Bihar

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Bihar
Terület kódja
huhn10003
Kiterjedés (ha)
71610.23
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

Nagy kiterjedésű, viszonylag érintetlen szikes legelők/szteyepfoltok mozaikja. A szinte teljesen sík területen nedvesebb és szárazabb élőhelyek váltogatják egymást, de kisebb szikes tavak is feltűnnek. Az egykori szikes erdőssztyepmaradványok is igen értékesek. Egyes fajok országos szinten jelentős állományokkal képviseltetik magukat (túzok, ragadozómadárfajok).

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Kanalas réce (Anas clypeata), Csörgő réce (Anas crecca), Tőkés réce (Anas platyrhynchos), Böjti réce (Anas querquedula), Kendermagos réce (Anas strepera), Nagy lilik (Anser albifrons), Nyári lúd (Anser anser), Kis lilik (Anser erythropus), Parlagi pityer (Anthus campestris), Parlagi sas (Aquila heliaca), Békászó sas (Aquila pomarina), Vörös gém (Ardea purpurea), Réti fülesbagoly (Asio flammeus), Cigányréce (Aythya nyroca), Bölömbika (Botaurus stellaris), Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), Ugartyúk (Burhinus oedicnemus), Havasi lile (Charadrius morinellus), Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), Fehér gólya (Ciconia ciconia), Fekete gólya (Ciconia nigra), Kígyászölyv (Circaetus gallicus), Barna rétihéja (Circus aeruginosus), Kékes rétihéja (Circus cyaneus), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Szalakóta (Coracias garrulus), Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), Fekete harkály (Dryocopus martius), Nagy kócsag (Egretta alba), Kis kócsag (Egretta garzetta), Kerecsensólyom (Falco cherrug), Kék vércse (Falco vespertinus), Daru (Grus grus), Rétisas (Haliaeetus albicilla), Gólyatöcs (Himantopus himantopus), Törpegém (Ixobrychus minutus), Tövisszúró gébics (Lanius collurio), Kis őrgébics (Lanius minor), Szerecsensirály (Larus melanocephalus), Nagy goda (Limosa limosa), Kékbegy (Luscinia svecica), Kis bukó (Mergus albellus), Barna kánya (Milvus migrans), Túzok (Otis tarda), Halászsas (Pandion haliaetus), Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), Pajzsoscankó (Philomachus pugnax), Kanalasgém (Platalea leucorodia), Aranylile (Pluvialis apricaria), Feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis), Kis vízicsibe (Porzana parva), Pettyes vízicsibe (Porzana porzana), Törpevízicsibe (Porzana pusilla), Gulipán (Recurvirostra avosetta), Küszvágó csér (Sterna hirundo), Kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), Réti cankó (Tringa glareola), Piroslábú cankó (Tringa totanus). 

 

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések (prioritásuk sorrendjében, a főbb intézkedési módokat felsorolva): A Bihar tájegységben található erdőfoltokkal, szántókkal tarkított mozaikos gyepek és szikes mocsarak alkotta élőhelyeken előforduló, természetvédelmi szempontból kiemelt madárfajok védelme. A bihari szikes puszták és természetes vizes élőhelyek védelme, megőrzése és természeti állapotuk fejlesztése. A túzok oltalma, amelynek bihari populációja része a Kárpát-medencei állomány gerincét adó tiszántúli metapopulációnak: túzokbarát kultúrák létrehozásával, a kaszálás időbeli szabályozásával, a dürgő helyek zavartalanságának biztosításával, és ragadozókontrollal A kék vércse bihari állományának növelése: mesterséges fészkelőládák kihelyezésével, a gyep területek megőrzésével, a legeltetés szintjének emelésével és a kaszálás térbeli és időbeli szabályzásával. A szikes puszták vizes élőhelyein jellemző, Európa-szerte csökkenő tendenciákat mutató fészkelő és átvonuló partimadár-közösségek állománysűrűségeinek növelése, különös tekintettel a bíbicre, a nagy godára, a piroslábú cankóra és a sárszalonkára: száraz években mesterséges árasztásokkal és a legeltetés szintjének emelésével. A stabil, de lokalizáltságuk folytán rendkívül sérülékeny vegyes gémtelepek megőrzése, melyekben a közelmúltban a kis kárókatona is megjelent, a megfelelő fészkelőhelyek megőrzésével, a nádaratás és vízkormányzás szabályozásával, továbbá táplálkozóterületek fenntartása és kialakítása a vizes élőhelyek megőrzésével és mesterséges árasztásokkal. A Biharban enyhén emelkedő tendenciákat mutató, de Európa-szerte sérülékeny cigányréce fészkelő és vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával. A szikes mocsarakban, víztározókon és a mesterséges árasztásokon költő vöcsök-, rétihéja- , vízicsibe- és szerkőfajok állományainak stabilizálása: a vízjárás és a szukcessziós folyamatok szabályzásával, illetve a legeltetés szintjének emelésével. A Biharban stabil állománnyal jellemezhető kerecsensólyom populációjának megőrzése: mesterséges fészekalapok kihelyezésével és a legeltetés szintjének emelésével, az ürge állomány megőrzésével. A Biharban fészkelő szalakóta, búbosbanka és kuvik állományának védelme érdekében az idős magányos fák vagy facsoportok védelme. A Biharban átvonuló úszóréce-csapatok vonulóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával. A Biharban átvonuló, veszélyeztetett fajokban gazdag vadlúd-tömegek táplálkozó- és éjszakázóhelyeinek védelme: vizes élőhelyek vízszabályzásával és vízivad-vadászat térbeli és időbeli korlátozásával. A fészkelő rétisas és parlagi sas költőhelyeinek megőrzése és ott a zavartalanság biztosítása. A fehér gólya védelme: elsősorban a táplálkozó helyek megőrzésével és fejlesztésével, valamint a településeken az áramszolgáltató cégekkel közösen a fészkelés biztonságának növelésével. A természetes és mesterséges vizes élőhelyeken fészkelő és átvonuló jelölő fajok állományainak szinten tartása: a vízszint és a nádvágás szabályozásával. A földön fészkelő jelölő fajok fészekaljának védelme érdekében a dolmányos varjú, szarka, vörös róka és borz állományának szabályozása. A mesterséges halastavakon fészkelő és átvonuló jelölő fajok állományának megőrzése: a halastavi gazdálkodás szabályozásával. 

