölés alapjául szolgáló, un. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása a cél.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok:: Nyári lúd (Anser anser), Parlagi sas (Aquila heliaca), Fattyúszerkő (Chidonias hybridus), Szalakóta (Coracias garrulus), Haris (Crex crex), Kerecsen (Falco cherrug), Kékvércse (Falco vespertinus), Daru (Grus grus), Kis őrgébics (Lanius minor).
Az eurázsiai sztyeppek jellegzetes madárfajainak védelmére élőhelyrekonstrukciós programok is zajlanak, amelyek révén a vizes élőhelyek kiterjedése tovább nő. Az élőhelyek ökológai állapota jónak mondható, a terület egy része védett is. Elsősorban szántók és természetes fátlan növénytársulások (sztyeprétek, szikesek) dominálják a tájat.
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
SPECIFIKUS CÉLOK:
• A területen előforduló időszakos vízállások megtartása, a vizes élőhelyfejlesztések üzemeltetése, kezelésük hosszú távú biztosítása;
• A vizes élőhelyek ökológiai vízigényének és természeteshez közeli vízjárásának biztosítása a fészkelő vízimadárfajok és az azok táplálékbázisát alkotó vízi szervezetek ökológiai igényeinek megfelelően;
• A mocsári szukcessziós sor (lápok - nádasok / gyékényesek / tavikákások – magassásosok – mocsárrétek) mozaikoltságának fenntartása a kezelési feladatok összehangolásával, az adott év ár- és csapadékjárásának a figyelembe vételével;
• Nádasok időbeni és térbeni változatosságának biztosítása a téli nádaratás szabályozásával;
• A nyílt vízfelület, a hínárnövényzet és a változatos összetételű mocsári növényzet arányának területrészek szerinti fenntartása, optimalizásálása, helyreállítása.
• Az időszakos vízborítású területek arányának növelése, parti madarak fészkelési lehetőségeinek fejlesztése.
• A haris költését biztosító gyepterületek kiterjedésének növelése, hariskímélő kaszálási technikák alkalmazásával.
• A térségre jellemző gyepterületek természetes állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával;
• Nem hasznosított gyepterületek esetében a szukcessziós folyamatok gátlása, a fás-és cserje vegetáció, valamint a nem őshonos inváziós fajok és a nád terjedésének megakadályozása;
• Szántóföldek esetében fenn kell tartani a térségre jellemző, hagyományos növénykultúrák területi részesedését, és támogatni kell az alacsony intenzitású termesztéstechnológia alkalmazását;
• Kerülni kell, illetve megakadályozandó az intenzív technológián alapuló és a hagyományos táj-és élőhelystruktúrába nem illeszkedő nagy területigényű monokultúrák (energia-ültetvények) térnyerése;
• A területen előforduló fasorok, facsoportok, erdősávok fenntartása, természetességi állapotuk őshonos fafajokkal történő javítása;
• Mesterséges költőhelyet biztosító odúk és költőládák (elsősorban szalakóta és vércsefajok érdekében) fenntartása és fejlesztése, ezáltal a facsoportok és erdősávok fokozottabb védelme biztosítandó;
• A terület apróvadállományának megerősödését szolgáló, valamint a fészkelő madárfajokat veszélyeztető predátor- és dúvadállomány kontrollját biztosító vadgazdálkodás támogatása;
• Szándékos vagy gondatlanságból fakadó madármérgezések teljes felszámolása;
• Egyes prioritás-fajok vonatkozásában (pl. daru, fekete gólya, partimadarak) a fészkelő, - gyülekező, - éjszakázóhelyek védelme, zavartalanságuk biztosítása;
• A Tisza-tóval szomszédos, a vonuló-telelő vadlúdállományok táplálkozóterületeként kiemelt fontosságú mezőgazdasági környezetben a kedvező növénykultúrák területarányának biztosítása.
• Új, táji léptékben ható, a nyílt, tagolatlan pusztai környezethez kötődő madárfajok állományát veszélyeztető vonalas létesítmények kiépítésének megakadályozása, a meglévő, napjainkra gazdasági funkcióját vesztett vonalas létesítmények felszámolása;
• A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése, ill. meglévő szabadvezetékek földkábellel történő kiváltása szükséges;
• Nagy területigényű, a madarak megtelepedését, vonulását károsan befolyásoló energetikai beruházások (pl. szélerőműpark, fotovoltikus naperőműpark) nem támogatottak.
