Hevesi-sík

Hevesi-sík

Alapadatok

Terület neve
Hevesi-sík
Terület kódja
HUBN10004
Kiterjedés (ha)
77016.28
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Általános leírás, jellemzés

A terület földrajzilag a Hevesi ártér és a Hevesi-sík kistájakat fedi le. Felszínét a Tisza és mellékfolyói (az Eger, a Laskó és a Tarna) formálták. A két kistájat ma már igen enyhe domborzati szintkülönbségek jellemzik, az Alföld egyik jellegzetes, szinte teljesen sík vidékén járunk. Az éghajlata  meleg és száraz, szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokkal, kifejezetten nagy számú napos órával és éves szinten igen kevés csapadékkal. A vidék nagy része ártér, amelyet löszös iszap borít, ezen alakultak ki a különféle szikes talajok. Az északi, magasabban fekvő térszíneket réti talaj borítja. Jellemzően külterjes mezőgazdálkodás folyik, erdők csak nagyon korlátos mértékben találhatók a területen, amelyet legnagyobb részt szántók, kisebb részben gyepek dominálnak. A gyepeket sótűrő fajok jellemzik, fajösszetételüket erősen befolyásolják a különböző emberi tevékenységek (folyószabályozás, külterjes legeltetés). Emiatt a gyepek fajszegények, ugyanakkor különlegesek, hiszen csak kevés faj képes alkalmazkodni az itt uralkodó szélsőséges viszonyokhoz. A terület legértékesebb  élőlényei a ritka és veszélyeztetett madárfajok képviselői. Fészkel itt túzok (Otis tarda), ugartyúk (Burhinus oedicnemus) és szalakóta (Coracias garrulus), de jelentős állománnyal képviseltetik magukat egyes ragadozómadarak is, így a parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a kékvércse (Falco vespertinus). A vonulási időszakban parti madarak tömegei jelennek meg a pusztán, telente pedig nagyszámú rétisas keres itt táplálékot. A területnek csak kis része védett. A területen a kijelölés alapjául szolgáló, un. jelölőfajok közül az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős állománnyal bíró (A és B kategóriába sorolható) madárfajok kedvező védelmi helyzetének fenntartása, egyes fajok vonatkozásában védelmi helyzetük javítása a cél.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Parlagi sas (Aquila heliaca), Bölömbika (Botaurus stellaris), Ugartyúk (Burchinus oedicnemus), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), Szalakóta (Coracias garrulus), Kerecsen (Falco cherrug), Kékvércse (Falco vespertinus), Daru (Grus grus), Kis őrgébics (Lanius minor), Pajzsos cankó (Pluvialis apricaria), Piroslábú cankó (Tringa glareola).

