Cserebökényi-puszták

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Cserebökényi-puszták
Terület kódja
hukm10005
Kiterjedés (ha)
28074.66
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A terület a füves élőhelyekhez kötődő madárfajok kiemelt jelentőségű élőhelye. A nedves téli és tavaszi időszakokat követően a vízimadárfajok számára is kedvező körülményeket nyújt. Sok vonuló ragadozómadár is megáll itt. Az egykori rizsföldek, hatalmas szikes gyepek és mocsarak körül jelentős kiterjedésű szántókat is találunk. A Körös egykori ártere a folyószabályozások óta jelentősen megváltozott, legeltetett, kaszált száraz gyepek vették át felette az uralmat.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Bakcsó (Nycticorax nycticorax), Fekete gólya (Ciconia nigra), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Cigányréce (Aythya nyroca), Parlagi sas (Aquila heliaca), Kék vércse (Falco vespertinus), Kerecsensólyom (Falco cherrug), Daru (Grus grus), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Ugartyúk (Burhinus oedicnemus), Pajzsoscankó (Philomachus pugnax), Nagy goda (Limosa limosa), Piroslábú cankó (Tringa totanus), Réti fülesbagoly (Asio flammeus), Szalakóta (Coracias garrulus), Kis őrgébics (Lanius minor).

 

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok: Az érintett érdekcsoportokkal, elsősorban földhasználókkal, erdőgazdálkodókkal, vízügyi kezelőkkel és vadgazdálkodókkal a célkitűzések megismertetése, a célkitűzések megvalósításához szükséges feladatok és felelősségük tudatosítása, tevékenységük hatékony pénzügyi támogatása. A természetes, illetve természetközeli gyepterületek, különösen a síksági pannon löszgyepek, valamint a pannon szikes sztyeppek és mocsarak fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel (legeltetés, kaszálás). Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési rendszer kialakítása a túllegeltetés, illetve alullegeltetés elkerülése érdekében. Az inváziós növényfajok visszaszorítása, terjedésének megakadályozása megfelelő természetvédelmi kezeléssel. A természetes, illetve természetközeli gyepterületek, különösen a síksági pannon löszgyepek, valamint a pannon szikes sztyeppek és mocsarak területi arányának növelése, különös tekintettel a területek koherenciájának növelésére, elsősorban a gyepterületek közé ékelődő, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területek visszagyepesítésével. A vizes élőhelyek természetesnek megfelelő vízellátásának biztosítása megfelelő vízkormányzással. A mezei élettérhez kötődő közösségi jelentőségű fajok és a közösségi jelentőségű ragadozómadárfajok zsákmányállatainak állományának fenntartása érdekében az extenzív szántóföldi termesztéstechnológia támogatása az arra alkalmas területeken. A meglévő facsoportok, erdősávok fenntartása, természetességük őshonos fafajokkal történő javítása. Pusztai környezetben facsoportok telepítésének támogatása a terület táji adottságaival összhangban. A terület jelölő madárfajainak és ezek élőhelyeinek megőrzésével összhangban álló vadlétszám kialakítása és fenntartása. A zavarásra érzékeny prioritásfajok esetében a fészkelő- és jelentős gyülekezőhelyek háborítatlansága érdekében az emberi eredetű zavaró hatások megelőzése és mérséklése. A középfeszültségű elektromos vezetékhálózat madárbaráttá tétele a prioritásként meghatározott szakaszokon. 

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Kendermagos réce Anas strepera 0 - 7 pár C
Nyári lúd Anser anser 0 - 35 pár C
Parlagi sas Aquila heliaca 1 - 10 egyed C
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 4 pár C
Békászó sas Aquila pomarina - D
Vörös gém Ardea purpurea - D
Üstökösgém Ardeola ralloides - D
Réti fülesbagoly Asio flammeus 1 - 5 pár C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 0 - 50 egyed B
Barátréce Aythya ferina - D
Cigányréce Aythya nyroca 10 - 50 pár B
Bölömbika Botaurus stellaris - C
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 4 - 5 pár B
Kormos szerkő Chlidonias niger 1 - 10 pár C
Fehér gólya Ciconia ciconia - D
Fekete gólya Ciconia nigra 80 - 100 egyed B
Barna rétihéja Circus aeruginosus 18 - 20 pár C
Kékes rétihéja Circus cyaneus - B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 6 - 8 pár B
Szalakóta Coracias garrulus 1 - 50 pár B
Nagy kócsag Egretta alba 50 - 175 pár B
Kis kócsag Egretta garzetta 8 - 10 pár C
Kék vércse Falco vespertinus 1 - 1100 egyed A
Kék vércse Falco vespertinus 32 - 64 pár B
Daru Grus grus 0 - 2000 egyed C
Gólyatöcs Himantopus himantopus 25 - 80 pár B
Törpegém Ixobrychus minutus - D
Tövisszúró gébics Lanius collurio - D
Kis őrgébics Lanius minor - C
Nagy goda Limosa limosa 5 - 50 pár B
Bakcsó Nycticorax nycticorax 100 - 120 pár B
Pajzsoscankó Philomachus pugnax - C
Kanalasgém Platalea leucorodia 45 - 50 egyed C
Aranylile Pluvialis apricaria - B
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 0 - 100 pár C
Gulipán Recurvirostra avosetta 10 - 30 pár B
Piroslábú cankó Tringa totanus 1 - 25 pár C


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/hukm10005 Letöltés dátuma: 2019-09-21
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.