Veszélyeztető tényezők
- idegenhonos invazív fajok
- természetes szukcesszió, eutrofizáció
- klímaváltozás
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 200 - 400 | C | |||
Gulipán | Recurvirostra avosetta | 30 - 50 | C | |||
Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 30 - 50 | B | |||
Kékbegy | Luscinia svecica | 15 - 20 | C | |||
Sárszalonka | Gallinago gallinago | 25 - 30 | B | |||
Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 0 - 5 | C | |||
Lappantyú | Caprimulgus europaeus | 1 - 2 | C | |||
Böjti réce | Anas querquedula | 500 - 1000 | A | |||
Parlagi pityer | Anthus campestris | 20 - 30 | C | |||
Pajzsoscankó | Philomachus pugnax | 5000 - 8000 | B | |||
Pusztai ölyv | Buteo rufinus | 5 - 10 | A | |||
Küszvágó csér | Sterna hirundo | 20 - 40 | C | |||
Túzok | Otis tarda | 10 - 30 | C | |||
Batla | Plegadis falcinellus | 0 - 10 | D | |||
Nyári lúd | Anser anser | 50 - 70 | B | |||
Fülemlesitke | Acrocephalus melanopogon | 15 - 20 | C | |||
Kékes rétihéja | Circus cyaneus | 100 - 150 | B | |||
Vetési lúd | Anser fabalis | 50 - 100 | C | |||
Szirti sas | Aquila chrysaetos | 3 - 5 | C | |||
Nagy goda | Limosa limosa | 1 - 100 | B | |||
Kormos szerkő | Chlidonias niger | 15 - 25 | C | |||
Vándorsólyom | Falco peregrinus | 1 - 1 | D | |||
Békászó sas | Aquila pomarina | 3 - 6 | C | |||
Fekete gólya | Ciconia nigra | 1 - 2 | B | |||
Sárszalonka | Gallinago gallinago | 100 - 200 | B | |||
Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 10 - 25 | C | |||
Fehér gólya | Ciconia ciconia | 50 - 55 | B | |||
Túzok | Otis tarda | 10 - 15 | C | |||
Vörös gém | Ardea purpurea | 2 - 4 | C | |||
Nagy póling | Numenius arquata | 100 - 200 | C | |||
Kerecsensólyom | Falco cherrug | 15 - 20 | B | |||
Nyári lúd | Anser anser | 4000 - 5000 | B | |||
Haris | Crex crex | 5 - 100 | B | |||
Barátréce | Aythya ferina | 20 - 50 | C | |||
Kék vércse | Falco vespertinus | 100 - 350 | A | |||
fattyúszerkő | Chlidonias hybridus | 100 - 200 | B | |||
Nagy goda | Limosa limosa | 10 - 35 | B | |||
Kis vízicsibe | Porzana parva | 25 - 30 | C | |||
Barna rétihéja | Circus aeruginosus | 40 - 50 | C | |||
Feketenyakú vöcsök | Podiceps nigricollis | 20 - 30 | B | |||
Kék vércse | Falco vespertinus | 50 - 150 | A | |||
Böjti réce | Anas querquedula | 50 - 100 | A | |||
Barátréce | Aythya ferina | 100 - 200 | C | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 150 - 250 | B | |||
Daru | Grus grus | 5000 - 10000 | B | |||
Füleskuvik | Otus scops | 3 - 5 | C | |||
Haris | Crex crex | 25 - 35 | B | |||
Parlagi sas | Aquila heliaca | 6 - 8 | B | |||
Partifecske | Riparia riparia | 10 - 50 | D | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 100 - 150 | C | |||
fattyúszerkő | Chlidonias hybridus | 400 - 600 | B | |||
Karvalyposzáta | Sylvia nisoria | 25 - 30 | D | |||
Kanalas réce | Anas clypeata | 10 - 20 | B | |||
Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 5 - 10 | C | |||
Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 3 - 5 | C | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 5 - 10 | C | |||
Barna kánya | Milvus migrans | 0 - 10 | C | |||
Aranylile | Pluvialis apricaria | 400 - 500 | B | |||
Halászsas | Pandion haliaetus | 1 - 3 | C | |||
Kis kócsag | Egretta garzetta | 100 - 150 | C | |||
