Velencei-tó és Dinnyési-Fertő

Velencei-tó és Dinnyési-Fertő

Alapadatok

Terület neve
Velencei-tó és Dinnyési-Fertő
Terület kódja
HUDI10007
Kiterjedés (ha)
2176.34
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Általános leírás, jellemzés

Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (Ramsari terület), amelynek mind a vonulási, mind a költési időszakban nagy jelentősége van.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű madárfajok:

  • Költő fajok: Nagy kócsag (Egretta alba), Kis kócsag (Egretta garzetta), Vörösgém (Ardea purpurea), Üstökösgém (Ardeola ralloides), Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Törpegém (Ixobrychus minutus), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Cigányréce (Aythya nyroca), Nyári lúd (Anser anser), Barna rétihéja (Circus aeruginosus), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Gulipán (Recurvirostra avosetta), Nagy póling (Numenius arquata), Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), Küszvágó csér (Sterna hirundo), Jégmadár (Alcedo atthis), Kékbegy (Luscinia svecica), Fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon). 
  • Vonuló fajok: Nagy kócsag (Egretta alba), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Nyári lúd (Anser anser), Vetési lúd (Anser fabalis), Nagy lilik (Anser albifrons), Kis lilik (Anser erythropus), Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), Csörgőréce (Anas crecca), Böjti réce (Anas querquedula), Kanalas réce (Anas clypeata), Kontyos réce (Aythya fuligula), Cigányréce (Aythya nyroca), Kis bukó (Mergus albellus), Rétisas (Haliaeetus albicilla), Kékes rétihéja (Circus cyaneus), Nagy póling (Numenius arquata), Pajzsoscankó (Philomachus pugnax), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Réti cankó (Tringa glareola).

A Velencei-tó nyugati medencéje és a Dinnyési-fertő tartozik ide, amely a tótól északnyugatra terül el. Egykor a fertőnek közeli kapcsolatba volt a tóval és a halastórendszerrel. A pleisztocén végén, a pliocén elején emelkedett ki a Pannon-lemez a környezetéből. A tómeder a holocén melegebb, boreális periódusában keletkezett, amikor a terület két egymásra merőleges vetődés között  megsüllyedt. A tó vízszintje ezen időszaktól fogva folyamatosan csökken, főként a 02. század elejéig tartó, erőteljes üledéklerakódási folyamatoknak köszönhetően. Emiatt a Nádas-tó mára teljesen elmocsarasodott. A fővárost és Székesfehárvárt még a 19. században épült vasútvonal köti össze, valamint több forgalmas közút is. Ezek ma már teljesen elvágják a Nádas-tavat a Velencei-tótól. A vízszabályozási munkálatok során számos vízfolyást mesterséges mederbe terelték, a Velencei-tó vízszintjét zsilipekkel szabályozzák. A főváros közelsége a tavat kedvelt turisztikai célponttá teszi. Fejlesztési céllal a tó keleti menedcéjéből a nádasokat kiirtották, a parti övezetet feltöltötték, majd beépítették. Jelenleg természetközeli állapotok már csak a  nyugati medencében figyelhetők meg. A Dinnyési-fertő területén több alkalommal is megpróbálták a mocsarat lecsapolni. A csatornák szárító hatását ellensúlyozva számos olyan tényező van (talajadottságok, lejtőszög), ami a mai napig megakadályozta a terület kiszáradását. A területen a természeti értékeket elsősorban az itt költő és táplálkozó madarak jelentik. Az úszólápok és a szikes területek botanikai értéket is képviselnek, melyek közül a Dinnyési szikesek dunántúli viszonylatban a legértékesebb ilyen élőhelyek közé tartoznak.

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű madárfajok és élőhelyük kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló madárfajok élőhelyeinek természeti állapotának, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:
Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. Kiemelt fajként kell a védelem során kezelni: a nagy kócsagot (Egretta alba), a kanalasgémet (Platalea leucorodia), a cigányrécét (Aythya nyroca), a kékbegyet (Luscinia svecica), a fülemülesitkét (Acrocephalus melanopogon) és a vonuló vízi madarakat.
A jó állapotú gyep élőhelyek természetszerű szerkezetének megőrzése. Magas természetességű gyepek fenntartása szakszerű hasznosítással/kezeléssel.
Extenzív gyepgazdálkodás fenntartása.
Változatos extenzív földhasználat és mezőgazdasági művelés fenntartása és fejlesztése.
Természetvédelmi célú nádgazdálkodás folytatása.
Kisvizek rekonstrukcióinak elősegítése, támogatása.
A vízi vad vadászat korlátozásának fenntartása.

Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Meglévő és új létesítésű középfeszültségű elektromos hálózat tartóoszlopainak szigetelése, továbbá szükség esetén földkábelbe helyezése.
A Dinnyési-fertőn kis vizes vízfelületek, költőszigetek kialakítása.
A Dinnyési-fertő partszegélyének változatos kialakítása a legelő állatállomány felhasználásával, nádas és taposott partszakaszok meglétének biztosítása.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása és megvalósítása a sztyepprétek, mocsárrétek területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében.
Az állattartás szabályozása, a természetes vízfelületekből történő itatás vízszinttől függő korlátozása túllegeltetés, alullegeltetés, a vizek partján a túlzott taposás elkerülése.
Mesterséges fészkek kihelyezése veszélyeztetett ragadozó madarak számára.
A túlzott kerékpározás, lovaglás madárélőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek megszüntetése. A madármegfigyelés rendszerének kialakítása a terület túlterhelésének elkerülésével.
Vízszint szabályozás kialakítása, vízpótlás megoldása.
A jelölő madárfajok élőhelyeinek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.
Ragadozó madár etetőterek kialakítása az elkóborolás és mérgezés negatív hatásainak csökkentése érdekében.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Réti cankó Tringa glareola 501 - 1000 B
Kanalas réce Anas clypeata 501 - 1000 B
Küszvágó csér Sterna hirundo 11 - 50 B
Kis őrgébics Lanius minor 1 - 5 D
Kékes rétihéja Circus cyaneus 11 - 50 C
Kis bukó Mergus albellus 11 - 50 C
Törpegém Ixobrychus minutus 11 - 50 C
Kontyos réce Aythya fuligula 501 - 1000 A
Nagy kócsag Egretta alba 251 - 500 C
Cigányréce Aythya nyroca 101 - 250 B
Rétisas Haliaeetus albicilla 1 - 5 C
Kendermagos réce Anas strepera 1 - 5 C
Gólyatöcs Himantopus himantopus 11 - 50 C
Nyári lúd Anser anser 51 - 100 B
Barna rétihéja Circus aeruginosus 11 - 50 C
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 500 - 1500 C
Üstökösgém Ardeola ralloides 1 - 5 C
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 51 - 100 B
Gólyatöcs Himantopus himantopus 11 - 25 B
Bakcsó Nycticorax nycticorax 25 - 50 C
Jégmadár Alcedo atthis 5 - 11 C
Gulipán Recurvirostra avosetta 11 - 25 B
Vörös gém Ardea purpurea 11 - 50 B
Kis kócsag Egretta garzetta 15 - 20 C
Kékbegy Luscinia svecica 11 - 50 B
Böjti réce Anas querquedula 501 - 1000 A
Nagy póling Numenius arquata 150 - 300 C
Nagy póling Numenius arquata 1 - 5 C
fattyúszerkő Chlidonias hybridus 51 - 100 C
Kanalasgém Platalea leucorodia 101 - 250 B
Csörgő réce Anas crecca 501 - 1000 C
Cigányréce Aythya nyroca 11 - 50 B
Tőkés réce Anas platyrhynchos 10000 - 11000 B
Tövisszúró gébics Lanius collurio 5 - 11 D
Nagy kócsag Egretta alba 51 - 100 C
Nyári lúd Anser anser 5001 - 10000 A
Nagy lilik Anser albifrons 10001 - 25000 B
Kanalasgém Platalea leucorodia 50 - 100 B
Vetési lúd Anser fabalis 2500 - 5000 A
Kis lilik Anser erythropus 1 - 5 C
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 5 - 10 C

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020) Natura 2000 adatbázis: Velencei-tó és Dinnyési-Fertő. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi10007
Letöltés dátuma: 2020-10-23

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.