Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék
Terület kódja
hukn10002
Kiterjedés (ha)
35722.19
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

A terület szikes tavak, szikes gyepek (rétek és legelők), szántók mozaikja, az alacsonyabb térrészeket elfoglaló mocsarakkal és a magasabb térszíneken megtelepedő sztyepprétekkel. A terület keleti szegélyében degradálódott lápmaradváby található. A területen rendszeresen megjelenő, fokozottan védett és globálisan veszélyeztett fajok érdekében a vadászati tilalom betartásának nagy jelentősége van. A Duna-Tisza-közének legnagyobb, legfontosabb szikes területei közé tartozik. Az itteni szoloncsák és szoloncsák-szolonyec típusú szikesek és a szikes talajok jellezője a felszínközeli sókiválás. Jellegükben eltérnek a híres hortobágyi szikesektől, ez utóbbin ugyanis a sókiválás a talajfelszíntől messzebb történik meg, valamint a talajok kémiai összetétele is különböző. A terület a Duna vízgyűjtőjének fontos madárélőhelye mind a vonulási, mind a költési időszakban. Az élőhelyek természetessége a közepes és a jó között változik. A szikesek mikrodomborzata változatos, a  mindössze néhány centiméteres szintkülönbségek jelentős különbségeket produkálnak mind a mikroélőhely, mind az annak megfelelő növényettípus szempontjából. A magas sótartalom és a rossz vízháztartás csak sótűrő fűfélék megtelepedését teszi lehetővé. A szikes rétek, legelők, kopár síkságok, szikpadkák kisléptékű, változatos mozaikja található itt, valamitn mocsarak és szikes tavak, amelyek fontos madár- és rovarélőhelyek. A sekély mélyedésekben magas sókoncentrációjú víztestek alakulnak ki, amelyek nyaranta rendszeresen kiszáradnak. A terület nemcsak a szárazföldi szikes folyamatok, de a különböző  madárfajok állományainak szempontjából is nagy jelentőségű.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: nyári lúd, vörösnyakú lúd, kis lilik, vörös gém, bölömbika, cigányréce, kanalasgém, fattyúszerkő, fehérszárnyú szerkő, kormos szerkő, barna rétihéja, kerecsensólyom, rétisas, gólyatöcs, gulipán, széki lile, túzok, ugartyúk, hamvas rétihéja, szalakóta, kék vércse, kis őrgébics, vetési varjú. 

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célkitűzések: Általános veszélyeztető tényezők mérséklése: 1. A kedvezőtlen környezeti hatások (területek kiszáradása, természeti katasztrófák, kedvezőtlen téli időjárás, predátorok, kedvezőtlen szukcessziós folyamatok) lehetőség szerinti mérséklése. 2. A negatív antropogén hatások mérséklése: 2.1. Gyepeken: a feltörés, felülvetés, műtrágyázás, túllegeltetés, alullegeltetés, kedvezőtlen időpontban és módon végzett kaszálás, engedély nélküli égetés, csatornázás, tájidegen növényfajok terjedésének megakadályozása. 2.2. Szántókon: intenzív kemizálás, mezőgazdasági gépek munkavégzése, kedvezőtlen vetésszerkezet, tarlóégetés 2.3. Erdőkben: nem őshonos fajok telepítése, erdők véghasználata 2.4. Egyéb: emberi zavarás, légtérhasználat, vadászat és vadgazdálkodás, védett fajok lelövése, növény- és állatfajok gyűjtése, illegális fakivágás, terület szennyezése, szigeteletlen légvezetékek, vonalas létesítmények építése. Általános természetvédelmi célkitűzések: 1. A kijelölt Natura 2000 terület rendeltetésének megfelelően a fő cél a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét szolgáló Natura 2000 területek hálózatának fenntartása és a jelölő élőhelyek, valamint fajok populációinak fejlesztése; 2. A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek, ezekre az élőhelyekre jellemző fajok, életközösségek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fejlesztése; 3. A degradálódott élőhelyek rehabilitációja, a megsemmisült élőhelyek és ökológiai kapcsolatok rekonstrukciója különös tekintettel a tájra jellemző pusztai- és vizes élőhelyekre, törekvés a tájléptékű rehabilitációra az élőhely feldarabolódás csökkentése érdekében; 4. A természetvédelmi intézkedésekkel összhangban a területek fenntartható használatának biztosítása, a kezelési és