Alsó-Tisza-völgy

Alsó-Tisza-völgy

Alapadatok

Terület neve
Alsó-Tisza-völgy
Terület kódja
HUKN10007
Kiterjedés (ha)
36292.86
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések nem végezhetők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A jellemző földhasználati formák közül ki kell emelni a mezőgazdasági művelést, ami a nyílt pusztai élőhelyek minőségét alapvetően meghatározza. Mezőgazdasági művelés során az extenzív hasznosítási formákat kell előtérbe helyezni, ugyanakkor a vonuló és telelő madárállományok (Anseriformes, Gruiformes) táplálékául szolgáló szemes takarmányokhoz (elsősorban kukorica) való hozzáférését biztosítani kell. Az aratás utáni tarlók meghagyása a téli időszakban, illetve a természetvédelmi kezelő madárvédelmi célú takarmánytermesztése a jelenlegi agrártámogatási rendszer mellett is alkalmas a téli táplálék biztosítására, ám a hosszú távon is megnyugtató megoldást a régióban egy kiemelt támogatási rendszer (pl. MTÉT) bevezetése jelentené. A gyepterületek hasznosítása során a külterjes legeltetésre alapuló állattartás fejlesztése, valamint a gyepterületek arányának növelése kiemelten támogatandó cél. A felszíni vizek megőrzésével a gyepek állapotának javítása, illetve a vizes élőhelyek arányának növelése szükséges, ugyanakkor az alulkezelt területek arányát csökkenteni kell. Törekedni kell a gyepek, szántók, illetve vizes élőhelyek (pusztai mocsarak) alkotta élőhely-mozaikok fenntartására, a jelölő madárállományok életfeltételeihez igazodó extenzív hasznosítás megvalósítására. Nádgazdálkodás során az aratott területek arányát növelni nem szükséges, az aratatlan foltokat több évig érintetlenül kell hagyni, hogy megfelelő „kotu-réteg” alakulhasson ki, elősegítve ezzel a fülemülesitke és egyéb nádi jelölő madárfajok költését. A gémtelepek körül kialakított védőövezetben nádgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A halastavi környezetben végzett halgazdálkodás és a jelölő madárállományok védelme (különösen a költési időszakot) együttesen kell megvalósuljon a gazdasági szempontok szem előtt tartása mellett, így kerülendő a vízszint nagymértékű ingadozása, a víz minőségének romlása, illetve a madarak általános zavarása. Ennek érdekében a vízjogi üzemelési engedélyek rendszeres felülvizsgálata és a madárállományok rendszeres monitorozása szükséges. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti és vadgazdálkodási tevékenységek nem végezhetők. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így az alullegeltetés elkerülése, a nagyarányú és természetvédelmi szempontból kifogásolható erdőirtás mellőzése, az intenzív halgazdálkodás és halászat visszaszorítása az extenzív halastavi és folyami hasznosítás javára. Kerülni kell azon infrastrukturális fejlesztések (pl. műutak, légvezetékek) megvalósítását, amik a jelölő madárfajok állományaira potenciális veszélyt jelentenek, illetve élőhelyük beszűkülését, fragmentálódását eredményezi. Az intenzív erdőgazdálkodás háttérbe szorítása, a madárállományok költő-, vonuló- és pihenőhelyeinek zavarása és veszélyeztetése kerülendő. Az élőhelyek általános védelme érdekében a mezőgazdasági művelés felhagyás, illetve a növényzet égetésének hatására bekövetkező ideiglenes, vagy végleges területvesztés a jelölő madárállományokra negatívan hatnak, így ezek elkerülése kiemelt célként kezelendő. There is a management plan of the site from 1997; but its contents are incomplete.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Haris Crex crex 0 - 25 B
Piroslábú cankó Tringa totanus 400 - 500 A
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 10 - 30 B
