Aggteleki-karszt

Aggteleki-karszt

Alapadatok

Terület neve
Aggteleki-karszt
Terület kódja
HUAN10001
Kiterjedés (ha)
23619.6
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01

Általános leírás, jellemzés

Határon átnyúló védett terület, amely a szlovák oldalon szintén a Natura2000 hálózat része. Ma is jellemzőek a hagyomájos földhasználati módok. A terület nagy részét tipikus Közép-Európai középhegységi élőhelyek (lombullató erdők) borítják. A terület a nemzeti parki védettségen kívül fontos madárélőhely (IBA), vizes élőhely (Ramsari terület), bioszféra rezervátum, illetve a világörökség része is.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: császármadár (Magyarországon a faj egyetlen ismert élőhelye), fehérhátú fakopáncs (az idős erdőállományok jellemző madara), darázsölyv, szürke küllő, uráli bagoly, bajszos sármány és a haris (a területen viszonylag erős állománya található).

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Természetvédelmi célkitűzések

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Specifikus célok: A terület fő célkitűzései: • A területen található császármadár (Bonasa bonasia), darázsölyv (Pernis apivorus), fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), szürke küllő (Picus canus), uráli bagoly (Strix uralensis) és bajszos sármány (Emberiza cia) állományok megőrzése, illetve növelése.További célok és végrehajtandó intézkedések: • Az erdőtervezés során a jelölő fajok állományának megőrzése érdekében a terület erdeiben a természetközeli állapotú élőhelyfoltok megőrzését, az egyes területek erdőgazdálkodás alóli mentesítését, illetve a folyamatos erdőborítást biztosító, elegyes-vegyeskorú-mozaikos állományszerkezetet eredményező erdőkezelés felé történő elmozdulást kell biztosítani. • Őshonos fafajú, természetszerű állományokban csak természetes felújítás (felújítóvágás, szálalóvágás, szálalás) tervezhető. Idegenhonos fafajokkal elegyes erdőkben ugyancsak a természetes felújítások valamelyikét kell alkalmazni. • A nevelővágást (tisztítást, gyérítést), készletgondozó használatot, felújítóvágást, bontóvágást, szálalóvágást és szálalást az őshonos lombos elegyfafajok kíméletével (az idegenhonos fafajok rovására), az állományokon belül meglevő változatosság megőrzésével és bővítésével kell tervezni. Az idősebb, böhönc-jellegű faegyedek (hagyásfák, famatuzsálemek) és az odúlakó madarak számára kiemelt fontosságú odvas fák minden esetben visszahagyandók. • Növedékfokozó gyérítések, készletgondozó használatok, felújítóvágás, bontóvágás, szálalóvágás és szálalás tervezése esetén (őshonos lombos fafajokból) lábon álló és fekvő holtfa egy része mindenhol visszahagyandó a fehérhátú fakopáncs állományok megőrzése érdekében. • Tarvágásos véghasználat csak idegenhonos fafajú erdőrészletekben, vagy állományrészekben, maximum 3 ha kiterjedésben tervezhető. Az idegenhonos fafaj letermelése után mesterséges erdősítésre csak a potenciális erdőtársulás fő- és elegyfafajai tervezhetők, illetve használhatók. • A császármadár állományok megőrzése érdekében az erdőápolási munkák során az erősen cserjés aljú erdőfoltok meghagyása, valamint a vaddisznó állomány visszaszorítása szükséges. • A bajszos sármány élőhelyein az idegenhonos bálványfa visszaszorítása szükséges. A térségre jellemző gyepterületek természetközeli állapotának fenntartása a megfelelő gyephasznosítás és kezelés biztosításával; • A mezőgazdasági földhasználatra visszavezethető, a táplálékláncon keresztül ható vegyi terhelés kockázatának mérséklése, illetve megszüntetése. • A területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése. • A prioritás fajok esetében a fészkelőhelyek háborítatlanságát biztosítani kell a költési időszakban. • Minden prioritás faj esetében monitorozással nyomon kell követni az állományok változását. Management plan exist only for the area of the national park.

Veszélyeztető tényezők 

  • Földhasználat felhagyása
  • Égetés

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Fehér gólya Ciconia ciconia - D
Parlagi sas Aquila heliaca 0 - 1 D
Fekete harkály Dryocopus martius 120 - 150 B
Haris Crex crex 5 - 20 C
Békászó sas Aquila pomarina 0 - 2 D
Uráli bagoly Strix uralensis 5 - 20 B
Uhu Bubo bubo 1 - 2 C
Karvalyposzáta Sylvia nisoria - C
Jégmadár Alcedo atthis - D
Lappantyú Caprimulgus europaeus 40 - 50 C
Erdei pacsirta Lullula arborea - B
Kis légykapó Ficedula parva 3 - 5 C
Darázsölyv Pernis apivorus 30 - 35 B
Kis őrgébics Lanius minor - D
Császármadár Bonasa bonasia 40 - 60 A
Örvös légykapó Ficedula albicollis 700 - 800 B
Fehérhátú fakopáncs Dendrocopos leucotos 30 - 30 B
Kígyászölyv Circaetus gallicus 2 - 3 B
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 120 - 150 B
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus - D
Tövisszúró gébics Lanius collurio - C
Hamvas küllő Picus canus 150 - 200 C
Fekete gólya Ciconia nigra 2 - 3 C
Kékes rétihéja Circus cyaneus - D
Kék galamb Columba oenas 50 - 60 C
Bajszos sármány Emberiza cia 250 - 400 A
Hegyi billegető Motacilla cinerea 15 - 20 C
Füleskuvik Otus scops 2 - 3 D
Parlagi sas Aquila heliaca 1 - 2 D

Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2024) Natura 2000 adatbázis: Aggteleki-karszt. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/huan10001
Letöltés dátuma: 2024-01-19

A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.