Alapadatok
Általános leírás, jellemzés
Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (Ramsari terület), amelynek mind a vonulási, mind a költési időszakban nagy jelentősége van.
A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű madárfajok:
- Költő fajok: Nagy kócsag (Egretta alba), Kis kócsag (Egretta garzetta), Vörösgém (Ardea purpurea), Üstökösgém (Ardeola ralloides), Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Törpegém (Ixobrychus minutus), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Cigányréce (Aythya nyroca), Nyári lúd (Anser anser), Barna rétihéja (Circus aeruginosus), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Gulipán (Recurvirostra avosetta), Nagy póling (Numenius arquata), Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), Küszvágó csér (Sterna hirundo), Jégmadár (Alcedo atthis), Kékbegy (Luscinia svecica), Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon).
- Vonuló fajok: Nagy kócsag (Egretta alba), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Nyári lúd (Anser anser), Vetési lúd (Anser fabalis), Nagy lilik (Anser albifrons), Kis lilik (Anser erythropus), Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), Csörgőréce (Anas crecca), Böjti réce (Anas querquedula), Kanalas réce (Anas clypeata), Kontyos réce (Aythya fuligula), Cigányréce (Aythya nyroca), Kis bukó (Mergus albellus), Rétisas (Haliaeetus albicilla), Kékes rétihéja (Circus cyaneus), Nagy póling (Numenius arquata), Pajzsoscankó (Philomachus pugnax), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Réti cankó (Tringa glareola).
A Velencei-tó nyugati medencéje és a Dinnyési-fertő tartozik ide, amely a tótól északnyugatra terül el. Egykor a fertőnek közeli kapcsolatba volt a tóval és a halastórendszerrel. A pleisztocén végén, a pliocén elején emelkedett ki a Pannon-lemez a környezetéből. A tómeder a holocén melegebb, boreális periódusában keletkezett, amikor a terület két egymásra merőleges vetődés között megsüllyedt. A tó vízszintje ezen időszaktól fogva folyamatosan csökken, főként a 02. század elejéig tartó, erőteljes üledéklerakódási folyamatoknak köszönhetően. Emiatt a Nádas-tó mára teljesen elmocsarasodott. A fővárost és Székesfehárvárt még a 19. században épült vasútvonal köti össze, valamint több forgalmas közút is. Ezek ma már teljesen elvágják a Nádas-tavat a Velencei-tótól. A vízszabályozási munkálatok során számos vízfolyást mesterséges mederbe terelték, a Velencei-tó vízszintjét zsilipekkel szabályozzák. A főváros közelsége a tavat kedvelt turisztikai célponttá teszi. Fejlesztési céllal a tó keleti menedcéjéből a nádasokat kiirtották, a parti övezetet feltöltötték, majd beépítették. Jelenleg természetközeli állapotok már csak a nyugati medencében figyelhetők meg. A Dinnyési-fertő területén több alkalommal is megpróbálták a mocsarat lecsapolni. A csatornák szárító hatását ellensúlyozva számos olyan tényező van (talajadottságok, lejtőszög), ami a mai napig megakadályozta a terület kiszáradását. A területen a természeti értékeket elsősorban az itt költő és táplálkozó madarak jelentik. Az úszólápok és a szikes területek botanikai értéket is képviselnek, melyek közül a Dinnyési szikesek dunántúli viszonylatban a legértékesebb ilyen élőhelyek közé tartoznak.
Védettség, státusz
Természetvédelmi célkitűzések
Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. Kiemelt fajként kell a védelem során kezelni: a nagy kócsagot (Egretta alba), a kanalasgémet (Platalea leucorodia), a cigányrécét (Aythya nyroca), a kékbegyet (Luscinia svecica), a fülemülesitkét (Acrocephalus melanopogon) és a vonuló vízi madarakat.
A jó állapotú gyep élőhelyek természetszerű szerkezetének megőrzése. Magas természetességű gyepek fenntartása szakszerű hasznosítással/kezeléssel.
Extenzív gyepgazdálkodás fenntartása.
Változatos extenzív földhasználat és mezőgazdasági művelés fenntartása és fejlesztése.
Természetvédelmi célú nádgazdálkodás folytatása.
Kisvizek rekonstrukcióinak elősegítése, támogatása.
A vízi vad vadászat korlátozásának fenntartása.
Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Meglévő és új létesítésű középfeszültségű elektromos hálózat tartóoszlopainak szigetelése, továbbá szükség esetén földkábelbe helyezése.
