Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék

Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék

Alapadatok

Terület neve
Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék
Terület kódja
HUKN10001
Kiterjedés (ha)
15776.02
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Általános veszélyeztető tényezők mérséklése: 1. A kedvezőtlen környezeti hatások (területek kiszáradása, természeti katasztrófák, kedvezőtlen téli időjárás, predátorok, kedvezőtlen szukcessziós folyamatok) lehetőség szerinti mérséklése. 2. A negatív antropogén hatások mérséklése: 2.1. Gyepeken: a feltörés, felülvetés, műtrágyázás, túllegeltetés, alullegeltetés, kedvezőtlen időpontban és módon végzett kaszálás, égetés, csatornázás, tájidegen növényfajok terjedésének megakadolyázása. 2.2. Szántókon: intenzív kemizálás, mezőgazdasági gépek munkavégzése, tarlóégetés 2.3. Erdőkben: nem őshonos fajok telepítése, erdők véghasználata 2.4. Egyéb: emberi zavarás, légtérhasználat, honvédség, vadászat és vadgazdálkodás, védett fajok lelövése, növény- és állatfajok gyűjtése, illegális fakivágás, terület szennyezése, szigeteletlen légvezetékek, vonalas létesítmények építése. Általános természetvédelmi célkitűzések: 1. A kijelölt Natura 2000 terület rendeltetésének megfelelően a fő cél a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét szolgáló Natura 2000 területek hálózatának fenntartása és a jelölő élőhelyek, valamint fajok populációinak fejlesztése; 2. A meglévő természetes és természetközeli élőhelyek, ezekre az élőhelyekre jellemző fajok, életközösségek, valamint a biodiverzitás megőrzése, fejlesztése; 3. A degradálódott élőhelyek rehabilitációja, a megsemmisült élőhelyek és ökológiai kapcsolatok rekonstrukciója különös tekintettel a tájra jellemző pusztai- és vizes élőhelyekre, törekvés a tájléptékű rehabilitációra az élőhely feldarabolódás csökkentése érdekében; 4. A természetvédelmi intézkedésekkel összhangban a területek fenntartható használatának biztosítása, a kezelési és fejlesztési intézkedések beépítése a vidékfejlesztési stratégiába; 5. A helyi társadalom szemléletének, ismeretének fejlesztése a természeti értékek, területek vonatkozásában, a természetvédelmi intézkedések kommunikációs fejlesztése. Kezelési stratégiák Élőhelyek megőrzése - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő élőhelyeinek megőrzése szempontjából; - A természetes és természetközeli vízi- vizes- pusztai- és erdei élőhely mozaikok megőrzése és fejlesztése; - További erdőtelepítések visszaszorítása; - A vizes élőhelyek védőövezetének kialakítása; - Az infrastruktúra és ipari fejlesztések, vonalas létesítmények további terjedésének megakadályozása; - A kavicsbányászat további terjedésének megakadályozása; - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára; - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Élőhelyek rehabilitációja - A szántóterületek arányának csökkentése (kivéve a túzokvédelmi szempontból jelentős egységeket); - A nem őshonos faültetvények természetszerű átalakítása; - Pusztai élőhely-rehabilitáció természetszerű gyepek kialakításával; - Vizes élőhely rehabilitáció vízvisszatartással és árasztással; - Tájrehabilitáció - Nyílt vízfelületek kialakítása; - A bányatelkek, tájsebek és illegális hulladéklerakók felszámolása és rekultivációja; - A tájidegen növényfajok visszaszorítása (különösen keskenylevelű ezüstfa, aranyvessző); - Az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelőnek; - Földvásárlás a természetvédelmi kezelő javára - Az érvényben lévő vízjogi engedélyek felülvizsgálata; Fajok megőrzése - A kmt. jelölő fajainak megőrzése elsődlegesen az általános élőhely megőrzésen és rehabilitációs stratégián keresztül valósul meg; - A nemzeti park kezelési terveinek felülvizsgálata a Natura 2000 hálózat jelölő fajainak megőrzése szempontjából; - A kmt. jelölő fajainak megőrzésére irányuló speciális intézkedések kidolgozása; - Fajmegőrzési tervek kidolgozása a Magyarország vonatkozásában különösen jelentős és veszélyeztetett jelölő fajokra; Különleges madárvédelmi intézkedések - Túzokkíméleti területek kialakítása - A madárpopulációk szaporodási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk táplálkozási lehetőségeinek fejlesztése - A madárpopulációk zavartalanságának biztosítása - A vonalas létesítmények okozta madárpusztulások csökkentése - A halastavak üzemrendjének szabályozása - A vadászati, vadgazdálkodási tevékenység (üzemtervek) felülvizsgálata Vidékfejlesztés - Az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatására; - A természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatásával, fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése; - Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosításával hozzájárulni a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében. Kutatás, monitoring A legfőbb élőhely-típusokhoz köthető célkitűzések Az SPA területén prioritásként megjelölt madárfajok populációméretének, valamint a fajok élőhelyének elérni kívánt minőségbeli, kiterjedésbeli és elhelyezkedésbeli célállapotának meghatározása és rendszeres felülvizsgálata, beleértve az adott faj jelenlegi és potenciális előfordulási területeit egyaránt. Vizes élőhelyek Az időszakos, vagy állandó vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok esetében a természetes vízkészletek megőrzése, valamint az élőhelyek megóvása érdekében a kedvező vízállapotok kialakítása mesterséges árasztások révén az elsődleges célkitűzés. Az SPA területén a mesterséges vizes élőhelyek számának, a meglévők kiterjedésének növelése a jövőben nem, míg a meglévők fenntartása és állapotuk javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés. A természetes vízkészletek megőrzése és a területi adottságokhoz igazodó mezőgazdasági művelés mellett a természetes, jellemzően időszakos vizes élőhelyek száma növekedhet. Szántó- és gyepterületek A változatos pusztai környezetet biztosító szántó, gyep és időszakos vizes élőhely-komplexek fenntartása, illetve az egyes élőhelyek arányának javítása kiemelt természetvédelmi célkitűzés a pusztai madárközösségek védelme érdekében. A mezőgazdasági környezethez kötődő madárfajok populációinak megőrzése és kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása érdekében az alábbi célkitűzések megvalósítása szükséges: 1. Az élőhelyek átalakítása miatt, a jelölő madárfajok jelenlegi és potenciális élőhelyén bekövetkező irreverzibilis változások (pl. új kavicsbányák létesítése, meglévő kavicsbányák bővítése, újabb erdősítések, infrastrukturális beruházások létesítése stb.) megakadályozása. 2. A szántóföldi művelés racionalizálása az agrártámogatások fenntartásával, de a jelenleginél racionalizáltabb és célirányosabb kifizetése által. 2.1.A földrészletek művelési ágának, illetve termőhelyi adottságának, természetbeni állapotának újbóli meghatározása és kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő művelés támogatása. 2.2. Az intenzív mezőgazdasági művelés lehetőségeinek korlátozása az agrár-környezetgazdálkodási program természetvédelmi célprogramjainak értékelésével és módosításával, valamint a horizontális célprogramok háttérbe szorításával. 3. A gyepterületek általános védelme, természetvédelmi állapotuk helyreállítása 3.1. A gyepterületek arányának növelése elsősorban a kedvezőtlen adottságú szántóterületek visszagyepesítése révén. 3.2. A gyepterületek tényleges kiterjedésnek növelése az inváziós tájidegen növények állományainak visszaszorítása révén. 4. Az SPA területén fészkelő madárfajok költési sikerének növelése: 4.1. Mezőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységek ésszerű szabályozása a szaporodási időszakban, a szabályozási rendszer rendszeres felülvizsgálata mellett. A felülvizsgálatnak az előírások hatékonyságának értékelésén túl a védendő fajok körének meghatározására, illetve a korlátozások alkalmazásnak térbeliségére is ki kell terjednie. 4.2. A pusztai környezetben meglévő magányos fák, fasorok és kisebb facsoportok természetvédelmi állapotának helyreállítása a megfelelő utánpótlás biztosításával és az őshonos fafajok arányának növelésével. 4.3. A gyepterületek hasznosítási módjának (kaszálás, vagy legeltetés) meghatározása, figyelemmel a fészkelő és vonuló fajok ökológiai igényire, így különös tekintettel a kaszálás időpontjára, valamint a legeltetés időzítésére, módjára és mértékére. 5. A degradált élőhelyek természetvédelmi helyzetének helyreállítása, különös tekintettel a korábban létesített vonalas létesítmények (pl. funkció nélküli belvízelvezető-árkok és öntözőcsatornák, légvezetékek) felszámolásával, újabb létesítések megakadályozásával. Erdők Az SPA területén található legjelentősebb erdei élettérben (Peszéri erdő) fészkelő madárfajok természetvédelmi helyzetének helyreállítása a természetes, vagy természetközeli foltok megőrzésével, valamint azok arányának növelésével, valamint a vadgazdálkodói és erdészeti, és különféle illegális emberi tevékenységek (pl. gyöngyvirággyűjtés) okozta zavarás csökkentésével. A jelölő pusztai élőhelyek és fajok állományainak térbeli kapcsolatait rontó, természetvédelmi célt nem szolgáló erdőtelepítések kerülendők. There is a management plan covering 32 % of the site from 1997; its contents are incomplete and not according to the relevant national law; to be updated.