Kanalasgém Platalea leucorodia 120 - 210 A
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 200 - 300 C
Szalakóta Coracias garrulus 20 - 30 B
Gólyatöcs Himantopus himantopus 10 - 45 B
Batla Plegadis falcinellus 0 - 6 A
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 5000 - 6000 B
Nagy póling Numenius arquata 500 - 600 B
Réti fülesbagoly Asio flammeus 2 - 6 C
Barna rétihéja Circus aeruginosus 35 - 40 C
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 3 D
Nagy kócsag Egretta alba 700 - 800 A
Üstökösgém Ardeola ralloides 170 - 180 A
Tövisszúró gébics Lanius collurio 50 - 60 C
Széki lile Charadrius alexandrinus 3 - 3 B
Kerecsensólyom Falco cherrug 2 - 4 C
Törpegém Ixobrychus minutus 50 - 70 C
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 15 - 20 C
fattyúszerkő Chlidonias hybridus 0 - 100 B
Kékbegy Luscinia svecica 30 - 35 B
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 40 - 50 C
Szerecsensirály Larus melanocephalus 250 - 300 A
Fehér gólya Ciconia ciconia 40 - 70 B
Fekete harkály Dryocopus martius 15 - 25 C
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 20 - 20 B
Kis kócsag Egretta garzetta 400 - 500 A
Fekete gólya Ciconia nigra 3 - 5 C
Nagy goda Limosa limosa 15 - 15 B
Gulipán Recurvirostra avosetta 50 - 200 A
Böjti réce Anas querquedula 250 - 300 B
Nagy lilik Anser albifrons 8000 - 12000 B
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 20 - 50 B
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 1000 - 1200 A
Nagy póling Numenius arquata 2 - 4 C
Nyári lúd Anser anser 1000 - 1200 B
Aranylile Pluvialis apricaria 10 - 100 C
Cigányréce Aythya nyroca 50 - 60 B
Kormos szerkő Chlidonias niger 0 - 25 C
Kis lilik Anser erythropus 1 - 4 C
Kanalas réce Anas clypeata 1100 - 1500 B
Partifecske Riparia riparia 500 - 600 C
Rétisas Haliaeetus albicilla 15 - 20 B
Partifecske Riparia riparia - C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 160 - 180 B
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 10 - 25 A
Hamvas rétihéja Circus pygargus 8 - 10 B
Nagy goda Limosa limosa 6000 - 8000 A
Barna kánya Milvus migrans 3 - 5 B
Guvat Rallus aquaticus - C
Kis őrgébics Lanius minor 50 - 60 C
Kis bukó Mergus albellus 200 - 250 A
Barátréce Aythya ferina 400 - 400 A
Guvat Rallus aquaticus 80 - 100 C
Függőcinege Remiz pendulinus 40 - 50 C
Nagy kócsag Egretta alba 630 - 690 A
Bölömbika Botaurus stellaris 20 - 30 B
Barátréce Aythya ferina 2400 - 2700 A
Jégmadár Alcedo atthis 40 - 50 B
Rétisas Haliaeetus albicilla 3 - 5 B
Piroslábú cankó Tringa totanus 30 - 50 B
Kis kócsag Egretta garzetta 200 - 240 A
Bakcsó Nycticorax nycticorax 400 - 400 A
Vörös gém Ardea purpurea 160 - 180 A
Parlagi pityer Anthus campestris 20 - 30 C
Kis vízicsibe Porzana parva 50 - 60 C
Daru Grus grus 22000 - 22000 A
Lappantyú Caprimulgus europaeus 10 - 15 C
Csörgő réce Anas crecca 1000 - 1500 B
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 20 - 30 C
Réti cankó Tringa glareola 300 - 400 B
Halászsas Pandion haliaetus 8 - 10 C
Küszvágó csér Sterna hirundo 50 - 200 A
Kék vércse Falco vespertinus 5 - 5 C
Parlagi sas Aquila heliaca 5 - 10 C
Barkós cinege Panurus biarmicus 40 - 50 C
Fekete gólya Ciconia nigra 50 - 100 B
Tőkés réce Anas platyrhynchos 3500 - 3500 C
Nyári lúd Anser anser 50 - 50 B
Kendermagos réce Anas strepera 200 - 250 C
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 2 C

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020) Natura 2000 adatbázis: Alsó-Tisza-völgy. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hukn10007
Letöltés dátuma: 2020-10-26

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.