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
SPECIFIKUS CÉLOK:
• A természetesség jegyeit hordozó élőhelytípusok, úgymint a szikes és löszgyepek, valamint a vizes élőhelyek területi arányának növelése;
• A térségre jellemző gyepterületek természetes állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával;
• A legeltetéses gyephasználat prioritást kell élvezzen, a természetvédelem eszközrendszerével történő támogatása szükséges;
• Nem hasznosított gyepterületek esetében a szukcessziós folyamatok gátlása, a fás-és cserje vegetáció, valamint a nem őshonos inváziós fajok és a nád terjedésének megakadályozása;
• Szántóföldek esetében fenn kell tartani a térségre jellemző, hagyományos növénykultúrák területi részesedését, és támogatni kell az alacsony intenzitású termesztéstechnológia alkalmazását;
• Kerülni kell, illetve megakadályozandó az intenzív technológián alapuló és a hagyományos táj-és élőhelystruktúrába nem illeszkedő nagy területigényű monokultúrák (energia-ültetvények) térnyerése;
• A területen előforduló fasorok, facsoportok, erdősávok fenntartása, természetességi állapotuk őshonos fafajokkal történő javítása;
• A területen előforduló időszakos vízállások megtartása, a vizes élőhelyfejlesztések üzemeltetése, kezelésük hosszú távú biztosítása;
• A vizes élőhelyek ökológiai vízigényének és természeteshez közeli vízjárásának biztosítása a fészkelő vízimadárfajok és az azok táplálékbázisát alkotó vízi szervezetek ökológiai igényeinek megfelelően;
• A mocsári szukcessziós sor (nádasok / gyékényesek / tavikákások – magassásosok – mocsárrétek) mozaikoltságának fenntartása a kezelési feladatok összehangolásával, az adott év ár- és csapadékjárásának a figyelembe vételével;
• Nádasok időbeni és térbeni változatosságának biztosítása a téli nádaratás szabályozásával;
• A nyílt vízfelület, a hínárnövényzet és a változatos összetételű mocsári növényzet arányának területrészek szerinti fenntartása, optimalizásálása, helyreállítása (elsősorban a bölömbika és a törpegém védelme érdekében).
• Az időszakos vízborítású területek arányának növelése, parti madarak fészkelési lehetőségeinek fejlesztése.
• A terület apróvadállományának megerősödését szolgáló, valamint a fészkelő madárfajokat veszélyeztető predátor- és dúvadállomány kontrollját biztosító vadgazdálkodás támogatása;
• Szándékos vagy gondatlanságból fakadó madármérgezések teljes felszámolása;
• A mezőgazdasági földhasználatra visszavezethető, a táplálékláncon keresztül ható vegyi terhelés kockázatának megszüntetése, ezzel együtt a zsákmányállat-közösséget is alkotó ízeltlábú-közösségek állományainak megerősítése;
• Egyes prioritás-fajok vonatkozásában (pl. túzok, ugartyúk, kékvércse) a fészkelő-, gyülekező-, éjszakázóhelyek védelme, zavartalanságuk biztosítása;
• A Tisza-tóval szomszédos, a vonuló-telelő vadlúdállományok táplálkozó-területeként kiemelt fontosságú mezőgazdasági környezetben a kedvező növénykultúrák területarányának biztosítása.
• Új, táji léptékben ható, a nyílt, tagolatlan pusztai környezethez kötődő madárfajok állományát veszélyeztető vonalas létesítmények kiépítésének megakadályozása, a meglévő, napjainkra gazdasági funkcióját vesztett vonalas létesítmények felszámolása;
• A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése, ill. meglévő szabadvezetékek földkábellel történő kiváltása szükséges;
• Nagy területigényű, a madarak megtelepedését, vonulását károsan befolyásoló energetikai beruházások (pl. szélerőműpark, fotovoltikus naperőműpark) nem támogatottak.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Nagy goda Limosa limosa 0 - 10 C
Törpegém Ixobrychus minutus 45 - 55 C
Nagy kócsag Egretta alba 100 - 150 D
Cigányréce Aythya nyroca 0 - 20 C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 0 - 5 C
Cigányréce Aythya nyroca 0 - 4 C
Parlagi sas Aquila heliaca 17 - 21 A
Barna rétihéja Circus aeruginosus 100 - 120 B
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 20 - 30 D
Kerecsensólyom Falco cherrug 17 - 18 A
Kékbegy Luscinia svecica 0 - 25 C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 40 - 40 C
Bölömbika Botaurus stellaris 25 - 30 B
Rétisas Haliaeetus albicilla 30 - 40 B
Kékes rétihéja Circus cyaneus 90 - 110 B
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 10 - 15 B
Darázsölyv Pernis apivorus 2 - 3 D
Kis őrgébics Lanius minor 170 - 190 B
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 15 - 25 C
Pusztai ölyv Buteo rufinus 1 - 3 C
Fekete gólya Ciconia nigra 40 - 60 C
Túzok Otis tarda 14 - 15 C
Parlagi pityer Anthus campestris 130 - 170 B
Szirti sas Aquila chrysaetos 1 - 3 D
Jégmadár Alcedo atthis 25 - 35 B
Fehér gólya Ciconia ciconia 80 - 150 B
Aranylile Pluvialis apricaria 100 - 2000 A
Partifecske Riparia riparia 0 - 50 D
Szalakóta Coracias garrulus 90 - 100 A
Üstökösgém Ardeola ralloides 0 - 20 D
Lappantyú Caprimulgus europaeus 25 - 35 C
Fehér gólya Ciconia ciconia 110 - 120 B
Békászó sas Aquila pomarina 1 - 3 C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 450 - 550 C
Kígyászölyv Circaetus gallicus 1 - 3 D
Kis kócsag Egretta garzetta 0 - 50 D
Kék vércse Falco vespertinus 200 - 300 B
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 4 C
Kis vízicsibe Porzana parva 10 - 50 C
Kék vércse Falco vespertinus 30 - 35 A
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 100 - 2000 C
Réti cankó Tringa glareola 450 - 550 B
Halászsas Pandion haliaetus 2 - 4 C
Hamvas rétihéja Circus pygargus 5 - 5 C
Kis lilik Anser erythropus 4 - 6 C
Billegetőcankó Actitis hypoleucos 50 - 50 D
Csörgő réce Anas crecca 0 - 100 D
Tőkés réce Anas platyrhynchos 100 - 1000 D
Böjti réce Anas querquedula 0 - 300 C
Kendermagos réce Anas strepera 0 - 50 D
Nagy lilik Anser albifrons 9000 - 11000 B
Nyári lúd Anser anser 5 - 15 C
Nyári lúd Anser anser 1800 - 2200 C
Vetési lúd Anser fabalis 25 - 35 D
Vörös gém Ardea purpurea 30 - 50 C
Kontyos réce Aythya fuligula 0 - 50 D
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 20 - 60 B
fattyúszerkő Chlidonias hybridus 0 - 20 D
Fekete gólya Ciconia nigra 2 - 4 C
Kék galamb Columba oenas 800 - 1200 D
Haris Crex crex 0 - 120 C
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 10 C
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 200 C
Gólyatöcs Himantopus himantopus 5 - 50 B
Nagy goda Limosa limosa 0 - 100 C
Barna kánya Milvus migrans 4 - 6 D
Nagy póling Numenius arquata 40 - 60 D
Kis póling Numenius phaeopus 8 - 10 D
Füleskuvik Otus scops 2 - 5 C
Kanalasgém Platalea leucorodia 10 - 15 C
Batla Plegadis falcinellus 0 - 2 D
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 0 - 20 C
Guvat Rallus aquaticus 5 - 30 D
Gulipán Recurvirostra avosetta 0 - 10 C
Függőcinege Remiz pendulinus 8 - 12 C
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 0 - 10 D
Kis vöcsök Tachybaptus ruficollis 0 - 100 C
Piroslábú cankó Tringa totanus 0 - 30 C
Parlagi sas Aquila heliaca 20 - 30 A

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Hevesi-sík. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hubn10004
Letöltés dátuma: 2024-01-20

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.