Abonyi-kaszálóerdő

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Abonyi-kaszálóerdő
Terület kódja
hudi10001
Kiterjedés (ha)
418.95
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

Magyarország egyik legnagyobb kékvércse-állománya költ a területen. Nagy arányban vannak jelen az idegenhonos fafajok állományai (akác, nyár), főként az Abony és Cegléd közötti vasútvonaltól délre. Ezeket kiterjedt különböző szikes élőhelyek ölelik körül, kisebb részben pedig szántóföldi hasznosítás folyik.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: Kék vércse (Falco vespertinus), Kis őrgébics (Lanius minor). 

 

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzés: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű madárfajok és élőhelyük kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló madárfajok élőhelyeinek természeti állapotának, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

Specifikus célok:

  • Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A jelölő fajok populáció nagyságának megőrzése, a populációk elterjedési területe nem csökkenhet. Kiemelt fajként kell a védelem során kezelni: a kék vércsét (Falco vespertinus), a kis őrgébicset (Lanius minor). A jó állapotú gyep élőhelyek természetszerű szerkezetének megőrzése. Magas természetességű gyepek fenntartása szakszerű hasznosítással/kezeléssel. A vetési varjú telep megőrzése a kék vércsék fészkelésének biztosítása érdekében. Extenzív gyepgazdálkodás, mezőgazdasági művelés fenntartása. Legelő állatállomány növekedésének elérése. Tájidegen energia növényfajok megjelenésének és terjedésének megelőzése.
  • Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Meglévő és új létesítésű középfeszültségű elektromos hálózat tartóoszlopainak szigetelése, továbbá szükség esetén földkábelbe helyezése. Invazív fajok, különösen a selyemkóró, fehér akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. A varjútelepnek otthont adó akácos őshonos fafajokkal történő felújítása. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása és megvalósítása a gyepek területén a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében. Mesterséges fészkek kihelyezése veszélyeztetett ragadozó madarak és a szalakóta számára. Özönnövény fajok terjedése esetén speciális vegyszerhasználat, egyéb esetekben a gyomosodás talajbolygatással nem járó mechanikai visszaszorítása. A madárélőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjármű forgalom, crossmotorozás, quadozás, illegális fakivágás) megszüntetése. A jelölő madárfajok élőhelyeinek infrastrukturális fejlesztésekkel szembeni védelme. MTÉT terület támogatási rendszerének bővítése a jelölő fajok érdekében, minél több gazdálkodó bevonása a programba Elő kell segíteni a jelenleg nem jelölő fajok állományának növekedését, különösen az alábbi fajok tekintetében: szalakóta (Coracias garrulus). 

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Parlagi pityer Anthus campestris 10 - 10 pár C
Szalakóta Coracias garrulus 1 - 2 pár C
Kék vércse Falco vespertinus 15 - 15 pár B
Tövisszúró gébics Lanius collurio 1 - 5 pár D
Kis őrgébics Lanius minor 10 - 10 pár C


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/hudi10001 Letöltés dátuma: 2019-06-17
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.