2018. június 19., kedd 20.42

A Soproni Egyetem és a WWF Magyarország a LIFE13 INF/HU/001163 – LIFEinFORESTS pályázat keretében május 28-a és június 1-e között ötnapos tanulmányutat szervezett a másodéves természetvédelmi mérnök hallgatóknak. A tanulmányút szakmai programjain 22 fő hallgató és 6 fő szakmai kísérő vett részt. Tanulmányutunk célja, hogy az egyetemi hallgatók a gyakorlatban, terepen is megismerhessék hazánk jellemző élőhelyeit, a hozzájuk kötődő természeti értékeket, a rajtuk folytatott gazdálkodás sajátosságait és a velük szemben megfogalmazott természetvédelmi célokat, és tapasztalható konfliktusokat. A tanulmányút szakmai gerincét az erdei élőhelyek megismerése adta, de alkalom adtán az adott helyszíntől függően más természetvédelmi szempontból fontos helyszíneket is felkerestünk. A tanulmányút minden állomásánál a hallgatók számára bemutatásra kerülnek az adott helyszín földrajzi és geológiai adottságai, a termőhelyi (klíma, talaj) jellemzői, a növényvilága (társulástani viszonyok, fajkészlet) az állatvilága, továbbá a terület védelmével, illetve az ott zajló gazdálkodással kapcsolatos ismeretek. Az állat- és növényfajok bemutatása esetén az élőhely uralkodó, illetve jellemző fajai mellett különös hangsúlyt fektetünk a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok ismertetésére, illetve az adott élőhelyen problémákat okozó inváziós fajokra.


Május 28. hétfő

A hétfői napon a Vértes Natura 2000 területhez tartozó csákvári Haraszt-hegyet látogattuk meg. A terület az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által 1976-ban létrehozott Vértesi Tájvédelmi Körzetet fokozottan védett része. Védettségét elsősorban a dolomit változatos felszíni formáin kialakult rendkívül sokszínű élővilága indokolta. A meredek déli lejtőkön a szubmediterrán tájakéra emlékeztető éghajlat uralkodik, melynek eredményeként szubmediterrán elterjedésű, illetve melegkori reliktum fajok is előfordulnak. A területen a rendzina talaj jellemző, mely sötét színe miatt fokozza a talajfelszín hőmérsékletét.
E termőhelyi adottságok mellett a területen a pannon régió egyik legfajgazdagabb erdei élőhelyét, a pannon molyhos tölgyes (91H0), és a hozzá szervesen kapcsolódó pannon sziklagyepek (6190) alakultak ki. A középhegységeinkben előforduló élőhelykomplex egy különösen fajgazdag példája a Haraszt-hegy.

A 91H0 élőhely megába foglalja a bokorerdőket és a mész- és melegkedvelő tölgyeseket egyaránt. A területen mindkét élőhelytípus szép, tipikus állományait láttuk. A több védett és bennszülött faj (pl. magyar gurgolya, István-király szegfű, nagyezerjófű, vitézvirág, fanyarka stb.) között külön kiemelést érdemel a melegkori reliktumként számon tartott keleti gyertyán, melynek nagy, vitális állományát tudtuk bemutatni.
Az állatvilág különlegességei közül leginkább említésre méltóak az Európa-szerte kipusztulással fenyegetett nagy ragadozó madarak, mint például a parlagi sas és a kerecsensólyom. Ebben fontos szerep jut a vértes lábánál elterülő gyepekben élő a fokozottan védett ürgének is, mely fő tápláléka a ragadozó madaraknak. Hüllők közül a lábatlan gyíkkal, a zöld gyíkkal, a fürge gyíkkal találkozhatunk. Gerinctelen fauna képviselői közül a fűrészlábú szöcskét és a bikapókot láttuk.
Fokozottan védett terület lévén a bejárás a kijelölt tanösvény mentén történt. A gazdálkodás alól mentesített területen tapasztalt természetvédelmi konfliktus elsősorban a kijelölt ösvényről letérő kirándulók taposása volt. 
Estére a börzsönyi (Nagyoroszi) szállásunkra utaztunk.


