Bükk-hegység és peremterületei

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Bükk-hegység és peremterületei
Terület kódja
hubn10003
Kiterjedés (ha)
66207.67
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A terület nagyrészt védett. A meghatározóan lombhullató erdők borította területen a kijelölés alapjául szolgáló, un. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása a cél.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Parlagi sas (Aquila heliaca), Békászósas (Aquila pomarina), Uhu (Bubo bubo), Kígyászölyv (Circaetus gallicus), Kék galamb (Columba oenas), Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), Közép fakopáncs (Dendrocopos medius), Fekete harkály (Dryocopus martius), Uráli bagoly (Strix uralensis), Örvös légykapó (Ficedula albicollis), Kis légykapó (Ficedula parva), Hegyi billegető (Motacilla cinerea), Darázsölyv (Pernis apivorus).

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A különleges madárvédelmi terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, az ezen célok elérését szolgáló természeti állapot és fenntartó földhasználat feltételeinek biztosítása

Specifikus célok: Az idős természetes és természetközeli erdőállományok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / elérése, különösen az odúlakó fajok (jelölő harkályfajok, örvös- és kis légykapó, kék galamb) számára szükséges idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag mennyiségének növelésével, az idős elegyes erdők nyújtotta mikroklíma biztosítása. Az erdők természetességi állapotának javítása, az egybefüggő vágásterületek átlagos méretének csökkentésével, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás (szálalás) üzemi méretű bevezetésével, illetve teljes gazdasági korlátozás érvényesítésével a kiemelkedő természeti értékű területek esetében (melyek a fészkelő- és táplálkozóhelyek megőrzését, fejlesztését szolgálják). Az odúlakó madárfajok fennmaradását, megtelepedését elősegítendő a nevelővágást (tisztítást, gyérítést), készletgondozó használatot, felújítóvágást, bontóvágást, szálalóvágást és szálalást az őshonos lombos elegyfafajok kíméletével, az állományokon belül meglevő változatosság megőrzésével és fejlesztésével kell tervezni. Az idősebb, böhönc-jellegű faegyedek (hagyásfák, famatuzsálemek) és az odúlakó madarak számára kiemelt fontosságú odvas fák minden esetben visszahagyandók az erdőgazdálkodási munkák során. Jelölés alapjául szolgáló ragadozó madár fajok (parlagi sas, békászó sas, kígyászölyv, darázsölyv, vándorsólyom), uráli bagoly és fekete gólya érdekében a tradicionális fészkelőhelyek hosszú távú védelmének biztosítása a teljes territórium költőhely-magterületén. Nagy területi kiterjedésű vágásterületek, véghasználatok és a területi fragmentációt okozó erdészeti feltáró utak kialakításának a korlátozása szükséges. A kígyászölyv és a darázsölyv táplálkozó-helyeinek fenntartása érdekében az erdei tisztások rendszeres kaszálással és/vagy legeltetéssel történő kezelése, a táplálkozási lehetőségek javítása érdekében pedig a beerdősülőben lévő tisztások helyreállítása szükséges. A tövisszúró gébics költőhelyét jelentő erdőszegélyek és más cserjés szegély-élőhelyek megőrzése, madárvédelmi szempontból is elfogadható (a fészkelési ciklust nem károsan befolyásoló) kezelésük (cserjeirtások, tisztítások) költési időn kívüli szabályozásával. A karsztforrások természetes kifolyóinak megőrzése és folyamatos vízellátásának biztosítása a karsztvízkitermelés mennyiségének szabályozásával, valamint a vízfolyások természetes medermorfológiájának és vízjárásának biztosítása a hegyi billegető állományainak megőrzése érdekében. A madárvédelmi terület természetszerű erdőkezelését befolyásoló nagyvad állomány túlszaporodásának megakadályozása, szabályozása, elsősorban a földön fészkelő madárfajok (pl. császármadár, szalonka fajok) megőrzése, védelme érdekében. A sziklamászás és más sziklai élőhelyeket (is) veszélyeztető sport- és közösségi rendezvények időbeli-térbeli korlátozása, elsősorban a vándorsólyom fészkelőhelyeinek a biztosítása érdekében. A peremterületeken található szántóterületek extenzív, vegyszermentes kezelése javasolt, a táplálkozási lehetőségek javítása, fejlesztése érdekében. A hegylábi területeken az extenzív állattartás támogatása, illetve visszaállítása. Ezzel a fokozottan védett madárfajok táplálékbázisának javítása, visszatelepedésének elősegítése. Amennyiben lehetséges, a jól beállt tradicionális gyepes élőhelyeken az ürge visszatelepítése. A mezőgazdasági földhasználatra visszavezethető, a táplálékláncon keresztül ható vegyi terhelés kockázatának megszüntetése, ezzel együtt a zsákmányállat-közösséget is alkotó ízeltlábú-közösségek állományainak megerősítése. Az intenzív technológián alapuló és a hagyományos táj-és élőhelystruktúrába nem illeszkedő nagy területigényű monokultúrák (energia-ültetvények) kialakítása madárvédelmi szempontból nem támogatandó. A szándékos vagy gondatlanságból fakadó madármérgezések teljes felszámolása. A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése, ill. meglévő szabadvezetékek földkábellel történő kiváltása szükséges. Nagy területigényű, a madarak megtelepedését, vonulását károsan befolyásoló energetikai beruházások (pl. szélerőműpark, fotovoltikus naperőműpark) nem támogatottak.

