Gödöllői-dombság

Gödöllői-dombság

Alapadatok

Terület neve
Gödöllői-dombság
Terület kódja
HUDI20023
Kiterjedés (ha)
7517.48
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Általános leírás, jellemzés

Domvidék és síkság találkozása, ennek megfelelően változatos élővlággal. Az ember által intenzíven használt tájban viszonylag jó ökológiai állapotban fennmaradt, elszigetelt természeti terület.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok:

  • Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6240 Szubpannon sztyeppék, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel, 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
  • Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok: Remetebogár (Osmoderma eremita)
  • Közösségi jelentőségű állatfajok: Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), magyar futrinka (Carabus hungaricus)
  • Közösségi jelentőségű növényfajok: Janka-tarsóka (Thlaspi jankae)

Harmadkori eredetű dombok, átlagosan 200-250 m tengeszint feletti magassággal, amelyeket gyakran vastag negyedkori üledék borít (lösz vagy homok). Az Alföld északi részén elterülő dombvidék úgy nyúlik be a Duna-Tisza-közére, mint egy félsziget. A kevésbé osztott medencéken kívül, amelyek inkább alföldi jellegűek, erősen fedarabolódott, viszonylag magas geomorfológiai alakzatok is jellemzik ezt a régiót. Helyzetének megfelelően geológiai és klimatikus viszonyai is az Északi-középhegység és az Alföld közötti átmenetet képviseli. A területen mind a síkvidékekre, mind a középhegységekre jellemző erdők és gyepek megtalálhatók: a zárt lombhullató erdőségek, erdőspuszták, kisebb részben lösz- és homopusztagyepek, illetve lejtőssztyepek is találhatók itt. A vízfolyások mentén lokálisan vizes élőhelyek is kialakultak. Viszonylag magas az idegenhonos fafajjal telepített erdőültetvények aránya.

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Természetmegőrzési Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése:
A jelölő fajok populációinak nagyságát nyomon kell követni és meg kell őrizni, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet.
A területen található természetközeli társulások kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése.
Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva -több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek.

Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés:
Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, fehér akác, bálványfa, nyugati ostorfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyep-, és erdőtársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése.
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz, különösen az erdőssztyepp tölgyesek, pannon molyhos tölgyesek területén.
A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből.
A mesterségesen elcseresített erdőállományok szerkezetének, fafaj összetételének fokozatos átalakítása a termőhelynek megfelelő jelölő élőhelyek kialakítása érdekében.
Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a jelölő gyeptársulások területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében.
A becserjésedés miatt degradálódó jelölő gyeptársulások területén a szukcesszió lassítása, a cserjék visszaszorítása mozaikos foltokban, a cserjések túlzott térfoglalásának megakadályozása.
A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját, a tájidegen muflon állomány kiszorítása a jelölő élőhelyek területéről.
A xilofág rovarok állományának növelése érdekében szükséges megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és facsoportok fenntartása, megfelelő mennyiségű, méreteloszlású holt fa biztosítása.
A területen található remetebogár (Osmoderma eremita), valamint a jelölő denevérfajok állományainak megmaradása öreg tölgyerdő-állományok (minimum 100 év feletti kor) fennmaradásával biztosítandó.
A kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus) védelme érdekében élőhelyén biztosítani szükséges talajszinti faodúk meglétét és kialakulásának lehetőségét, elsősorban idősebb sarj eredetű tölgyes állományok fenntartásával és részben sarj eredetű erdő állományok felnevelésével.
A magyar futrinka (Carabus hungaricus) állományainak megőrzése érdekében élőhelyén a túlzott cserjésedés visszaszorítása. A faj elterjedésének elősegítése érdekében az élőhelye melletti felhagyott szántó területek visszagyepesedésének elősegítése, a gyomosodás, cserjésedés megakadályozása.
A remetebogár (Osmoderma eremita) populáció megőrzése érdekében vadvédelmi kerítést szükséges létesíteni élőhelyén, és azt a vadlétszám megfelelő méretűre csökkentéséig szükséges fenntartani.
Az élőhelyeket és jelölő fajokat veszélyeztető tevékenységek (pl.: a hagyományos szemléletű erdőgazdálkodási tevékenység, túllegeltetés, gépjármű forgalom, crossmotorozás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása.
A jelölő élőhelyek és jelölő fajok élőhelyének infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Mocsári teknős Emys orbicularis - C
Vöröshasú unka Bombina bombina - D
Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus - C
Vágó csík Cobitis taenia 101 - 500 C
Csíkos medvelepke Callimorpha quadripunctaria 500 - 1000 C
Magyar tavaszi-fésűsbagoly Dioszeghyana schmidtii 101 - 1000 C
Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax - C
Nagy szarvasbogár Lucanus cervus 1001 - 10000 C
Skarlátbogár Cucujus cinnaberinus 1001 - 10000 B
Nagy hőscincér Cerambyx cerdo 1001 - 10000 C
Remetebogár Osmoderma eremita - C
Kék pattanó Limoniscus violaceus - C
Magyar futrinka Carabus hungaricus 1000 - 1500 B
Magyar tarsza Isophya costata - C
Szarvas álganéjtúró Bolbelasmus unicornis - C
Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii - C
Hegyesorrú denevér Myotis blythii - C
Nyugati piszedenevér Barbastella barbastellus - C
Csonkafülű denevér Myotis emarginatus - C
Közönséges denevér Myotis myotis - C
Közönséges vidra Lutra lutra 20 - 20 C
Homoki kikerics Colchicum arenarium 1500 - 2500 C
piros kígyószisz Echium russicum 200 - 200 C
Janka-tarsóka Thlaspi jankae 20000 - 35000 B
Leánykökörcsin Pulsatilla grandis 200 - 200 C
Harántfogú törpecsiga Vertigo angustior - C
Hasas törpecsiga Vertigo moulinsiana - C
Ráncos gyászbogár Probaticus subrugosus - C
Élőhelytípusok
Élőhely kódja Élőhely neve Kiterjedés (ha) Borítás (%)
6250 pannon löszsztyeppek 632.21 10
6260 pannon homoki gyepek 15.41 5
7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek 0.16
91E0 éger- és kőrisligetek, puhafás ligeterdők, láperdők 35.44 1
91G0 pannon gyertyános-tölgyesek 699.08 10
91H0 pannon molyhos tölgyesek 106.75 2
91I0 euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek 604.31 15.2
91M0 pannon cseres-tölgyesek 65.45

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020) Natura 2000 adatbázis: Gödöllői-dombság. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi20023
Letöltés dátuma: 2020-10-27

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.