Alsó-Tisza-völgy

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Alsó-Tisza-völgy
Terület kódja
hukn10007
Kiterjedés (ha)
36292.86
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A területet nagy kiterjedésű halastavak és szikes gyepek, tavak és szántók mozaikja jellemzi. A domináns fátlan társulásokat füzesek, faültetvények és holtágak törik meg. Az extenzív állattartás felhagyása a gyepek degradációját okozta, jelenleg pedig az intenzív halastavi és más gazdálkodási tevékenységek veszélyeztetik. A Tisza ártere rendkívül fontos ökológiai folyosóként szolgál. A természeti területek északról dél felé húzódó láncolata erdőkből, rétekből, vizesélőhelyekből és magából a folyómederből áll. A Tisza Magyarország egyik legkevésbé szabályozott folyója. A térségben igen ritkák a természetes fűz-nyár folyómenti erdők és az őshonos fehér és fekete nyarasok. A területen mindazonáltal megtalálhatók ezek az élőhelyek, bár csak közepesen jó állapotúak. A holtágak és mocsarak ökológiai állapota jó, bár az idegenhonos, agresszívan terjedő gyalogakác térhódítása komoly veszélyeztető tényező ezekre nézve. A Tisza egykori ártéri területei elég jó állapotúak és igen fontosak is, mivel az Alsó-Tisza-vidék legnagyobb kiterjedésű szikes síkságai itt találhatók. Az extenzív legeltetésnek köszönhetően a szikes talajon kialakult gyepek jó állapotúak, a mélyedésekben kialakult mocsarak természetességi foka is magas. A terület nem csupán a szikes élőhelytípusok, de az itt fészkelő és táplálkozó madárfajok szempontjából is fontos. Bár a területnek több mint felét szántók, mesterséges halastavak és faültetvények teszik ki, ezek az élőhelyek is nagy jelentőségűek a madarak szempontjából. Egyes fajok számára (ludak, darvak, parti madarak) a vonulás során, másoknak (rétisas, fekete gólya) a költési időszakban biztosítanak fontos forrásokat. A halastavak nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek is egyben (Ramsari területek), a Tisza  alsó szakaszának legjelentősebb gémtelepei is itt találhatók.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: vörösnyakú lúd, kis lilik, kis kárókatona, fekete gólya, bakcsó, kanalasgém, daru, gulipán, gólyatöcs. hamvas rétihéja, parlagi sas, széki lile, nagy goda, réti fülesbagoly, szalakóta. 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. 

Specifikus célok: A jelölő élőhelyek kiterjedése és konnektivitása ne csökkenjen. Ennek érdekében a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések nem végezhetők. A jelölő élőhelyek természetessége sehol ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja) miatt következik be. Természetvédelmi célból, másik jelölő élőhely vagy faj érdekében is csökkenthető a jelölő élőhely természetessége (például jelölő madárfaj számára kedvező körülményeket teremtő túllegeltetéssel), ha az így bekövetkező értékcsökkenésnél nagyobb az egyidejűleg előidézett, Natura 2000 kijelölés céljait szolgáló természeti értéknövekedés. A jellemző földhasználati formák közül ki kell emelni a mezőgazdasági művelést, ami a nyílt pusztai élőhelyek minőségét alapvetően meghatározza. Mezőgazdasági művelés során az extenzív hasznosítási formákat kell előtérbe helyezni, ugyanakkor a vonuló és telelő madárállományok (Anseriformes, Gruiformes) táplálékául szolgáló szemes takarmányokhoz (elsősorban kukorica) való hozzáférését biztosítani kell. Az aratás utáni tarlók meghagyása a téli időszakban, illetve a természetvédelmi kezelő madárvédelmi célú takarmánytermesztése a jelenlegi agrártámogatási rendszer mellett is alkalmas a téli táplálék biztosítására, ám a hosszú távon is megnyugtató megoldást a régióban egy kiemelt támogatási rendszer (pl. MTÉT) bevezetése jelentené. A gyepterületek hasznosítása során a külterjes legeltetésre alapuló állattartás fejlesztése, valamint a gyepterületek arányának növelése kiemelten támogatandó cél. A felszíni vizek megőrzésével a gyepek állapotának javítása, illetve a vizes élőhelyek arányának növelése szükséges, ugyanakkor az alulkezelt területek arányát csökkenteni kell. Törekedni kell a gyepek, szántók, illetve vizes élőhelyek (pusztai mocsarak) alkotta élőhely-mozaikok fenntartására, a jelölő madárállományok életfeltételeihez igazodó extenzív hasznosítás megvalósítására. Nádgazdálkodás során az aratott területek arányát növelni nem szükséges, az aratatlan foltokat több évig érintetlenül kell hagyni, hogy megfelelő „kotu-réteg” alakulhasson ki, elősegítve ezzel a fülemülesitke és egyéb nádi jelölő madárfajok költését. A gémtelepek körül kialakított védőövezetben nádgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A halastavi környezetben végzett halgazdálkodás és a jelölő madárállományok védelme (különösen a költési időszakot) együttesen kell megvalósuljon a gazdasági szempontok szem előtt tartása mellett, így kerülendő a vízszint nagymértékű ingadozása, a víz minőségének romlása, illetve a madarak általános zavarása. Ennek érdekében a vízjogi üzemelési engedélyek rendszeres felülvizsgálata és a madárállományok rendszeres monitorozása szükséges. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti és vadgazdálkodási tevékenységek nem végezhetők. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így az alullegeltetés elkerülése, a nagyarányú és természetvédelmi szempontból kifogásolható erdőirtás mellőzése, az intenzív halgazdálkodás és halászat visszaszorítása az extenzív halastavi és folyami hasznosítás javára. Kerülni kell azon infrastrukturális fejlesztések (pl. műutak, légvezetékek) megvalósítását, amik a jelölő madárfajok állományaira potenciális veszélyt jelentenek, illetve élőhelyük beszűkülését, fragmentálódását eredményezi. Az intenzív erdőgazdálkodás háttérbe szorítása, a madárállományok költő-, vonuló- és pihenőhelyeinek zavarása és veszélyeztetése kerülendő. Az élőhelyek általános védelme érdekében a mezőgazdasági művelés felhagyás, illetve a növényzet égetésének hatására bekövetkező ideiglenes, vagy végleges területvesztés a jelölő madárállományokra negatívan hatnak, így ezek elkerülése kiemelt célként kezelendő.