fejlesztési intézkedések beépítése a vidékfejlesztési stratégiába; 5. A helyi társadalom szemléletének, ismeretének fejlesztése a természeti értékek, területek vonatkozásában, a természetvédelmi intézkedések kommunikációs fejlesztése. Kezelési stratégiák Élőhelyek megőrzése - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából; - A természetes és természetközeli vízi- vizes- pusztai- és erdei élőhely mozaikok megőrzése és fejlesztése; - További erdőtelepítések visszaszorítása; - A vizes élőhelyek védőövezetének kialakítása; - Az infrastruktúra és ipari fejlesztések, vonalas létesítmények további terjedésének megakadályozása; - A kavicsbányászat további terjedésének megakadályozása; - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára; - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Élőhelyek rehabilitációja - A szántóterületek arányának csökkentése (kivéve a túzokvédelmi szempontból jelentős egységeket); - A nem őshonos faültetvények természetszerű átalakítása; - Pusztai élőhely-rehabilitáció természetszerű gyepek kialakításával; - Vizes élőhely rehabilitáció vízvisszatartással és árasztással; - Tájrehabilitáció - Nyílt vízfelületek kialakítása; - A bányatelkek, tájsebek és illegális hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja; - A tájidegen növényfajok visszaszorítása (különösen keskenylevelű ezüstfa, aranyvessző); - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Fajok megőrzése - A kmt. jelölő fajainak megőrzése elsődlegesen az általános élőhely megőrzésen és rehabilitációs stratégián keresztül valósul meg; - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő fajainak megőrzése szempontjából; - A kmt. jelölő fajainak megőrzésére irányuló speciális intézkedések kidolgozása; - Fajmegőrzési tervek kidolgozása a Magyarország vonatkozásában különösen jelentős és veszélyeztetett jelölő fajokra; Különleges madárvédelmi intézkedések - Túzokkíméleti területek kialakítása - A madárpopulációk szaporodási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk táplálkozási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk zavartalanságának biztosítása - A vonalas létesítmények okozta madárpusztulások csökkentése - A halastavak üzemrendjének szabályozása - A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység (üzemtervek) felülvizsgálata Vidékfejlesztés - Az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatására; - A természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatásával, fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése; - Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosításával hozzájárulni a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében. Kutatás, monitoring A legfőbb élőhely-típusokhoz köthető célkitűzések Az SPA területén prioritásként megjelölt madárfajok populációméretének, valamint a fajok élőhelyének elérni kívánt minőségbeli, kiterjedésbeli és elhelyezkedésbeli célállapotának meghatározása és rendszeres felülvizsgálata, beleértve az adott faj jelenlegi és potenciális előfordulási területeit egyaránt. A drasztikusan megváltozott természeti, különösen a hidrológiai feltételek (vízrendezések, lecsapolások) helyreállítása, ezzel az egyirányú szukcessziós folyamat és az azzal járó degradáció megállítása. Az területhasználat intenzitásának mérséklése, ami az alkalmazott mezőgazdasági módszerek tökéletesedésével és gyorsulásával a biodiverzitás csökkenését, természeti értékvesztést idézett elő. A természetes vagy természetközeli állapotú területek kiterjedésének növelése, a további ősgyepfeltörések (szántóföldi gazdálkodás, erdősítés) megakadályozása. A jelenleg még fennmaradt területek -különös tekintettel a gyepterületekre- mintegy refúgiumként tartandók számon. Vizes élőhelyek Az időszakos, vagy állandó vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok esetében a természetes vízkészletek megőrzése, valamint az élőhelyek megóvása érdekében a kedvező vízállapotok kialakítása és megtartása az elsődleges célkitűzés. Az