Alpár-bokrosi tisza-ártéri öblözet

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Alpár-bokrosi tisza-ártéri öblözet
Terület kódja
hukn10004
Kiterjedés (ha)
5026.95
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A Tisza ártere, mocsarakkal. holtágakkal és az azokat kísérő füzesekkel, kőrises-égeres ligeterdőkkel és faültetvényekkel, valamint ártéri rétekkel és szántókkal. A megfelelő erdő- és mezőgazdálkodási gyakorlatok bevezetése a természetvédelmi erőfeszítések kulcsát jelentik. A terület kiemelt jelentőségű, ugyanis a Tisza középső és alsó folyásvidékét tekintve a legnagyobb megmaradt ártéri régió. A természetes fűz-nyár ligeterdők nem túl gyakoriak a térségben, de itt megtalálhatóak, csakúgy, mint a folyómenti kocsányos tölgyesek. Az élőhelyek közepes minőségűek. A legtöbb mocsár ugyan viszonylag jó természetességi fokú, de az invazív gyalogakác (Amorpha fruticosa) beterjedése komoly vezsélyt jelent ezekre nézve is. A másodlagos töltéseknek köszönhetően az utóbbi évtizedek árasztás nélkül teltek, hátrányosan befolyásolva a folyóparti erdők nagy részét. Az 1999-2000 szélsőséges árvizek (hosszan tartó, magas vízállással) elpusztították mind a folyópartot kísérő réteket és az erdők aljnövényzetét. (A töltések az ártére került víztömegek levonulását visszafogták, ezzel is erősítve a folyamatot.) Az agresszívan terjedő idegenhonos fajok komoly veszélyeztető tényezőt jelentenek a természetes erdőtársulásokra. A legnagyobb jelentőségű fajok a gyalogakác, a süntök, a zöld juhar, a ligeti szőlő és az amerikai kőris. A Tisza vízgyűjtő medencéjébek legfontosabb gém-, vízimadár- és partimadáélőhelye. A területnek több mint felét szántók teszik ki, ezek ugyanakkor fontos táplálkozóhelyei a vonuló vízimadaraknak. Az ültetett erdők némelyike fokozottan védett fajok, így a rétisas és a fekete gólya fészkelőhelye.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: kis kárókatona, bakcsó, üstökös gém, kis kócsag, kanalasgém, cigányréce, haris.