Május 29. kedd

A keddi szakmai program a Börzsöny Natura 2000 területen került megrendezésre. A nap célja a vulkanikus alapkőzeten kialakult, középhegységi régiókhoz kötődő erdei élőhelyek megtekintése. A helyszín értékeinek felkeresésében, illetve a vonatkozó helyi ismeretek átadásában a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembere volt segítségünkre. A bő félnaposra tervezett túra első állomása egy pannon gyertyános-kocsánytalan tölgyes (91G0), illetve egy törmeléklejtő erdő (9180) találkozási zónája volt, egy kisebb erdei vizesélőhellyel melyben, ott jártunkkor bőségesen volt víz. A helyszínen az erdei kisvizek jelentőségét tárgyaltuk és a hozzá kötődő állatfajok közül a jelenlévőket ismertettük. Ezt követően a két erdei élőhely szintenkénti fajkészletét, és zoológiai vonatkozásait ismertettük, és megvitattuk a velük való természetközeli gazdálkodás lehetőségeit, illetve az intenzív gazdálkodás buktatóit.

A következő állomásunk egy jégtörést követően felújított bükkös volt. Az odáig vezető úton az erdei élőhelyekhez kötődő élőlények diverzitását garantáló mikroélőhelyek széles palettáját ismertettük. A legkülönbözőbb minőségű, álló és fekvő holtfáktól, az odvas fákon keresztül a sziklakibúvásokig számos példát bemutattunk, illetve ezek jelentőségét is tárgyaltuk. A jégkárral sújtott bükkösnél tájékoztatást kaptunk a károsítás bekövetkezésének körülményeiről, ennek gazdasági és természetvédelmi vonatkozásairól, illetve a nagy mennyiségben keletkezett holtfa sorsáról. Utunk egy mély, egykori szekérúton át vezetett, melynek csaknem merőleges fala tökéletesen alkalmas volt a termőhelyi adottságok részletes bemutatására, talajtani vizsgálatok elvégzésére. Részletesen bemutattuk a területen jellemző talajképző folyamatokat, a környező erdők növekedését befolyásoló termőhelyi adottságokat. A talajtani megállót követően agy középhegységi, réti ecsetpázsit és réti csenkesz által uralt irtásrétet ismertettünk botanikai, zoológiai és tájtörténeti szempontból. Tovább haladva a vágásos gazdálkodásra jellemző bükk fiatalosokat mutattunk be, különös hangsúlyt fektetve a vágásos gazdálkodás, illetve folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás összevetésére, illetve a két gazdálkodási forma természetvédelmi és gazdasági vonatkozásai.

Következő állomásunk egy idősebb, tipikus megjelenésű középhegységi bükkös (9130) volt. Itt részletesen ismertettük a bükkösök szintenkénti fajkészletét, és az élőhelyre jellemző állatfajokat is. Megállónk egy spontán kialakult lék közelében volt, így a természetes felújulás korai fázisát vehettük szemügyre. A szálláshoz visszaérve két előadást hallgattunk meg. Az első a Börzsöny vadállományáról, az ezzel kapcsolatos természetvédelmi problémákról, ezek kezelésének lehetőségeiről, illetve a nagyragadozókról szólt. A második előadás során a Natura 2000 hálózatról, és annak erdészeti, erdőgazdálkodási és természetvédelmi vonatkozásairól hallottunk.

Délután a Réhelybe dévaványai szállásra utaztunk.


Május 30. szerda

Szerdán a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak kíséretében a nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták területegységén ismerkedtünk a Dél-Tiszántúl természeti értékeivel. A délelőtt folyamán a fátlan, pusztai élőhelyek bemutatása, megismerése volt a fő cél. A program a Dévaványa környéki gyepek Natura 2000 területen került megrendezésre.