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 20 - 30 pár C
Jégmadár Alcedo atthis 40 - 50 pár B
Kanalas réce Anas clypeata 1100 - 1500 egyed B
Csörgő réce Anas crecca 1000 - 1500 egyed B
Tőkés réce Anas platyrhynchos 3500 - 3500 egyed C
Böjti réce Anas querquedula 250 - 300 egyed B
Kendermagos réce Anas strepera 200 - 250 egyed C
Nagy lilik Anser albifrons 8000 - 12000 egyed B
Nyári lúd Anser anser 50 - 50 pár B
Nyári lúd Anser anser 1000 - 1200 egyed B
Kis lilik Anser erythropus 1 - 4 egyed C
Parlagi pityer Anthus campestris 20 - 30 pár C
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 4 egyed C
Vörös gém Ardea purpurea 160 - 180 pár A
Üstökösgém Ardeola ralloides 170 - 180 pár A
Réti fülesbagoly Asio flammeus 2 - 6 pár C
Barátréce Aythya ferina 2400 - 2700 egyed A
Barátréce Aythya ferina 400 - 400 pár A
Cigányréce Aythya nyroca 50 - 60 pár B
Bölömbika Botaurus stellaris 20 - 30 pár B
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 10 - 25 egyed A
Lappantyú Caprimulgus europaeus 10 - 15 pár C
Széki lile Charadrius alexandrinus 3 - 3 pár B
fattyúszerkő Chlidonias hybrida 0 - 100 pár B
Kormos szerkő Chlidonias niger 0 - 25 pár C
Fehér gólya Ciconia ciconia 40 - 70 pár B
Fekete gólya Ciconia nigra 3 - 5 pár C
Fekete gólya Ciconia nigra 50 - 100 egyed B
Barna rétihéja Circus aeruginosus 35 - 40 pár C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 160 - 180 egyed B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 8 - 10 egyed B
Szalakóta Coracias garrulus 20 - 30 pár B
Haris Crex crex 0 - 25 egyed B
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 15 - 20 pár C
Fekete harkály Dryocopus martius 15 - 25 pár C
Nagy kócsag Egretta alba 630 - 690 pár A
Nagy kócsag Egretta alba 700 - 800 egyed A
Kis kócsag Egretta garzetta 400 - 500 egyed A
Kis kócsag Egretta garzetta 200 - 240 pár A
Kerecsensólyom Falco cherrug 2 - 4 pár C
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 3 egyed D
Kék vércse Falco vespertinus 5 - 5 pár C
Daru Grus grus 22000 - 22000 egyed A
Rétisas Haliaeetus albicilla 15 - 20 egyed B
Rétisas Haliaeetus albicilla 3 - 5 pár B
Gólyatöcs Himantopus himantopus 10 - 45 pár B
Törpegém Ixobrychus minutus 50 - 70 pár C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 50 - 60 pár C
Kis őrgébics Lanius minor 50 - 60 pár C
Szerecsensirály Larus melanocephalus 250 - 300 pár A
Nagy goda Limosa limosa 6000 - 8000 egyed A
Nagy goda Limosa limosa 15 - 15 pár B
Kékbegy Luscinia svecica 30 - 35 pár B
Kis bukó Mergellus albellus 200 - 250 egyed A
Barna kánya Milvus migrans 3 - 5 pár B
Nagy póling Numenius arquata 500 - 600 egyed B
Nagy póling Numenius arquata 2 - 4 pár C
Bakcsó Nycticorax nycticorax 400 - 400 pár A
Halászsas Pandion haliaetus 8 - 10 egyed C
Barkós cinege Panurus biarmicus 40 - 50 pár C
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 1000 - 1200 egyed A
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 20 - 20 pár B
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 5000 - 6000 egyed B
Kanalasgém Platalea leucorodia 120 - 210 pár A
Batla Plegadis falcinellus 0 - 6 pár A
Aranylile Pluvialis apricaria 10 - 100 egyed C
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 20 - 50 pár B
Kis vízicsibe Porzana parva 50 - 60 pár C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 10 - 30 pár B
Guvat Rallus aquaticus - C
Guvat Rallus aquaticus 80 - 100 pár C
Gulipán Recurvirostra avosetta 50 - 200 pár A
Függőcinege Remiz pendulinus 40 - 50 pár C
Partifecske Riparia riparia - C
Partifecske Riparia riparia 500 - 600 pár C
Küszvágó csér Sterna hirundo 50 - 200 pár A
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 200 - 300 egyed C
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 40 - 50 pár C
Réti cankó Tringa glareola 300 - 400 egyed B
Piroslábú cankó Tringa totanus 30 - 50 pár B
Piroslábú cankó Tringa totanus 400 - 500 egyed A


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/hukn10007 Letöltés dátuma: 2019-08-21
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.