Fehér gólya | Ciconia ciconia | 500 - 600 | B | |||
Csörgő réce | Anas crecca | 500 - 1000 | C | |||
Küszvágó csér | Sterna hirundo | 4 - 6 | C | |||
Kendermagos réce | Anas strepera | 15 - 20 | C | |||
Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 200 - 300 | C | |||
Kis őrgébics | Lanius minor | 80 - 100 | B | |||
Fekete gólya | Ciconia nigra | 100 - 150 | B | |||
Szalakóta | Coracias garrulus | 130 - 130 | A | |||
Bölömbika | Botaurus stellaris | 20 - 30 | B | |||
Fekete harkály | Dryocopus martius | 20 - 25 | C | |||
Vörös gém | Ardea purpurea | 30 - 40 | C | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 15 - 25 | C | |||
Üstökösgém | Ardeola ralloides | 10 - 15 | C | |||
Jégmadár | Alcedo atthis | 1 - 10 | D | |||
Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 15 - 25 | C | |||
Kerceréce | Bucephala clangula | 20 - 50 | D | |||
Kígyászölyv | Circaetus gallicus | 2 - 3 | D | |||
Jégmadár | Alcedo atthis | 2 - 4 | D | |||
Kerecsensólyom | Falco cherrug | 6 - 12 | B | |||
Pettyes vízicsibe | Porzana porzana | 30 - 40 | B | |||
Réti cankó | Tringa glareola | 300 - 450 | B | |||
Barna rétihéja | Circus aeruginosus | 70 - 70 | C | |||
Parlagi sas | Aquila heliaca | 10 - 25 | B | |||
Kormos szerkő | Chlidonias niger | 80 - 100 | C | |||
Balkáni fakopáncs | Dendrocopos syriacus | 10 - 35 | C | |||
Vörösnyakú vöcsök | Podiceps grisegena | 2 - 4 | C | |||
Nagy lilik | Anser albifrons | 10000 - 30000 | B | |||
Kis bukó | Mergus albellus | 5 - 10 | D | |||
Gulipán | Recurvirostra avosetta | 5 - 25 | C | |||
Barna kánya | Milvus migrans | 1 - 2 | C | |||
Piroslábú cankó | Tringa totanus | 20 - 50 | B | |||
Kanalas réce | Anas clypeata | 200 - 300 | B | |||
Kis vöcsök | Tachybaptus ruficollis | 50 - 70 | C | |||
Vándorsólyom | Falco peregrinus | 2 - 3 | D | |||
Törpegém | Ixobrychus minutus | 30 - 50 | C | |||
Székicsér | Glareola pratincola | 0 - 3 | D | |||
Kék galamb | Columba oenas | 500 - 1000 | D | |||
Havasi lile | Charadrius morinellus | 0 - 1 | D | |||
Széki lile | Charadrius alexandrinus | 0 - 1 | D | |||
Lappantyú | Caprimulgus europaeus | 30 - 50 | C | |||
Ugartyúk | Burhinus oedicnemus | 0 - 3 | D | |||
Vörösnyakú lúd | Branta ruficollis | 5 - 30 | B | |||
Kontyos réce | Aythya fuligula | 20 - 100 | C | |||
Kendermagos réce | Anas strepera | 100 - 200 | C | |||
Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 5000 - 25000 | B | |||
Kis póling | Numenius phaeopus | 0 - 15 | D | |||
Bakcsó | Nycticorax nycticorax | 50 - 250 | C | |||
Függőcinege | Remiz pendulinus | 100 - 150 | C | |||
Függőcinege | Remiz pendulinus | 15 - 25 | C | |||
Guvat | Rallus aquaticus | 100 - 300 | C | |||
Guvat | Rallus aquaticus | 20 - 150 | C | |||
Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 50 - 100 | C | |||
Darázsölyv | Pernis apivorus | 5 - 10 | D | |||
Darázsölyv | Pernis apivorus | 0 - 1 | D | |||
Barkós cinege | Panurus biarmicus | 150 - 250 | C | |||
Barkós cinege | Panurus biarmicus | 25 - 50 | C | |||
Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 500 - 800 | B | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 1 - 2 | C |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Borsodi-sík. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hubn10002
Letöltés dátuma: 2024-01-22
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.