A program során a terület mindhárom jelölő élőhelyét felkerestük. Első megállónk az Ördög-sánc volt, ahol a sáncon a pannon löszsztyeppek (6250) igen szép, jó állapotú állományát tekinthettük meg. A fokozottan védett sáncon a löszgyepek állományalkotó fajai mellett megismerhettük az igazgatóság két kiemelten fontos növényfajának, a volgamenti héricsnek, illetve a bókoló zsályának a gyakorlati védelme érdekében tett erőfeszítéseit. Mindkét növényfaj eredeti állománya igen sebezhető, viszonylag kis egyedszámú, ezért a fajmegőrzés érdekében az igazgatóság a sáncon mindkét fajból egy „biztonsági populációt” hozott létre. Ott jártunkkor mindkétfaj túl volt már a virágzáson, de leveleiket, illetve terméses kóróikat láthattuk. A sánc lábánál a pannon szikesek (1530) élőhelyéhez tartozó sziki gyepet tekintettük meg. A terepi bejárás során láthattuk a szikes gyepek természetvédelmi kezelésének alappillérét jelentő szürkemarha gulyát. Az élőhelyek ismertetése során a csapatot egy parlagi sas is megtisztelte, persze csak tisztes távolságból. A Natura 2000 terület harmadik jelölő élőhelye a törpekákás iszapnövényzet (3130), melynek egy igen szép, heverő iszapfű és magyar látonya által uralt állományát tekintettük meg. A területen megtudtuk, hogy idén szerencsénk van, mert a csapadékos időjárás miatt volt lehetőségünk ezt az élőhelyet is megismerni, ugyanis szárazabb időszakokban, akár évekig is lappanghat. Koradélután két előadást hallgattunk meg az igazgatóság Réhelyi Látogatóközpontjában. Az elsőben ismertették a nemzeti park környékbeli értékeit, kezelői és gazdálkodói tevékenységét. A második előadásban a térségben évtizedes múltra visszatekintő túzokvédelemről hallhattunk. Az előadást követően meglátogattuk a Túzokvédelmi Állomást, ahol részletesen ismertették az állomás madárvédelmi, illetve madármentő tevékenységét.
Utolsó helyszínünk Gyomaendrődön volt, ahol a Hármaskörös Natura 2000 területen különböző puhafás ligeterdőket (91E0) tekintettünk meg. A folyó közvetlen közelében szép, de sávszerű fehér fűz és fehér nyár uralta állományokat láthattunk. A gát felé néhány puhafás ültetvényt láthattunk, ahol nagyon szemléletesen be tudtuk mutatni, hogy az ültetvényszerű gazdálkodás milyen mértékben egyszerűsíti le az élőhelyeket. A gáthoz legközelebb eső sávban úgynevezett kubikerdőket láttunk, melyek jellegzetessége, hogy a gátépítéshez használt anyagnyerő-gödrökben alakulnak ki, végigkísérve a gátat. Bár az élőhely emberi hatásra jött létre, de mégis igen fajgazdag, mocsarakkal mozaikosan megjelenő puhafás ligeterdőket rejtenek, melyek kiemelkedő élőhelyei a kétéltűeknek és a teknősnek. Nagyobb kiterjedésű állományok esetében a gémek, gólyák nagyobb tömegei is felkeresik táplálkozni. A Körös menti helyszín kiemelten alkalmas volt arra, hogy a folyó menti élőhelyek inváziós növények általi terhelését bemutassuk. A területen az amerikai kőris, a zöld juhar, a gyalogakác és a parti szőlő nagyon komoly gondokat okoz. Itt ejtettünk arról is néhány szót, hogy ezek hogy kerültek ide, miért tudnak ilyen sikeresen szaporodni, illetve miért okoz ez számunkra problémát, illetve azt is megvitattuk, hogy hogyan lehet ezek ellen védekezni. Végül arról is hallottunk, hogy az igazgatóság keresi annak lehetőségét, hogy ezeken az élőhelyeken, ilyen módon lehet megvalósítani a természetszerű gazdálkodást, melyre több helyszínen kísérletet is beállítottak.
A nap végén visszautaztunk Réhelybe a szállásunkra.