Veszélyeztető tényezők 

  • Művelési módok megváltozása

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Jégmadár Alcedo atthis 10 - 15 egyed C
Jégmadár Alcedo atthis 5 - 10 pár C
Tőkés réce Anas platyrhynchos 50 - 100 pár D
Parlagi pityer Anthus campestris 0 - 5 pár D
Szirti sas Aquila chrysaetos 0 - 2 egyed D
Parlagi sas Aquila heliaca 4 - 6 egyed B
Parlagi sas Aquila heliaca 4 - 5 pár B
Békászó sas Aquila pomarina 5 - 7 pár A
Császármadár Bonasa bonasia 5 - 10 pár A
Uhu Bubo bubo 6 - 8 pár A
Lappantyú Caprimulgus europaeus 50 - 100 pár B
Fehér gólya Ciconia ciconia 0 - 2 pár C
Fehér gólya Ciconia ciconia 10 - 15 egyed C
Fekete gólya Ciconia nigra 5 - 6 pár C
Kígyászölyv Circaetus gallicus 6 - 7 pár A
Barna rétihéja Circus aeruginosus 1 - 5 pár D
Kék galamb Columba oenas 400 - 600 pár B
Haris Crex crex 5 - 30 pár C
Fehérhátú fakopáncs Dendrocopos leucotos 80 - 90 pár A
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 300 - 500 pár A
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 10 - 20 pár C
Fekete harkály Dryocopus martius 130 - 150 pár B
Bajszos sármány Emberiza cia 40 - 60 pár B
Vándorsólyom Falco peregrinus 5 - 7 pár A
Örvös légykapó Ficedula albicollis 700 - 1000 pár B
Kis légykapó Ficedula parva 10 - 20 pár B
Rétisas Haliaeetus albicilla 0 - 1 pár D
Törpegém Ixobrychus minutus 0 - 2 pár D
Tövisszúró gébics Lanius collurio 200 - 300 pár C
Erdei pacsirta Lullula arborea 20 - 25 pár B
Hegyi billegető Motacilla cinerea 20 - 50 pár B
Füleskuvik Otus scops 2 - 4 pár C
Halászsas Pandion haliaetus 0 - 2 egyed D
Darázsölyv Pernis apivorus 50 - 60 pár B
Hamvas küllő Picus canus 100 - 120 pár B
Guvat Rallus aquaticus 1 - 2 pár D
Függőcinege Remiz pendulinus 3 - 5 pár D
Uráli bagoly Strix uralensis 5 - 10 pár B
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 150 - 300 pár C
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 2 - 5 pár D
Réti cankó Tringa glareola 5 - 10 egyed D


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/hubn10003 Letöltés dátuma: 2019-09-22
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.