Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
A terület nagyrésze hegyvidéki jellegű, Legmagasabb pontja 682 m-rel emelkedik a tengerszint fölé. Geológiai eredetét tekintve rendkívül változatos, többségében mezozoikumi mészkő és homokkő. A Mecsek nyugati része karsztfelszín. A meredek déli lejtőket bokorerdők és száraz gyepek, a többi magaslatot tölgy és bükkerdők borítják. Ezek változatos fészkelési lehetőségekkel szolgálnak a terület gazdag énekesmadárvilága számára. Az erdők viszonylag jó természetességi állapotúak, az idegenhonos fajok száma nem haladja meg az 5%-ot. A hegylábakat körülölelő nedves rétek és mocsárrétek kiváló haris-élőhelyek. A Pellérdi-tavak pedig gémfélék és récefélék költési és táplálkozási lehetőségeit biztosítják.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Darázsölyv (Pernis apivorus), Hamvas küllő (Picus canus), Közép fakopáncs (Dendrocopos medius), Fekete harkály (Dryocopus martius), Karvalyposzáta (Sylvia nisoria), Fekete gólya (Ciconia nigra), Haris (Crex crex), Kis légykapó (Ficedula parva), Tövisszúró gébics (Lanius collurio).
A Dél-Duntántúl legnagyobb kiterjedésű egybefüggő természeti területe a Mecsek-hegység. A domináns alapkőzet a mészkő, a nyugati részen, a Jakab-hegy környékén pedig a hommokő. A területre az illír erdőtípusok (bükk és gyertyános-tölgyes) jellemzőek, de a változatos felszín és vízrajz rengeteg intrazonális kis élőhelyfoltot eredményez. Vannak itt bokorerdők, hárs-juhar törmelékelejtő- és szurdokerdők. A Mecsek a különleges illír erdők menedéke, legnagyobb részt cseres-kocsánytalan tölgyesek találhatók itt, viszonylag kicsi a tájidegen fafajok aránya. A terület ezen kívül hazánk egyetlen bánáti bazsarózsa-állományával büszkélkedhet. A mészkőhegységek belsejében csodálatos barlangok formálódnak, amelyek egyben fontos denevérélőhelyek is. A meredek lejtők kopár sziklakibúvásain mindkét alapkőzettípus megfigyelhető. A mészkövet sok helyütt füves-cserjés sztyepek borítják. A hegylábi vidék száraz gyepekkel, bozótos-erdős mozaikokkal borított. A változatos élőhelyfoltok rendkívüli fajgazdagságnak teremtenek otthont. A völgyekben természetközeli patakmedrek, kisebb tavak és más, vízhez kötődő élőhelyfoltok találhatók. Pécs közelében nagyobb, benádasodott halastavak is fekszenek.
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Fő célkitűzések: Az erdei élőhelyeken a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, természetközeli, a honos társulásoknak megfelelő fafajösszetételű, őshonos fafajokból álló, többkorú, a társulásra jellemző aljnövényzetű erdő kialakulásának elősegítése.
Idős faegyedek, állományok kímélete. Megfelelő mennyiségű fekvő és lábon álló holt faanyag biztosítása.
A jelenlegi gyepterületek gyepként való fenntartása.
A fás legelők megőrzése újbóli hasznosítással, és a szukcessziós folyamatok késleltetésével, visszafordításával.
További célok és célkitűzések:
A természeti értékek felmérése, nyilvántartása, a populációkban, élőhelyekben létrejövő változások nyomon követése, monitorozása és értékelése a jövőbeli kezelési és területhasználati módok minél helyesebb meghatározásához, kiemelt figyelemmel a terület jelölő és egyéb közösségi jelentőségű fajaira és élőhelyeire.
A természetvédelmi beavatkozások céljainak és eredményeinek társadalmi bemutatása, elfogadtatása, a természeti és táji értékek széleskörű megismertetése, az ökoturisztikai lehetőségek bővítése, a környezettudatos gondolkodás és a természetvédelmi szemlélet kialakítása, fejlesztése.
A gyepek, irtásrétek fennmaradását veszélyeztető kedvezőtlen szukcessziós folyamatok visszaszorítása, megelőzése tisztítókaszálásokkal, legeltetéssel.
Legeltetéses állattartás, mint hasznosítási és kezelési tevékenység támogatása, feltételeinek megteremtése.
Természetes erdőszegélyek kialakítása
A terület jelölő erdőállományaiban a közösségi jelentőségű és az élőhelyre jellemző fajok megőrzése érdekében a fajok ökológiai igényeihez igazodó szerkezeti jellemzők fenntartása, illetve kialakítása, a fokozottan védett fészkelő madárfajok esetében (pl. fekete gólya) pufferzóna kijelölése.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Hegyi billegető | Motacilla cinerea | 40 - 40 | B | |||
Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 60 - 60 | C | |||
Fekete harkály | Dryocopus martius | 100 - 100 | B | |||
Darázsölyv | Pernis apivorus | 10 - 10 | B | |||
Örvös légykapó | Ficedula albicollis | 350 - 350 | C | |||
Balkáni fakopáncs | Dendrocopos syriacus | 10 - 10 | C | |||
Fekete gólya | Ciconia nigra | 2 - 2 | C | |||
Közép fakopáncs | Dendrocopos medius | 150 - 150 | B | |||
Kék galamb | Columba oenas | 150 - 150 | B | |||
Békászó sas | Aquila pomarina | 1 - 1 | C | |||
Kékes rétihéja | Circus cyaneus | 4 - 5 | D | |||
Lappantyú | Caprimulgus europaeus | 5 - 5 | D | |||
Karvalyposzáta | Sylvia nisoria | 4 - 5 | D | |||
Hamvas küllő | Picus canus | 40 - 40 | C | |||
Kis légykapó | Ficedula parva | 0 - 2 | C | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 2 - 2 | C | |||
Füleskuvik | Otus scops | 1 - 2 | D | |||
Kígyászölyv | Circaetus gallicus | 1 - 2 | C | |||
Haris | Crex crex | 2 - 3 | C | |||
Bajszos sármány | Emberiza cia | 2 - 2 | C | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 4 - 4 | C |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Mecsek. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudd10007
Letöltés dátuma: 2024-01-18
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.