Alapadatok
Terület neve
Hortobágy
Terület kódja
HUHN10002
Kiterjedés (ha)
121110.01
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01
Védettség, státusz
Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület
Természetvédelmi célkitűzések
Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések (prioritásuk sorrendjében, a főbb intézkedési módokat felsorolva):
• A Hortobágyon, mint Európa legnagyobb összefüggő, szikes mocsarakban és mocsárrétekben gazdag szikes pusztáján élő, a terület jelenlegi klimatikus és állatföldrajzi viszonyaira jellemző, természetvédelmi szempontból kiemelt madárfajok védelme
• A túzok oltalma, amelynek hortobágyi populációja része a Kárpát-medencei állomány gerincét adó tiszántúli metapopulációnak: túzokbarát kultúrák létrehozásával, a kaszálás időbeli szabályozásával és ragadozókontrollal
• A csíkosfejű nádiposzáta drasztikus állománycsökkenésének megfordítását célzó élőhelykezelések megvalósítása, mert a faj hortobágyi állománya egyike a legsérülékenyebb és a kihalás szélére sodródott szatellitpopulációknak: a szikes mocsárrétek vízszintjének szabályzásával, a mocsári szukcesszió stabilizálásával és a kaszálás térbeli és időbeli korlátozásával
• A szikes puszták vizes élőhelyein jellemző, Európa-szerte csökkenő tendenciákat mutató fészkelő és átvonuló partimadár-közösségek állománysűrűségeinek növelése, különös tekintettel a bíbicre, a nagy godára, a piroslábú cankóra és a sárszalonkára: száraz években mesterséges árasztásokkal és a legeltetés szintjének emelésével
• A száraz, jellemzően juhval legeltetett szikeseken fészkelő ugartyúk állománycsökkenésének megállítása, melynek hortobágyi állománya erősen fogyatkozóban van: a legeltetés szintjének emelésével
• A stabil, de lokalizáltságuk folytán rendkívül sérülékeny vegyes gémtelepek megőrzése, melyekben a kis kárókatonán és a két íbiszfajon kívül a pásztorgém kivételével az összes európai gémfaj fészkel: a halastavi és a Tisza-tavon folyó gazdálkodás szabályozásával, a mocsarak vízszintjének és szukcessziós folyamatainak szabályozásával
• A Hortobágyon stabil tendenciákat mutató, de Európa-szerte sérülékeny cigányréce fészkelő és vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A Tisza partfalaiban költő fajok állománynagyságainak megóvása
• A szikes mocsarakban és a Tisza-tavon fészkelő vöcsök-, rétihéja-, vízicsibe- és szerkőfajok állományainak stabilizálása: a vízjárás és a szukcessziós folyamatok szabályzásával, illetve a legeltetés szintjének emelésével
• A kék vércse legnagyobb Kárpát-medencei állományának növelése: mesterséges fészkelőládák kihelyezésével, a legeltetés szintjének emelésével és a kaszálás térbeli és időbeli szabályzásával, a táplálékforrások stabilizálása érdekében
• A Hortobágyon stabil állománnyal jellemezhető kerecsensólyom populációjának megőrzése: mesterséges fészekalapok kihelyezésével és a legeltetés szintjének emelésével, ami az ürge állománynövekedését segítheti elő.
• A Hortobágyon átvonuló úszóréce-csapatok vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A Hortobágyon átvonuló, veszélyeztetett fajokban gazdag vadlúd-tömegek táplálkozó- és éjszakázóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával, túllegeltetéssel a megfelelő táplálkozóterületek kialakulása érdekében illetve vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A Hortobágyon emelkedő számban fészkelő és telelő rétisas növekvő állománytendenciájának megőrzése: mesterséges fészekalapok készítésével, ezek zavartalanságának biztosításával és a téli etetés folyamatos végzésével
• A fehér gólya védelme: elsősorban a településeken az áramszolgáltató cégekkel közösen a fészkelés biztonságának növelésével
• A Hortobágyon átvonuló darvak éjszakázóhelyei zavartalanságának biztosítása: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A mesterséges halastavakon fészkelő vöcsökfajok és fattyúszerkők állományának megőrzése: a halastavi gazdálkodás szabályozásával
• A természetes és mesterséges vizes élőhelyeinek nádasaiban fészkelő barna rétihéja, nyári lúd és egyéb jelölő madárfajok állományainak szinten tartása: a vízszint és a nádvágás szabályozásával
Most of the area (the recent NP) has management plan (created in 1997).
Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések (prioritásuk sorrendjében, a főbb intézkedési módokat felsorolva):
• A Hortobágyon, mint Európa legnagyobb összefüggő, szikes mocsarakban és mocsárrétekben gazdag szikes pusztáján élő, a terület jelenlegi klimatikus és állatföldrajzi viszonyaira jellemző, természetvédelmi szempontból kiemelt madárfajok védelme
• A túzok oltalma, amelynek hortobágyi populációja része a Kárpát-medencei állomány gerincét adó tiszántúli metapopulációnak: túzokbarát kultúrák létrehozásával, a kaszálás időbeli szabályozásával és ragadozókontrollal
• A csíkosfejű nádiposzáta drasztikus állománycsökkenésének megfordítását célzó élőhelykezelések megvalósítása, mert a faj hortobágyi állománya egyike a legsérülékenyebb és a kihalás szélére sodródott szatellitpopulációknak: a szikes mocsárrétek vízszintjének szabályzásával, a mocsári szukcesszió stabilizálásával és a kaszálás térbeli és időbeli korlátozásával
• A szikes puszták vizes élőhelyein jellemző, Európa-szerte csökkenő tendenciákat mutató fészkelő és átvonuló partimadár-közösségek állománysűrűségeinek növelése, különös tekintettel a bíbicre, a nagy godára, a piroslábú cankóra és a sárszalonkára: száraz években mesterséges árasztásokkal és a legeltetés szintjének emelésével
• A száraz, jellemzően juhval legeltetett szikeseken fészkelő ugartyúk állománycsökkenésének megállítása, melynek hortobágyi állománya erősen fogyatkozóban van: a legeltetés szintjének emelésével
• A stabil, de lokalizáltságuk folytán rendkívül sérülékeny vegyes gémtelepek megőrzése, melyekben a kis kárókatonán és a két íbiszfajon kívül a pásztorgém kivételével az összes európai gémfaj fészkel: a halastavi és a Tisza-tavon folyó gazdálkodás szabályozásával, a mocsarak vízszintjének és szukcessziós folyamatainak szabályozásával
• A Hortobágyon stabil tendenciákat mutató, de Európa-szerte sérülékeny cigányréce fészkelő és vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A Tisza partfalaiban költő fajok állománynagyságainak megóvása
• A szikes mocsarakban és a Tisza-tavon fészkelő vöcsök-, rétihéja-, vízicsibe- és szerkőfajok állományainak stabilizálása: a vízjárás és a szukcessziós folyamatok szabályzásával, illetve a legeltetés szintjének emelésével
• A kék vércse legnagyobb Kárpát-medencei állományának növelése: mesterséges fészkelőládák kihelyezésével, a legeltetés szintjének emelésével és a kaszálás térbeli és időbeli szabályzásával, a táplálékforrások stabilizálása érdekében
• A Hortobágyon stabil állománnyal jellemezhető kerecsensólyom populációjának megőrzése: mesterséges fészekalapok kihelyezésével és a legeltetés szintjének emelésével, ami az ürge állománynövekedését segítheti elő.
• A Hortobágyon átvonuló úszóréce-csapatok vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A Hortobágyon átvonuló, veszélyeztetett fajokban gazdag vadlúd-tömegek táplálkozó- és éjszakázóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával, túllegeltetéssel a megfelelő táplálkozóterületek kialakulása érdekében illetve vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A Hortobágyon emelkedő számban fészkelő és telelő rétisas növekvő állománytendenciájának megőrzése: mesterséges fészekalapok készítésével, ezek zavartalanságának biztosításával és a téli etetés folyamatos végzésével
• A fehér gólya védelme: elsősorban a településeken az áramszolgáltató cégekkel közösen a fészkelés biztonságának növelésével
• A Hortobágyon átvonuló darvak éjszakázóhelyei zavartalanságának biztosítása: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával
• A mesterséges halastavakon fészkelő vöcsökfajok és fattyúszerkők állományának megőrzése: a halastavi gazdálkodás szabályozásával
• A természetes és mesterséges vizes élőhelyeinek nádasaiban fészkelő barna rétihéja, nyári lúd és egyéb jelölő madárfajok állományainak szinten tartása: a vízszint és a nádvágás szabályozásával
Most of the area (the recent NP) has management plan (created in 1997).
