Fókuszban a természetbarát gyepgazdálkodás

2013. március 18., hétfő – 13:06

Tömören így foglalható össze a „Pannon gyepek élõhelykezelése Magyarországon” címû, LIFE-Nature finanszírozású projekt. Egy civil szervezet, két nemzeti park igazgatóság és két családi gazdálkodó összefogásának gyümölcse.

Miért van szükség a gyepek természetbarát gazdálkodásának újjáélesztésére?

A magyar táj meghatározó eleme volt valamikor a legelõ állatok látványa. Évezredeken át folyt a külterjes, mai szóval természetbarát gyephasználat. Részben ezáltal jöttek létre fajgazdag gyepjeink, melyeken ma uniós ritkaságok is menedékre lelnek. A hazai élõvilág jelentõs része gyepekhez kötõdik. A gyepben, mint élõhelyen él, költ, vagy éppen ott talál táplálékot számos növény-, gomba- és állatfaj. Jelentõs gyepjeink tájképi értéke is.
Ennek fényében kétségbeejtõ az a tény, hogy a gyepeink kiterjedése az 1800-as évek óta folyamatosan csökken. 2005-ben például egy év alatt 2,7 %-kal (KSH, 2005.). A gyepek beszántása, fásítása mellett aggasztó a használaton kívül kerülésük illetve helytelen használatuk. Nincs elég legelõ állat, és túlságosan elterjedt az intenzív technológiák alkalmazása. A cserjésedés és az agresszív özöngyomok gyorsan tért hódítanak, máshol a mûtrágyázás szorítja ki az értékes növény- és ezen keresztül az állatfajokat.
A gyepek megfelelõ állapotát és fennmaradásukat a jövõ generációi számára a hagyományos tájhasználati módszerek széleskörû elterjedése, a természetbarát gyepgazdálkodás újbóli meghonosodása biztosíthatja.
A természetközeli életközösségek fennmaradása egyben az ember fenntartható gazdálkodásának is záloga.

Az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata partnereivel 6 projekt terület mintáján mutatja be, hogy a gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összeegyeztethetõek. Immár egy éve zajlanak a munkálatok terepen csakúgy, mint konferencia- és tanácstermekben, on-line fórumokon.

Motoros kézi kaszálásról, sûrû cserjést felemésztõ frontzúzóról, vadriasztó lánccal felszerelt traktorokról, botanikai monitoringról, legelés-kizárásos kísérletekrõl, szakmaközi párbeszédrõl, kezelések tervezésérõl, folyamatáról és juhnyáj vásárlásról egyaránt olvashatunk a projekt honlapján