Május 31. csütörtök

A csütörtök délelőtt a Dél-Tiszántúlon maradva Dobozra utaztunk, ahol a Körösközi erdők Natura 2000 területet látogattuk meg. Célunk az volt, hogy az ország egyik legveszélyeztetettebb erdei élőhelyét, a nagy folyókat kísérő keményfás ligeterdő legjelentősebb tiszántúli állományának egy részletét megtekintsük. A konkrét helyszín egy tipikus megjelenésű, 80 év körüli magyar kőrissel elegyes kocsányos tölgyes volt. A helyszínen egy talajszelvénnyel szemléltetve ismertettük a termőhelyi adottságokat. Ezt követően bejártuk az erdő egy kisebb részét sorra véve a felső, illetve a második lombkoronaszint, és a cserjeszint fajait. Beszéltünk a koratavaszi aszpektus fajairól, igyekeztünk minél többet megtalálni a nyári aszpektus fajai közül. A fajkészlet kapcsán szemléletesen meg lehetett vonni a középhegységi üde lomberdők, illetve a keményfás ligeterdők között párhuzamokat. A feltűnően gyomos részeken kitértünk a területen tapasztalható igen jelentős vadlétszám természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontból egyaránt káros hatásaira. A területen szóesett a keményfás ligeterdők jövőbeli sorsáról. Megvitattuk annak kérdését, hogy milyen hatással volt ezekre az élőhelyekre a folyószabályozás, mit eredményez a mentett oldalra került erdők esetében az elöntés elmaradása. Megvitattuk azt is, hogy milyen lehetőségei vannak a szakmának arra, hogy ezeket az élőhelyeket természetközeli módon kezelje. Végül megnéztünk egy tarvágással kezelt erdőrészletet, mely esetében szemléletesen be tudtuk mutatni az erdei fajok hiányát, illetve az inváziós fajok (pl.: selyemkóró) megtelepedését. Állattani értékek közül a holtfához kötődő rovarok, illetve a keményfás ligeterdők emblematikus nagytestű madárfajairól a fekete gólyáról és a rétisasról beszéltünk részletesebben.
A program végét követően a Duna–Tisza közére, egész pontosan Bugacra utaztunk. Itt a Bócsa-bugaci homokpuszta Natura 2000 terület fontosabb élőhelyeit tekintettük meg. Fő célunk a pannon homoki borókás-nyárasok (91N0) megtekintése volt.

A terülten a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembere kísért minket, aki az élőhelyek és az élőlények magas szintű ismertetése mellett részletesen bemutatta a terület gazdálkodástörténetét és tájtörténetét is. A borókás élőhely ismertetése nem a megszokott rend szerint zajlott. Ennek az az oka, hogy a 2012-ben óriási erdőtűz (kb. 800 ha) által sújtott területen elsősorban a tűz miatt keletkezett károk természetvédelmi szempontú felszámolásának gyakorlati megvalósítására láttunk példákat. A természetvédelmi vagyonkezelő előtt a legnagyobb kihívás, hogy a leégett erdőt köteles felújítani, de mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a területen előforduló természeti értékek (pl. a bennszülött homoki kikerics és homoki nőszirom) ne károsodjanak. Megismertük a tűz hatására kialakult további problémákat is, így pl. az inváziós fajok előretörését (elsősorban az akác és a selyemkóró). Azért a helyszínt nem hagytuk úgy el, hogy ne kerestük volna fel egy olyan foltját az „ősborókásnak”, mely nem vált martalékává a lángoknak. Itt az élőhely feltűnően mozaikos szerkezetét, az összefolyó cserje és lombkoronaszintet, illetve a gyepszint tipikus képet is be tudtuk mutatni. A területen mindemellett fajgazdag nyílt homoki gyepeket (6260) is megtekintettünk. Zoológiai szempontból a borókás-nyárasok madárvilága mellett számos, a nyílt homoki gyepekhez kötődő ízeltlábút is be tudtunk mutatni.
A nap végén a bugaci szállásunkra utaztunk.