SPA területén a mesterséges vizes élőhelyek számának, a meglévők kiterjedésének növelése a jövőben nem, míg a meglévők fenntartása és állapotuk javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés. A természetes vízkészletek megőrzése és a területi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelés mellett a természetes, jellemzően időszakos vizes élőhelyek száma növekedhet. A kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta térségében a hajdani kiterjedt – napjainkban már használatok kívüli – meliorációs csatorna és töltésrendszerek megszüntetése és ezzel a térség ősvízrajzának részleges (lehetőség szerinti) helyreállítása kiemelt cél. Szántó- és gyepterületek - Gyepek és gyep művelési ágú élőhelyek művelési ágának fenntartása, természetes állapotuk megóvása - A gyepterületeken a hagyományos, extenzív használatnak megfelelő legeltetéses állattartás vagy kaszálás folytatása, illetve jelentős mértékű fejlesztése - A gyepterületek kezelése kíméletes, extenzív gazdálkodással, mechanikai jellegű ápolási munkák, öntözés, trágyázás, felülvetés, növényvédő szerek vagy gyomirtók felhasználása nélkül; feltörésük, felszabdalásuk, továbbá a jelentkező felszíni vizek elvezetése nélkül. A változatos pusztai környezetet biztosító szántó, gyep és időszakos vizes élőhely-komplexek fenntartása, illetve az egyes élőhelyek arányának javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés a pusztai madárközösségek védelme érdekében. A mezőgazdasági környezethez kötődő madárfajok populációinak megőrzése és kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása érdekében az alábbi célkitűzések megvalósítása szükséges: 1. Az élőhelyek átalakítása miatt, a jelölő madárfajok jelenlegi és potenciális élőhelyén bekövetkező irreverzibilis változások (pl. újabb erdősítések, infrastrukturális beruházások létesítése stb.) megakadályozása. 2. A szántóföldi művelés racionalizálása az agrártámogatások fenntartásával, de a jelenleginél racionalizáltabb és célirányosabb kifizetés által. 2.1. A földrészletek művelési ágának, illetve termőhelyi adottságának, természetbeni állapotának újbóli meghatározása és kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelés támogatása. 2.2. Az intenzív mezőgazdasági művelés lehetőségeinek korlátozása az agrár-környezetgazdálkodási program természetvédelmi célprogramjainak értékelésével és módosításával, valamint a horizontális célprogramok háttérbe szorításával. 3. A gyepterületek általános védelme, természetvédelmi állapotuk helyreállítása 3.1. A gyepterületek arányának növelése elsősorban a kedvezőtlen adottságú szántóterületek visszagyepesítése révén. 3.2. A gyepterületek tényleges kiterjedésnek növelése az inváziós tájidegen növények állományainak visszaszorítása révén. 4. Az SPA területén fészkelő madárfajok költési sikerének növelése: 4.1. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek ésszerű szabályozása a szaporodási időszakban, a szabályozási rendszer rendszeres felülvizsgálata mellett. A felülvizsgálatnak az előírások hatékonyságának értékelésén túl a védendő fajok körének meghatározására, illetve a korlátozások alkalmazásnak térbeliségére is ki kell terjednie. 4.2. A pusztai környezetben meglévő magányos fák, fasorok és kisebb facsoportok természetvédelmi állapotának helyreállítása a megfelelő utánpótlás biztosításával és az őshonos fafajok arányának növelésével. 4.3. A gyepterületek hasznosítási módjának (kaszálás, vagy legeltetés) meghatározása, figyelemmel a fészkelő és vonuló fajok ökológiai igényire, így különös tekintettel a kaszálás időpontjára, valamint a legeltetés időzítésére, módjára és mértékére. 5. A degradált élőhelyek természetvédelmi helyzetének helyreállítása, különös tekintettel a korábban létesített vonalas létesítmények (pl. funkció nélküli belvízelvezető-árkok és öntözőcsatornák, légvezetékek) felszámolásával, újabb létesítések megakadályozásával. Erdők Az SPA területén a jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. 

