„Se veled, se nélküled – az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi és társadalmi szempontból” címmel rendhagyó, rövid és célratörő konferenciát tartott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a napokban. A konferencia célja az volt, hogy az MME a meghívott szakértő közönséggel (Miniszterelnökség, Földművelésügyi Minisztérium, nemzeti park igazgatóságok, Nemzeti Agrárkamara, kutatóintézetek) megismertesse és megvitassa az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel kapcsolatos legfrissebb vizsgálatainak eredményeit, valamint értékeljék a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) programjának jövőjét.
A rendezvény első előadásában Balczó Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője méltatta az MTÉT területek eddigi eredményeit és hangsúlyozta annak szerepét a madárfajok védelme (pl. túzok, kék vércse) szempontjából.
A bemutatott vizsgálatok alátámasztották, hogy a mezőgazdasági élőhelyek természeti sokféleségének általános csökkenésében a jól célzott agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) eredményesek lehetnek. Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem egyetemi tanára kutatásai rámutattak arra, hogy a megfelelően kidolgozott AKG kifizetésekkel nagyobb arányban érintett területeken a madárállományok nem csökkennek olyan mértékben, mint az azokkal nem érintett területeken.
Kalóczkai Ágnes (MTA ÖK) és Kovács-Krasznai Eszter (Cambridge University) az MME által is támogatott kutatásukban a 2014/2015 gazdálkodási évben mérték fel a gazdálkodók viselkedését. Az AKG kifizetést nélkülöző évben a programban korábban résztvevő gazdálkodók körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy legtöbben a mai napig egyfajta jövedelempótló támogatásként tekintenek a környezetvédelmi/természetvédelmi előírások kompenzációjára. Az is megállapítást nyert, hogy az AKG kifizetések közvetett hozadékaként remélt és a gazdák kötelező képzésén alapuló környezettudatosság változás korlátozottan valósult meg. A kifizetések hiányában a korábban AKG gazdálkodók jelentős része figyelmen kívül hagyta a természetvédelmi előírások zömét és visszatért a konvencionális gazdálkodási technikákhoz.
A rendezvényen elhangzottak összegzését Tóth Péter (MME) előadásában hallhatták a résztvevők. Az előadások alatt és azt követően is élénk szakmai véleménycsere zajlott, intenzív, építő hangnemű szakmai párbeszéd folyt.
Vita a rendezvényen (fotó: Nagy Dénes)
Az elhangzottak alapján az agrár-környezetgazdálkodás hazai rendszerével kapcsolatosan a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az alábbiakat tartja fontosnak hangsúlyozni:
- Szemléletváltás szükséges az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések tárgyában. A kifizetések minden szakaszában (tervezés, kérelmek értékelése, végrehajtás, monitoring) érvényt kell szerezni annak, hogy azoknak a lehető legmagasabb környezeti hozzáadott értéket kell elérni. Ki kell hangsúlyozni, hogy nem az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel kell a hazai mezőgazdaság versenyképességét javítani, erre a célra más pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre.
- Növelni kell a Magas Természeti Értékű Területek programjára szánt kifizetési keretet. Mivel alátámasztást nyert, hogy ezek a kifizetések képesek a természeti sokféleség csökkenésének megállítására, valamint beigazolódott, hogy a gazdálkodók ezek nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben vállalnak természetvédelmi célú előírásokat, a kifizetések bővítése szükséges. A Magas Természeti Értékű Területek programja által támogatott területek a jelenlegi forráselosztás alapján felére (kb. 100 ezer hektárra) fognak csökkeni a korábbi időszakhoz (2009-2014) képest, mely bizonyosan érzékelhető lesz a célfajok állományainak változásán. Jelenleg a teljes agrártámogatási keret csupán 1,4 %-át költjük kifejezetten természetvédelmi célú területalapú kifizetésekre, ezzel a Vidékfejlesztési Programban kitűzött, a természeti sokféleség változtatását célzó irányszámokat bizonyosan nem lehet teljesíteni.
- Fokozni kell a gazdálkodók környezettudatosság-változásához vezető tevékenységek intenzitását és hatékonyságát. Az AKG támogatott gazdálkodók kötelező képzésében hatékonyságnövelés szükséges, valamint elő kell segíteni a tanácsadói hálózatok magasabb szintű természetvédelmi képzettségét célzott programokkal.
- Nem lehet nélkülözni az agrártámogatások környezeti hatásainak értékelését, melynek nem csupán azokra a kifizetésekre kell kiterjedniük, melyektől a természeti állapot javulását várjuk, hanem azokra is, melyek valószínűsíthetően környezeti problémákat okozhatnak. Az objektív értékelés nélkülözhetetlen a mezőgazdasági környezeti változások értelmezéséhez és a támogatáspolitika javításához. A környezeti hatások mellett figyelmet kell szentelni a társadalmi hatások, a gazdálkodók reakcióinak nyomon követésére is, e nélkül a kifizetések teljes körű értékelése hiányt fog szenvedni.
- Összességében el kell várni és el kell érni, hogy a Közös Agrárpolitika kifizetései ne ágazati érdeket, hanem valódi közösségi javakat (vidékfejlesztés, környezetvédelem, klímaváltozás elleni küzdelem) szolgáljanak.
A rendezvényen elhangzott előadásokat, valamint a társadalomtudományi kutatás jelentését itt is megtalálja:
Kalóczkai Ágnes és Kovács-Krasznai Eszter előadása
Kalóczkai Ágnes és Kovács-Krasznai Eszter által írt tanulmány
A rendezvény, valamint a tanulmány a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásában, a "Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken" projekt keretein belül valósult meg.