Június 1. péntek

Pénteken a szakmai napot a Felső-kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta elnevezésű Natura 2000 terület egyik leghíresebb szikes tavának a Kelemen-széknek a megtekintésével kezdtük. Itt a szikes gyepek, illetve szikes tavak (1530) különleges élővilágával ismerkedtünk. A pannon biogeográfiai régióra jellemző, egyedülálló szikes növényzetet, illetve a szikes tavakhoz kötődő nagyszámú partimadarat figyelhettünk meg. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakembere ismertette a szikes tavat érintő élőhely-rehabilitációt, mely során egy a tóba vezetett korábbi csatornát váltottak ki, így megakadályozva a szikes tó kiédesedését. Ezt követően megtekintettük a parti zóna és a környező gyepek fenntartását „végző” bivaly csodát.
A program végeztével a Balaton-felvidékre utaztunk, ahol a Tihanyi-félsziget Natura 2000 terület geológiai értékeit, illetve a félsziget pannon molyhos tölgyeseit (91H0) és pannon cseres-tölgyeseit (91M0) tekintettük meg.

Itt az országszerte ismert és Európa diplomával elismert Aranyházat és környékét felkerestük, és meghallgattuk a földtani értékek védelmének sajátosságait. A két jelölő erdei élőhelyet a fentebb említett logika mentén ismertettük, külön hangsúlyt fektetve a szubmediterrán vonásokra.
A szakmai program Tihanyban zárult, ahonnan hazautaztunk Sopronba.

2018. április 16., hétfő 15.35

A Pannonia Entertainment és a Natfilm Hungary tisztelettel meghívja Önt a WWF Magyarország ajánlásával mozikba kerülő, Vad Balaton című magyar természetfilm kibővített, szélesvásznú moziváltozatának díszbemutatójára, amelyet 2018. április 16-án hétfőn 19:00-20:30 között tartunk a Corvin Mozi Jávor termében. (1082 Budapest, Corvin köz 1.)

Az eseményen a WWF Magyarország képviselője is részt vesz, aki aktuális kampányaikat és tevékenységeiket ismerteti.
Részvételi szándékát kérjük, az alábbi linkre kattintva, a regisztrációs űrlap kitöltésével jelezze.
http://pannonia-entertainment.com/Vad-Balaton-DISZBEMUTATO

2018. április 16., hétfő 15.17

A Soproni Egyetem hallgatói számára „Előadássorozat a természetes erdőkért” címmel szervez programsorozatot a WWF Magyarország az Élet az Erdőben projekt keretében. A szabadon látogatható kurzus a Natura 2000 hálózat elméleti és gyakorlati aspektusait járja körbe neves előadók tolmácsolásában.

A harmadik alkalommal Tímár Gábor a Heves Megyei KH erdészeti szakügyintézője beszélt a NATURA2000 szempontok érvényesítéről a hatósági munkában. 

A sorozat előadásai bizonyságot adnak arról, hogy megfelelő szakmai igényességgel, a színvonalas erdőgazdálkodásra törekedve a gazdasági elvárások teljesítése mellett lehetséges az erdő többcélúságának (társadalmi igények, természetvédelmi funkciók) magas szintű érvényesítése is.
 