A Dinnyési-fertőn kis vizes vízfelületek, költőszigetek kialakítása.
A Dinnyési-fertő partszegélyének változatos kialakítása a legelő állatállomány felhasználásával, nádas és taposott partszakaszok meglétének biztosítása.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása és megvalósítása a sztyepprétek, mocsárrétek területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében.
Az állattartás szabályozása, a természetes vízfelületekből történő itatás vízszinttől függő korlátozása túllegeltetés, alullegeltetés, a vizek partján a túlzott taposás elkerülése.
Mesterséges fészkek kihelyezése veszélyeztetett ragadozó madarak számára.
A túlzott kerékpározás, lovaglás madárélőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek megszüntetése. A madármegfigyelés rendszerének kialakítása a terület túlterhelésének elkerülésével.
Vízszint szabályozás kialakítása, vízpótlás megoldása.
A jelölő madárfajok élőhelyeinek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.
Ragadozó madár etetőterek kialakítása az elkóborolás és mérgezés negatív hatásainak csökkentése érdekében.
Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek
Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul
Fajok
Név | Tudományos név | Állománynagyság (min-max) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
állandó | szaporodó / fészkelő | telelő | átvonuló / gyülekező | |||
Réti cankó | Tringa glareola | 501 - 1000 | B | |||
Kanalas réce | Anas clypeata | 501 - 1000 | B | |||
Küszvágó csér | Sterna hirundo | 11 - 50 | B | |||
Kis őrgébics | Lanius minor | 1 - 5 | D | |||
Kékes rétihéja | Circus cyaneus | 11 - 50 | C | |||
Kis bukó | Mergus albellus | 11 - 50 | C | |||
Törpegém | Ixobrychus minutus | 11 - 50 | C | |||
Kontyos réce | Aythya fuligula | 501 - 1000 | A | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 251 - 500 | C | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 101 - 250 | B | |||
Rétisas | Haliaeetus albicilla | 1 - 5 | C | |||
Kendermagos réce | Anas strepera | 1 - 5 | C | |||
Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 11 - 50 | C | |||
Nyári lúd | Anser anser | 51 - 100 | B | |||
Barna rétihéja | Circus aeruginosus | 11 - 50 | C | |||
Pajzsoscankó | Philomachus pugnax | 500 - 1500 | C | |||
Üstökösgém | Ardeola ralloides | 1 - 5 | C | |||
Fülemlesitke | Acrocephalus melanopogon | 51 - 100 | B | |||
Gólyatöcs | Himantopus himantopus | 11 - 25 | B | |||
Bakcsó | Nycticorax nycticorax | 25 - 50 | C | |||
Jégmadár | Alcedo atthis | 5 - 11 | C | |||
Gulipán | Recurvirostra avosetta | 11 - 25 | B | |||
Vörös gém | Ardea purpurea | 11 - 50 | B | |||
Kis kócsag | Egretta garzetta | 15 - 20 | C | |||
Kékbegy | Luscinia svecica | 11 - 50 | B | |||
Böjti réce | Anas querquedula | 501 - 1000 | A | |||
Nagy póling | Numenius arquata | 150 - 300 | C | |||
Nagy póling | Numenius arquata | 1 - 5 | C | |||
fattyúszerkő | Chlidonias hybridus | 51 - 100 | C | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 101 - 250 | B | |||
Csörgő réce | Anas crecca | 501 - 1000 | C | |||
Cigányréce | Aythya nyroca | 11 - 50 | B | |||
Tőkés réce | Anas platyrhynchos | 10000 - 11000 | B | |||
Tövisszúró gébics | Lanius collurio | 5 - 11 | D | |||
Nagy kócsag | Egretta alba | 51 - 100 | C | |||
Nyári lúd | Anser anser | 5001 - 10000 | A | |||
Nagy lilik | Anser albifrons | 10001 - 25000 | B | |||
Kanalasgém | Platalea leucorodia | 50 - 100 | B | |||
Vetési lúd | Anser fabalis | 2500 - 5000 | A | |||
Kis lilik | Anser erythropus | 1 - 5 | C | |||
Vörösnyakú lúd | Branta ruficollis | 5 - 10 | C |
Ajánlott idézés
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Velencei-tó és Dinnyési-Fertő. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi10007
Letöltés dátuma: 2024-01-24
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.