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Barna rétihéja | Circus aeruginosus | 300 - 700 | B | |||
Kis kócsag | Egretta garzetta | 50 - 100 | A | |||
Törpegém | Ixobrychus minutus | 40 - 80 | B | |||
Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 2 - 20 | A | |||
Fekete gólya | Ciconia nigra | 1 - 5 | C | |||
Kis bukó | Mergus albellus | 50 - 100 | B | |||
Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 0 - 130 | B | |||
Fehér gólya | Ciconia ciconia | 30 - 120 | B | |||
Csíkosfejű nádiposzáta | Acrocephalus paludicola | 0 - 50 | A | |||
Halászsas | Pandion haliaetus | 2 - 10 | C | |||
Kis vízicsibe | Porzana parva | 20 - 80 | B | |||
Pusztai ölyv | Buteo rufinus | 0 - 5 | A | |||
Fülemlesitke | Acrocephalus melanopogon | 150 - 250 | A | |||
Parlagi sas | Aquila heliaca | 5 - 15 | B | |||
Batla | Plegadis falcinellus | 0 - 20 | A | |||
Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 800 - 1600 | A | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 200 - 400 | A | |||
Bakcsó | Nycticorax nycticorax | 1500 - 1500 | A | |||
Vörös gém | Ardea purpurea | 200 - 300 | A | |||
Kis kárókatona | Phalacrocorax pygmeus | 250 - 350 | A | |||
Fekete gólya | Ciconia nigra | 200 - 400 | B | |||
Kékbegy | Luscinia svecica | 200 - 600 | A | |||
Kormos szerkő | Chlidonias niger | 20 - 150 | A | |||
Haris | Crex crex | 0 - 50 | B | |||
Fekete harkály | Dryocopus martius | 20 - 40 | C | |||
Ugartyúk | Burhinus oedicnemus | 10 - 40 | B | |||
Réti cankó | Tringa glareola | 5000 - 10000 | A | |||
Pusztai ölyv | Buteo rufinus | 10 - 20 | A | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 8 - 15 | B | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 50 - 180 | A | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 100 - 130 | A | |||
Parlagi pityer | Anthus campestris | 100 - 200 | B | |||
Szalakóta | Coracias garrulus | 60 - 120 | B | |||
Daru | Grus grus | 60000 - 130000 | A | |||
Havasi lile | Charadrius morinellus | 150 - 350 | A | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 0 - 600 | A | |||
Pettyes vízicsibe | Porzana porzana | 50 - 150 | B | |||
Ugartyúk | Burhinus oedicnemus | 1 - 5 | C | |||
Bakcsó | Nycticorax nycticorax | 300 - 700 | A | |||
Kék vércse | Falco vespertinus | 100 - 250 | A | |||
Kékes rétihéja | Circus cyaneus | 500 - 600 | A | |||
Bölömbika | Botaurus stellaris | 150 - 250 | A | |||
Kis lilik | Anser erythropus | 30 - 130 | A | |||
Küszvágó csér | Sterna hirundo | 25 - 50 | C | |||
Kis őrgébics | Lanius minor | 150 - 250 | B | |||
Hamvas rétihéja | Circus pygargus | 5 - 15 | B | |||
Békászó sas | Aquila pomarina | 2 - 5 | B | |||
Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 30 - 50 | B | |||
Aranylile | Pluvialis apricaria | 500 - 4300 | A | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 1000 - 1000 | A | |||
Vörösnyakú lúd | Branta ruficollis | 100 - 300 | A | |||
Réti fülesbagoly | Asio flammeus | 0 - 50 | A | |||
Pajzsoscankó | Philomachus pugnax | 0 - 1 | A | |||
Kígyászölyv | Circaetus gallicus | 10 - 20 | B | |||
Balkáni fakopáncs | Dendrocopos syriacus | 10 - 20 | C | |||
Kerecsensólyom | Falco cherrug | 5 - 10 | B | |||
Kis kócsag | Egretta garzetta | 1 - 460 | A | |||
fattyúszerkő | Chlidonias hybridus | 200 - 1000 | A | |||
Üstökösgém | Ardeola ralloides | 50 - 140 | A | |||
Pajzsoscankó | Philomachus pugnax | 20000 - 150000 | A | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 600 - 1200 | A | |||
Barna kánya | Milvus migrans | 0 - 2 | C | |||
Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 150 - 250 | C | |||
Túzok | Otis tarda | 100 - 130 | B | |||
Gulipán | Recurvirostra avosetta | 10 - 50 | B | |||
Kanalas réce | Anas clypeata | 300 - 700 | B | |||
Böjti réce | Anas querquedula | 50 - 100 | A | |||
Kendermagos réce | Anas strepera | 1000 - 5000 | A | |||
Kendermagos réce | Anas strepera | 150 - 2000 | A | |||
Nagy lilik | Anser albifrons | 30000 - 100000 | A | |||
Nyári lúd | Anser anser | 300 - 500 | A | |||
Nyári lúd | Anser anser | 5000 - 40000 | A | |||
Barátréce | Aythya ferina | 800 - 3000 | A | |||
Vándorsólyom | Falco peregrinus | 15 - 20 | A | |||
Sárszalonka | Gallinago gallinago | 50 - 150 | A | |||
Sárszalonka | Gallinago gallinago | 500 - 800 | A | |||
Nagy goda | Limosa limosa | 5 - 20 | A | |||
Nagy goda | Limosa limosa | 2000 - 30000 | A | |||
Nagy póling | Numenius arquata | 200 - 1000 | B | |||
Vörösnyakú vöcsök | Podiceps grisegena | 0 - 10 | B | |||
Feketenyakú vöcsök | Podiceps nigricollis | 0 - 60 | B | |||
Kis vöcsök | Tachybaptus ruficollis | 100 - 400 | C | |||
Piroslábú cankó | Tringa totanus | 60 - 120 | A | |||
Piroslábú cankó | Tringa totanus | 200 - 500 | A | |||
Parlagi sas | Aquila heliaca | 0 - 3 | D | |||
Uráli bagoly | Strix uralensis | 0 - 10 |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Hortobágy. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/huhn10002
Letöltés dátuma: 2024-01-18
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.