Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz

Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz

Alapadatok

Terület neve
Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz
Terület kódja
HUBN10001
Kiterjedés (ha)
19911.88
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Általános leírás, jellemzés

A területet elsősorban szántók, gyepek jellemzik, fás növényzet és vizes élőhely kisebb mozaikokban található. Három nagyobb tájra osztható, amelyeket azonban szerves egésszé kapcsolnak össze a vizes élőhelyek:

1. A Bodrogzug a Bodrog-folyó magyarországi szakaszának legnagyobb ártéri síksága. Itt a víz által meghatározott élőhelyek dominálnak (holtágak, mocsarak, lápok). A védett terület a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.

2. A Taktaközt a Takta és a Tisza fogja közre. Jellege hasonló a Bodrogzugéhoz, de az itteni vizes élőhelyek sokkal fragmentáltabbak, extenzív szántók darabolják fel a tájat.

3. A tokaji Kopasz-hegy elszigetelten álló, nyílt pusztai erdőkkel és bozótosokkal borított domb. Jelentős maradványai találhatók itt a kontinentális löszfal növényzetnek, de az itt élő fajok sokféleségét számos szubmediterrán elem is színesíti.

A terület madárvédelmi jelentőségét a nedves rétek, mocsárrétek és folyómenti ligeterdők adják. A jelentékeny kócsag- és gémtelepek mellett a Bodrogzug jókora harispopulációnak is otthont ad. Az ártéri síkok a Zemplén hegylábi erdeiben fészkelő nagytestű madarak (fekete gólya, békászó sas stb.) fontos táplálkozóterületei. A Kopasz-hegy madárközössége a szárazságtűrő élőhelyek jellegzetes fajaival büszkélkedhet, így a természetvédelmi szempontból értékes kígyászölyvvel, harkályfélékkel és gébicsekkel. A terület fontos vonulási útvonal is bizonyos fajok számára (pl. darvak, fekete gólyák, récefélék). A terület egy része védett, részben világörökségi helyszín is.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: cigányréce (Aythya nyroca), bakcsó (Nycticorax nycticorax), nagy kócsag (Egretta alba), kis kócsag (Egretta garzetta), üstökös gém (Ardeola ralloides), vörösgém (Ardea purpurea), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaetus albicilla), parlagi sas (Aquila heliaca), haris (Crex crex), kormos szerkő (Chlidonias niger) és fattyúszerkő (Chlidonias hybridus).

 

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A különleges madárvédelmi terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló madárfajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, az ezen célok elérését szolgáló természeti állapot és fenntartó földhasználat feltételeinek biztosítása.
Specifikus célok: A terület fő célkitűzései:
A területen található cigányréce (Aythya nyroca), bakcsó (Nycticorax nycticorax), nagy kócsag (Egretta alba), kiskócsag (Egretta garzetta), üstökös gém (Ardeola ralloides), vörösgém (Ardea purpurea), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaetus albicilla), parlagi sas (Aquila heliaca), haris (Crex crex), kormos szerkő (Chlidonias niger) és fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), állományok megőrzése, illetve növelése.
További célok és végrehajtandó intézkedések:
• Az erdőtervezés során a jelölő fajok állományának megőrzése érdekében a terület erdeiben a természetközeli állapotú élőhelyfoltok megőrzését, az egyes területek erdőgazdálkodás alóli mentesítését, illetve a folyamatos erdőborítást biztosító, elegyes-vegyeskorú-mozaikos állományszerkezetet eredményező erdőkezelés felé történő elmozdulást kell biztosítani.
• Őshonos fafajú, természetszerű állományokban csak természetes felújítás (felújítóvágás, szálalóvágás, szálalás) tervezhető. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben ugyancsak a természetes felújítások valamelyikét kell alkalmazni.
• A nevelővágást (tisztítást, gyérítést), készletgondozó használatot, felújítóvágást, bontóvágást, szálalóvágást és szálalást az őshonos lombos elegyfafajok kíméletével (az idegenhonos fafajok rovására), az állományokon belül meglevő változatosság megőrzésével és bővítésével kell tervezni. Az idősebb, böhönc-jellegű faegyedek (hagyásfák, famatuzsálemek) és az odúlakó madarak számára kiemelt fontosságú odvas fák minden esetben visszahagyandók.
• Növedékfokozó gyérítések, készletgondozó használatok, felújítóvágás, bontóvágás, szálalóvágás és szálalás tervezése esetén (őshonos lombos fafajokból) lábon álló és fekvő holtfa egy része mindenhol visszahagyandó.
• Tarvágásos véghasználat csak idegenhonos fafajú erdőrészletekben, vagy állományrészekben, maximum 3 ha kiterjedésben tervezhető. Az idegenhonos fafaj letermelése után mesterséges erdősítésre csak a potenciális erdőtársulás fő- és elegyfafajai tervezhetők, illetve használhatók.
• A terület vízellátását és természeteshez közeli vízjárását kell biztosítani a fészkelő vízimadárfajok és az azok táplálékbázisát alkotó vízi szervezetek ökológiai igényeinek megfelelően.
• A táplálékbázisban komoly szerepet játszó halfajok ívóhelyeinek fenntartása, rehabilitációja, új ívóhelyek létrehozása, fejlesztése.
• Természetes vízterületek intenzív halastóvá alakítását kerülni kell, a területen előforduló időszakos vízállásokat meg kell tartani.
• A nádaratások során a gém- és kócsagtelepek környezetét érintetlenül kell hagyni.
• A vízterekben a szerkők megtelepedésére alkalmas úszó növényszigetek, vízfelszínen kiterülő hínárállományok megőrzésére kell törekedni.
• A haris (Crex crex) költését biztosító gyepterületek kiterjedésének növelése, hariskímélő kaszálási technikák alkalmazása.
• A térségre jellemző gyepterületek természetközeli állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával;
• Törekedni kell a fák, facsoportok kíméletére a ragadozó madarak fészkelésének elősegítése érdekében.
• A mezőgazdasági földhasználatra visszavezethető, a táplálékláncon keresztül ható vegyi terhelés kockázatának mérséklése, illetve megszüntetése.
• A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése.
• A prioritás fajok esetében a fészkelőhelyek háborítatlanságát biztosítani kell a költési időszakban.
• Minden prioritás faj esetében monitorozással nyomon kell követni az állományok változását.