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Részletes célkitűzések: A jelölő élőhelyek kiterjedése ne csökkenjen, kivéve ha ez a változás másik, az eltűnő élőhelyrészhez hasonló természetességű jelölő élőhely kiterjedésének növekedése miatt következik be. A jelölő élőhelyek minőségét fenntartani, lehetőség szerint fejleszteni szükséges. A jelölő élőhelyek természetessége ne csökkenjen, kivéve ha ez közvetlenül elháríthatatlan külső ok (például időjárási szélsőség, fogyasztószervezet gradációja), vagy erdei élőhely esetén a faállomány engedélyezett véghasználata, illetve a felújítás érdekében szükségszerűen végzett talajmunka miatt következik be. Erdei élőhelyek megóvandó természetes tulajdonságai közé tartozik egyebek között a heterogén tér- és korszerkezet, a legyengült egészségű fák jelenléte, az álló és fekvő holtfák jelenléte, a fajgazdag cserje- és gyepszint. A mezőgazdasági művelés során a hullámtéri szántóföldek földhasználatának meghatározása, az extenzív művelés előtérbe helyezése kiemelt célként határozható meg. A mezőgazdasági művelés fenntartása (gyepek és szántóföldek) a nyílt területek által biztosított élőhely-mozaikok fenntartása érdekében. Szántóföldi és gyepgazdálkodási tevékenység fenntartása és fejlesztése az inváziós növények (pl. gyalogakác) terjedésének visszaszorítása érdekében. Gyepgazdálkodás során a kaszálás mellett a szarvasmarhával történő legeltetést is előtérbe kell helyezni. Erdőgazdálkodás során elsődleges szempont, hogy a tájidegen fafajok elegyaránya ne növekedjen a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, illetve azok arányának csökkentését kell elősegíteni. A fokozottan védett és telepesen fészkelő madárfajok költőhelyének védelmét biztosítani kell megfelelő méretű és minőségű védőzóna kialakításával, illetve a fészkeket tartó faállományok megóvásával, szükség esetén pótlásával. Költési időben, ami a párválasztás időszakát is magába foglalja, a fészkelőhelyek körül kialakított védőövezetben erdészeti tevékenységek nem végezhetők. A halászati és horgászati tevékenység során figyelemmel kell lenni a területen fészkelő, vonuló és telelő madárállományokra. A kiemelt táplálkozó területeken a madarak zavarásával járó tevékenység (pl. riasztás) nem folytatható. Az emberi jelenlét által okozott zavarás és veszélyeztetés elkerülése érdekében a turisztikai, vadgazdálkodási és vadászati tevékenységeket és azoknak a terület madárállományára gyakorolt hatásait folyamatosan monitorozni szükséges. Kiemelt célként fogalmazható meg a veszélyeztető tényezők mérséklése, így a hullámtéri szántóföldek földhasználati problémáinak megoldása (művelés megváltoztatására van szükség), nem megfelelő erdőgazdálkodás megszűntetése, a gyalogakác terjedésének megakadályozása, kiemelten a réteken, de felhagyott szántóföldi környezetben is, a madarak zavarásának elkerülése, illetve a különféle vízgazdálkodási problémák kiküszöbölése. A Tisza áradásai során megfelelő élőhelyek alakulnak ki a vízimadarak számára, de a művelés elmaradása a gyepek degradációját okozza, így fenntartó gazdálkodás feltételeit biztosítani kell. 

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Jégmadár Alcedo atthis 8 - 10 egyed D
Nyári lúd Anser anser 250 - 300 egyed C
Nyári lúd Anser anser 10 - 20 pár C
Vörös gém Ardea purpurea 5 - 10 pár C
Üstökösgém Ardeola ralloides 10 - 15 pár B
Cigányréce Aythya nyroca 5 - 10 pár C
Bölömbika Botaurus stellaris 1 - 3 pár D
fattyúszerkő Chlidonias hybrida 0 - 50 pár C
Fehér gólya Ciconia ciconia 10 - 20 pár C
Fekete gólya Ciconia nigra 50 - 100 egyed B
Barna rétihéja Circus aeruginosus 3 - 5 pár C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 5 - 10 egyed C
Haris Crex crex 0 - 10 egyed C
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 3 - 6 pár D
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 2 - 5 pár D
Fekete harkály Dryocopus martius 5 - 10 pár D
Nagy kócsag Egretta alba 15 - 30 pár C
Kis kócsag Egretta garzetta 20 - 40 pár B
Kerecsensólyom Falco cherrug 1 - 2 egyed C
Rétisas Haliaeetus albicilla 2 - 5 egyed C
Gólyatöcs Himantopus himantopus 0 - 10 pár C
Törpegém Ixobrychus minutus 8 - 10 pár C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 15 - 20 pár C
Barna kánya Milvus migrans 0 - 1 pár D
Bakcsó Nycticorax nycticorax 80 - 150 pár B
Halászsas Pandion haliaetus 3 - 5 egyed C
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 500 - 800 egyed B
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 40 - 50 pár B
Hamvas küllő Picus canus 2 - 3 pár D
Kanalasgém Platalea leucorodia 20 - 40 pár B
Kis vízicsibe Porzana parva 3 - 5 pár C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 5 - 10 pár C
Piroslábú cankó Tringa totanus 5 - 10 pár C


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/hukn10004 Letöltés dátuma: 2019-05-24
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.