Az eddigi előadások anyagai letöltetők, illetve a következő előadás, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők:
Március 8. Schmotzer András - Natura 2000 Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek bemutatása
Március 22. Szmorad Ferenc - A Natura 2000 hálózat kialakítása és működtetése Magyarországon
Április 5. Tímár Gábor - Natura 2000 szempontok érvényesítése a hatósági munkában
Április 19.    Frank Tamás - Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken, természetvédelmi erdőkezelés

2018. március 27., kedd 17.29

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai utat szervez a LIFEinFOREST projekt keretében Királyréten, a Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpontban. A szakmai út célja, a projekt során összegyűjtött szakmai tapasztalatok és publikációk bemutatása, kiemelten ismertetve a projekt során kidolgozott interaktív erdőtervezési segédletet. A beltéri programokat terepi bejárások követik, ahol a börzsönyi Natura 2000-es erdőkben folyó gyakorlatokat ismerhetjük meg.

Jelentkezési információk és program letöltése itt.

2018. március 13., kedd 17.13

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó, vagyis szaproxilofág bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában - figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét - 18 százalékát - fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt - írja a BBC News nyomán az MTI. Ezzel a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak.

Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és újrahasznosítása, valamint fontos táplálékforrásként szolgálnak a madarak és emlősök számára, néhány fajuk a beporzásban is szerepet játszik.

A jelentés szerint a fakitermelés és a fapusztulás mind hozzájárulnak a bogarak természetes élőhelyeinek eltűnéséhez. További fenyegetést jelent a városiasodás, a turizmus fellendülése és az erdőtüzek megszaporodása a mediterrán térségben.
A Natura 2000 jelölő állatfajainak 15 százaléka, a magyarországi védett fajoknak pedig 10 százaléka kötődik a holtfához, az ideális az lenne, ha a természetes módon képződő 6-8%-nyi holtfa az erdőkben maradhatna; a WWF célja 2010-re hektáronként 20–30 m³ elérése volt. A cél elérését megnehezíti, hogy a parkerdők látogatói számára balesetforrást jelentenek a holtfák, és a látogatók jelentős része „rendben tartott” erdőket szeretne látni.

Forrás: Greenfo

Letöltés: European Red List of Saproxylic Beetles 2018

2018. március 12., hétfő 18.01

A Soproni Egyetem hallgatói számára a Kaán Károly Ökoklubbal együttműködésben „Előadássorozat a természetes erdőkért” címmel szervez programsorozatot a WWF Magyarország az Élet az Erdőben projekt keretében. A szabadon látogatható 5 alkalmas kurzus a Natura 2000 hálózat elméleti és gyakorlati aspektusait járja körbe neves előadók tolmácsolásában. „A Natura 2000 közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek” címmel Schmotzer András, a Bükki Nemzeti Park kutatási szakreferense, botanikus előadását hallgathatták meg a résztvevők.

Az Élet az Erdőben projekt célja, hogy a hazai Natura 2000 erdők védelmének elősegítése érdekében párbeszédet és együttműködést kezdeményezzen az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, az erdészeti igazgatási szervek és a természetvédők között – így természetesen a jövő generáció erdészeti ágazati szakemberei is kiemelt célcsoportot képeznek.

A több mint 80 érdeklődő között erdőmérnök, természetvédelmi mérnök, vadgazda mérnök hallgatók és oktatók foglaltak helyet.

Schmotzer András a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek rendszerezett ismertetése mellett a természetvédelemben töltött elmúlt 20 évének gyakorlati tapasztalataira alapozva adott betekintést a fajmegőrzési munka kihívásaiba. Szemléletes példákon keresztül mutatta be, milyen összetett ökoszitsztémák részét képezik természeti értékeink, felhívva a figyelmet arra, hogy ezek megőrzése nagyon összetett feladat, melyhez felkészült és elkötelezett szakemberekre van szükség. Ez különösen igaz a jövő generációkra, ugyanis a hatodik fajkihalási hullám idején.

Március 22.            Szmorad Ferenc - A Natura 2000 hálózat kialakítása és működtetése Magyarországon

Április 5.                 Tímár Gábor - Natura 2000 szempontok érvényesítése a hatósági munkában

Április 19.              Frank Tamás - Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken, természetvédelmi erdőkezelés

   

Fotók: Dr. Facskó Ferenc, Bódis Pál