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 25 - 30 pár C
Jégmadár Alcedo atthis 8 - 10 egyed C
Jégmadár Alcedo atthis 8 - 10 pár C
Kanalas réce Anas clypeata 400 - 600 egyed B
Csörgő réce Anas crecca 1000 - 3000 egyed B
Böjti réce Anas querquedula 100 - 150 egyed B
Nagy lilik Anser albifrons 4000 - 15000 egyed B
Nyári lúd Anser anser 50 - 50 pár B
Nyári lúd Anser anser 1000 - 1200 egyed B
Kis lilik Anser erythropus 1 - 4 egyed C
Vetési lúd Anser fabalis 200 - 220 egyed C
Parlagi pityer Anthus campestris 20 - 30 pár C
Vörös gém Ardea purpurea 10 - 40 pár B
Üstökösgém Ardeola ralloides 0 - 10 pár C
Barátréce Aythya ferina 250 - 300 egyed C
Cigányréce Aythya nyroca 10 - 15 pár C
Bölömbika Botaurus stellaris 10 - 15 pár C
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 10 - 50 egyed A
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 5 - 10 pár B
Széki lile Charadrius alexandrinus 5 - 10 pár A
Havasi lile Charadrius morinellus - D
fattyúszerkő Chlidonias hybrida 0 - 300 pár B
Kormos szerkő Chlidonias niger 100 - 300 egyed B
Fehér gólya Ciconia ciconia 100 - 250 egyed C
Fehér gólya Ciconia ciconia 60 - 70 pár C
Fekete gólya Ciconia nigra 10 - 20 egyed C
Barna rétihéja Circus aeruginosus 35 - 40 pár C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 80 - 120 egyed B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 3 - 5 pár C
Szalakóta Coracias garrulus 5 - 10 pár C
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 8 - 10 pár C
Fekete harkály Dryocopus martius 4 - 5 pár D
Nagy kócsag Egretta alba 0 - 40 pár C
Kis kócsag Egretta garzetta 0 - 10 pár C
Kerecsensólyom Falco cherrug 3 - 5 egyed C
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 3 egyed D
Kék vércse Falco vespertinus 70 - 80 pár B
Daru Grus grus 300 - 400 egyed C
Rétisas Haliaeetus albicilla 1 - 1 pár C
Rétisas Haliaeetus albicilla 10 - 12 egyed B
Gólyatöcs Himantopus himantopus 5 - 30 pár B
Törpegém Ixobrychus minutus 20 - 30 pár C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 50 - 60 pár C
Kis őrgébics Lanius minor 30 - 40 pár C
Szerecsensirály Larus melanocephalus 0 - 35 pár A
Nagy goda Limosa limosa 0 - 10 pár C
Nagy goda Limosa limosa 100 - 300 egyed C
Kékbegy Luscinia svecica 5 - 10 pár C
Nagy póling Numenius arquata 500 - 600 egyed B
Nagy póling Numenius arquata 3 - 3 pár C
Kis póling Numenius phaeopus 80 - 100 egyed B
Bakcsó Nycticorax nycticorax 0 - 20 pár C
Túzok Otis tarda 55 - 65 egyed B
Túzok Otis tarda 60 - 70 egyed B
Halászsas Pandion haliaetus 3 - 5 egyed C
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 4000 - 5000 egyed B
Kanalasgém Platalea leucorodia 0 - 20 pár C
Aranylile Pluvialis apricaria 1000 - 2000 egyed A
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 15 - 20 pár B
Kis vízicsibe Porzana parva 15 - 20 pár C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 5 - 10 pár C
Guvat Rallus aquaticus 80 - 100 pár C
Guvat Rallus aquaticus - C
Gulipán Recurvirostra avosetta 10 - 250 pár A
Küszvágó csér Sterna hirundo 0 - 50 pár B
Karvalyposzáta Sylvia nisoria - D
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 50 - 100 egyed C
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 45 - 50 pár C
Réti cankó Tringa glareola 200 - 500 egyed B
Piroslábú cankó Tringa totanus 40 - 50 pár B
Piroslábú cankó Tringa totanus 80 - 100 egyed B


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/hukn10002 Letöltés dátuma: 2019-08-20
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.