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Kanalas réce Anas clypeata 200 - 500 egyed B
Csörgő réce Anas crecca 500 - 2000 egyed B
Tőkés réce Anas platyrhynchos 3000 - 5000 egyed C
Böjti réce Anas querquedula 100 - 200 egyed B
Kendermagos réce Anas strepera 100 - 150 egyed C
Nagy lilik Anser albifrons 1500 - 10000 egyed C
Nyári lúd Anser anser 50 - 150 pár B
Nyári lúd Anser anser 300 - 800 egyed B
Kis lilik Anser erythropus 1 - 5 egyed C
Parlagi pityer Anthus campestris 40 - 80 pár C
Parlagi sas Aquila heliaca 5 - 10 egyed C
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 5 pár C
Békászó sas Aquila pomarina 1 - 5 egyed C
Vörös gém Ardea purpurea 30 - 40 pár B
Réti fülesbagoly Asio flammeus 30 - 50 egyed B
Réti fülesbagoly Asio flammeus 0 - 40 pár A
Cigányréce Aythya nyroca 50 - 150 egyed B
Cigányréce Aythya nyroca 10 - 30 pár B
Bölömbika Botaurus stellaris 10 - 50 pár B
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 2 - 35 egyed A
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 0 - 1 pár D
Havasi lile Charadrius morinellus 0 - 7 egyed D
fattyúszerkő Chlidonias hybrida 5 - 300 pár B
Fehér gólya Ciconia ciconia 100 - 200 egyed B
Fekete gólya Ciconia nigra 20 - 30 egyed C
Kígyászölyv Circaetus gallicus 2 - 3 egyed D
Barna rétihéja Circus aeruginosus 80 - 100 pár B
Kékes rétihéja Circus cyaneus 100 - 150 egyed B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 0 - 5 pár C
Hamvas rétihéja Circus pygargus 20 - 30 egyed C
Szalakóta Coracias garrulus 25 - 35 pár B
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 20 - 30 pár C
Fekete harkály Dryocopus martius 10 - 20 pár C
Nagy kócsag Egretta alba 100 - 500 egyed B
Nagy kócsag Egretta alba 200 - 280 pár B
Kis kócsag Egretta garzetta 0 - 30 pár C
Kis kócsag Egretta garzetta 50 - 100 egyed C
Kerecsensólyom Falco cherrug 4 - 8 pár B
Kék vércse Falco vespertinus 60 - 80 pár B
Daru Grus grus 500 - 2000 egyed C
Rétisas Haliaeetus albicilla 1 - 2 pár C
Rétisas Haliaeetus albicilla 3 - 3 egyed C
Rétisas Haliaeetus albicilla 10 - 15 egyed C
Gólyatöcs Himantopus himantopus 10 - 40 pár B
Törpegém Ixobrychus minutus 50 - 100 pár B
Tövisszúró gébics Lanius collurio 500 - 1000 pár C
Kis őrgébics Lanius minor 100 - 150 pár B
Szerecsensirály Larus melanocephalus 5 - 13 pár C
Nagy goda Limosa limosa 10 - 20 pár B
Nagy goda Limosa limosa 150 - 4000 egyed B
Kékbegy Luscinia svecica 10 - 20 pár C
Kis bukó Mergellus albellus 0 - 10 egyed D
Barna kánya Milvus migrans 0 - 3 egyed D
Barna kánya Milvus migrans 0 - 1 pár D
Túzok Otis tarda 80 - 120 egyed B
Halászsas Pandion haliaetus 2 - 5 egyed C
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 20 - 100 egyed C
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 30 - 50 pár C
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 2000 - 10000 egyed C
Kanalasgém Platalea leucorodia 100 - 600 egyed A
Kanalasgém Platalea leucorodia 0 - 15 pár A
Batla Plegadis falcinellus 5 - 15 egyed C
Aranylile Pluvialis apricaria 200 - 8000 egyed A
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 0 - 50 pár B
Kis vízicsibe Porzana parva 20 - 30 pár C
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 0 - 20 pár B
Gulipán Recurvirostra avosetta 5 - 10 pár C
Küszvágó csér Sterna hirundo 10 - 20 pár C
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 30 - 80 pár C
Réti cankó Tringa glareola 1000 - 2000 egyed B
Piroslábú cankó Tringa totanus 15 - 30 pár B


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2018) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/huhn10003 Letöltés dátuma: 2018-04-20
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.