Veszélyeztető tényezők 

  • vízisportok
  • gyaloglás, lovaglás, nem motoros járművek
  • felszíni vizek szennyezése
  • csatornák kialakítása

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Hamvas küllő Picus canus 5 - 5 D
Rétisas Haliaeetus albicilla 5 - 10 C
Uhu Bubo bubo 5 - 10 B
Tövisszúró gébics Lanius collurio 400 - 500 C
Haris Crex crex 20 - 60 B
Kis kócsag Egretta garzetta 30 - 30 B
Cigányréce Aythya nyroca 70 - 100 A
Daru Grus grus 2000 - 3000 B
Bölömbika Botaurus stellaris 50 - 60 B
Kanalasgém Platalea leucorodia 20 - 30 B
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 0 - 10 C
Parlagi pityer Anthus campestris 1 - 10 D
Jégmadár Alcedo atthis 20 - 25 B
Örvös légykapó Ficedula albicollis 25 - 25 D
Fekete harkály Dryocopus martius 15 - 20 C
Kis őrgébics Lanius minor 20 - 30 C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 30 - 30 B
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 20 - 20 C
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 3 C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 30 - 50 C
Kormos szerkő Chlidonias niger 50 - 200 A
Halászsas Pandion haliaetus 5 - 10 C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 90 - 90 B
Kis vízicsibe Porzana parva 100 - 100 B
Barna kánya Milvus migrans 5 - 6 B
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 1500 - 3000 C
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 300 - 500 C
Uhu Bubo bubo 5 - 10 C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 3 - 5 C
Kis lilik Anser erythropus - C
fattyúszerkő Chlidonias hybridus 100 - 500 A
Fekete gólya Ciconia nigra 1000 - 1000 A
Nagy kócsag Egretta alba 200 - 250 B
Bakcsó Nycticorax nycticorax 400 - 400 A
Erdei pacsirta Lullula arborea 1 - 3 D
Törpegém Ixobrychus minutus 100 - 120 B
Kékbegy Luscinia svecica 10 - 10 C
Barna rétihéja Circus aeruginosus 50 - 70 B
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 10 - 10 C
Lappantyú Caprimulgus europaeus 0 - 5 D
Fekete gólya Ciconia nigra 8 - 10 A
Vörös gém Ardea purpurea 75 - 75 B
Fehér gólya Ciconia ciconia 140 - 160 B
Üstökösgém Ardeola ralloides 5 - 10 C
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 80 - 100 C
Rétisas Haliaeetus albicilla 3 - 5 C
Kék vércse Falco vespertinus 0 - 5 C
Darázsölyv Pernis apivorus 1 - 5 C
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 20 - 25 C
Billegetőcankó Actitis hypoleucos 3 - 5 C
Billegetőcankó Actitis hypoleucos 100 - 100 C
Kanalas réce Anas clypeata 50 - 50 B
Kanalas réce Anas clypeata 500 - 500 B
Csörgő réce Anas crecca 2000 - 3000 B
Tőkés réce Anas platyrhynchos 2000 - 2000 B
Böjti réce Anas querquedula 100 - 100 A
Kendermagos réce Anas strepera 5 - 10 C
Nagy lilik Anser albifrons 2000 - 2000 C
Nyári lúd Anser anser 250 - 250 B
Vetési lúd Anser fabalis 1500 - 1500 B
Barátréce Aythya ferina 100 - 100 A
Kontyos réce Aythya fuligula 200 - 200 C
Cigányréce Aythya nyroca 200 - 200 A
Kerceréce Bucephala clangula 400 - 400 C
Kék galamb Columba oenas 300 - 300 D
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 50 B
Gólyatöcs Himantopus himantopus 1 - 2 D
Kis bukó Mergus albellus 45 - 50 C
Nagy póling Numenius arquata 1 - 2 C
Barkós cinege Panurus biarmicus 60 - 60 C
Vörösnyakú vöcsök Podiceps grisegena 30 - 30 A
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 30 - 30 B
Guvat Rallus aquaticus 100 - 100 C
Gulipán Recurvirostra avosetta 1 - 2 C
Függőcinege Remiz pendulinus 20 - 20 C
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 300 - 300 B
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 1000 - 1000 B
Réti cankó Tringa glareola 500 - 500 B
Piroslábú cankó Tringa totanus 100 - 100 A
Tőkés réce Anas platyrhynchos 5000 - 10000 B
Böjti réce Anas querquedula 3000 - 3000 A
Nyári lúd Anser anser 2000 - 2000 B
Barátréce Aythya ferina 2000 - 2000 A
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 3 C

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Bodrogzug–Kopasz-hegy–Taktaköz. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hubn10001
Letöltés dátuma: 2024-01-19

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.