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Réti fülesbagoly Asio flammeus 5 - 10 C
Sárszalonka Gallinago gallinago 0 - 50 B
Szerecsensirály Larus melanocephalus 30 - 50 B
Üstökösgém Ardeola ralloides 20 - 30 D
Nagy goda Limosa limosa 40 - 40 B
Vörös gém Ardea purpurea 20 - 30 C
Szalakóta Coracias garrulus 20 - 30 B
Sárszalonka Gallinago gallinago 100 - 150 B
Nagy goda Limosa limosa 1500 - 2000 B
Túzok Otis tarda 400 - 420 A
Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus 0 - 10 C
Nagy póling Numenius arquata 25 - 30 A
Kormos szerkő Chlidonias niger 100 - 300 B
Kanalasgém Platalea leucorodia 40 - 50 B
Fülemlesitke Acrocephalus melanopogon 10 - 15 D
Daru Grus grus 40 - 50 D
Túzok Otis tarda 450 - 500 A
Cigányréce Aythya nyroca 15 - 20 C
Nagy kócsag Egretta alba 100 - 250 C
Erdei pacsirta Lullula arborea 8 - 10 C
Fehér gólya Ciconia ciconia 25 - 30 C
Pajzsoscankó Philomachus pugnax 4000 - 5000 B
Kis vízicsibe Porzana parva 0 - 10 C
Feketenyakú vöcsök Podiceps nigricollis 15 - 20 B
Küszvágó csér Sterna hirundo 50 - 100 B
Havasi lile Charadrius morinellus 0 - 4 D
Barna rétihéja Circus aeruginosus 15 - 25 C
Parlagi pityer Anthus campestris 30 - 40 C
Ugartyúk Burhinus oedicnemus 10 - 15 B
Széki lile Charadrius alexandrinus 3 - 3 B
Hamvas rétihéja Circus pygargus 10 - 15 B
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 2 - 3 D
Réti fülesbagoly Asio flammeus 0 - 5 C
Batla Plegadis falcinellus 0 - 6 A
Gulipán Recurvirostra avosetta 5 - 10 C
Bölömbika Botaurus stellaris 15 - 25 B
fattyúszerkő Chlidonias hybridus 0 - 50 C
Böjti réce Anas querquedula 100 - 150 B
Nagy póling Numenius arquata 200 - 200 C
Bakcsó Nycticorax nycticorax 70 - 80 C
Aranylile Pluvialis apricaria 2000 - 4000 A
Vetési lúd Anser fabalis 200 - 220 C
Törpegém Ixobrychus minutus 15 - 20 C
Kis őrgébics Lanius minor 50 - 60 C
Fekete harkály Dryocopus martius 2 - 3 D
Lappantyú Caprimulgus europaeus 10 - 20 C
Kerecsensólyom Falco cherrug 4 - 6 B
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 5 - 10 D
Rétisas Haliaeetus albicilla 8 - 10 C
Piroslábú cankó Tringa totanus 30 - 40 B
Fekete gólya Ciconia nigra 3 - 3 C
Kis kócsag Egretta garzetta 10 - 20 D
Gólyatöcs Himantopus himantopus 10 - 20 C
Kék vércse Falco vespertinus 15 - 20 B
Haris Crex crex 0 - 20 C
Pusztai ölyv Buteo rufinus 2 - 4 A
Kanalas réce Anas clypeata 300 - 400 B
Nyári lúd Anser anser 1500 - 2000 B
Fekete gólya Ciconia nigra 20 - 25 C
Halászsas Pandion haliaetus 3 - 5 C
Kékes rétihéja Circus cyaneus 50 - 100 B
Vörös gém Ardea purpurea 10 - 15 C
Kis póling Numenius phaeopus 20 - 30 C
Rétisas Haliaeetus albicilla 1 - 2 C
Vándorsólyom Falco peregrinus 2 - 3 D
Kékbegy Luscinia svecica 2 - 5 C
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 20 - 40 C
Székicsér Glareola pratincola 4 - 7 A
Piroslábú cankó Tringa totanus 50 - 80 B
Nagy kócsag Egretta alba 10 - 50 C
Réti cankó Tringa glareola 200 - 500 B
Parlagi sas Aquila heliaca 2 - 5 C
Kígyászölyv Circaetus gallicus 4 - 5 B
Nagy lilik Anser albifrons 4000 - 15000 B
Fehér gólya Ciconia ciconia 100 - 250 B
Pettyes vízicsibe Porzana porzana 0 - 10 C
Réti fülesbagoly Asio flammeus 15 - 20 B
Darázsölyv Pernis apivorus 2 - 2 D
Tövisszúró gébics Lanius collurio 50 - 70 C
Tőkés réce Anas platyrhynchos 3500 - 3500 C
Nyári lúd Anser anser 50 - 50 B
Vörösnyakú lúd Branta ruficollis 5 - 10 C
Parlagi sas Aquila heliaca 1 - 2 D

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hukn10001
Letöltés dátuma: 2024-01-18

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.